Csíz (madár)
Csíz | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
A csíz elterjedési területe
költőhely (nyáron)
egész éves
telelőhely
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csíz témájú médiaállományokat és Csíz témájú kategóriát. |
A csíz (Spinus spinus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Elterjedt Európa északi mérsékelt égövi területein. Kelet-Ázsiában egy elkülönült populációja él. Vannak állandó és rövid távon vonuló népességei is. Hazánkban leginkább átvonulóként és téli vendégként fordul elő, de évente néhány száz pár költ is, főként telepített fenyvesekben.
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–23 centiméter, testtömege pedig 11–18 gramm. A hím sárgászöld; a fiatalok és a tojók szürkészöld színűek. Szárnyán és farkán sárgászöld/fekete mintázat figyelhető meg. A hímek fejteteje („sapkája”) fekete.
Életmódja
[szerkesztés]Főként fenyvesekben, különösen lucfenyvesben költ. Költési időben főként ízeltlábúakkal táplálkozik, ősszel és télen magevő. Számos más növény mellett kedveli a vörösfenyő, az éger és a nyír magjait is, télen madáretetőkre is jár.
A költési időszakon kívül gyakran kisebb-nagyobb csapatokban mozog, a csapatokban gyakran más pintyfélékkel, például zsezsékkel is vegyül.
Szaporodása
[szerkesztés]Fészkét a tojó fenyőre, különösen lucfenyőre rakja, rendszerint nagy magasságban. Többnyire 4-5 (2-6) tojást tojik. Évente kétszer költ. Első költését áprilisban, második költését május-június táján kezdi. Csak a tojó kotlik, közben a hím eteti. A fiókák 11-12 nap múlva kelnek, mindkét szülő eteti őket, majd 12-15 nap múlva kiröpülnek a fészekből.
Védettsége
[szerkesztés]Egykor kedvelt kalitkamadár volt. Ma már védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.
-
Hím
-
Hím
-
Tojó
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
További információk
[szerkesztés]- Spinus
- Madárfajok
- A Kárpát-medence madarai
- Magyarország madarai
- Albánia madarai
- Andorra madarai
- Ausztria madarai
- Belgium madarai
- Bosznia-Hercegovina madarai
- Bulgária madarai
- Horvátország madarai
- Ciprus madarai
- Csehország madarai
- Dánia madarai
- Észtország madarai
- Feröer madarai
- Finnország madarai
- Franciaország madarai
- Grúzia madarai
- Gibraltár madarai
- Görögország madarai
- Hollandia madarai
- Izland madarai
- Írország madarai
- Izrael madarai
- Lengyelország madarai
- Liechtenstein madarai
- Litvánia madarai
- Lettország madarai
- Luxemburg madarai
- Észak-Macedónia madarai
- Málta madarai
- Montenegró madarai
- Az Egyesült Királyság madarai
- Németország madarai
- Norvégia madarai
- Portugália madarai
- Románia madarai
- Olaszország madarai
- Oroszország madarai
- Szerbia madarai
- Szlovákia madarai
- Szlovénia madarai
- Spanyolország madarai
- Svédország madarai
- Svájc madarai
- Törökország madarai
- Ukrajna madarai
- Azerbajdzsán madarai
- Bahrein madarai
- Az Egyesült Arab Emírségek madarai
- Fehéroroszország madarai
- Kína madarai
- Irán madarai
- Irak madarai
- Japán madarai
- Jordánia madarai
- Kazahsztán madarai
- Dél-Korea madarai
- Észak-Korea madarai
- Kuvait madarai
- Kirgizisztán madarai
- Örményország madarai
- Tajvan madarai
- Algéria madarai
- Egyiptom madarai
- Libanon madarai
- Líbia madarai
- Szíria madarai
- Marokkó madarai
- Tunézia madarai
- Az Amerikai Egyesült Államok madarai
- Afganisztán madarai
- Mongólia madarai
- Nepál madarai
- Omán madarai
- A Fülöp-szigetek madarai
- Katar madarai
- Saint-Pierre és Miquelon madarai
- Szaúd-Arábia madarai
- Tádzsikisztán madarai