Brckovljani

Brckovljani
Brckovljani látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zágráb
Község	Brckovljani
Jogállás	falu
Polgármester	Željko Funtek
Irányítószám	10370
Körzethívószám	(+385) 01
Népesség
Teljes népesség	5876 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	156 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 49′ 48″, k. h. 16° 18′ 00″45.83, 16.3
Brckovljani weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brckovljani témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brckovljani falu és község Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Božjakovina, Gornja Greda, Gornje Dvorišće, Gračec, Hrebinec, Kusanovec, Lupoglav, Prečec, Prikraj, Stančić, Štakorovec és Tedrovec települések tartoznak hozzá.

Fekvése

Zágrábtól 25 km-re keletre, a Vrbovecről Zágrábra menő út mellett, a Zelina-patak partján, a megye keleti részén fekszik.

Története

Brckovljani nevét a Szent Bereck tiszteletére szentelt templomáról kapta. Szent Bereck tiszteletét, aki Szent Márton püspök diakónusa volt horvát történészek a Pannóniából származó Szent Márton tisztelettel hozzák kapcsolatba. Szent Márton ugyanis a pannóniai Savaria (Szombathely) városában született. A szent tiszteletét később talán francia származású misszionáriusok közvetítésével a kereszténységet felvevő horvátok vitték tovább. A templom valószínűleg a 14. században épült az akkori uradalmi központ Bozsjákó (Božjakovina) közelében. A Zelina melletti birtokot, melyet eredetileg Szent Mártonnak neveztek még 1206-ban adományozta II. András király a templomosoknak, akiket a horvát köznyelv božjacinak, azaz istenes lovagoknak nevezett. Birtokközpontjukat pedig róluk Božjakovinának nevezték el. A birtok a 14. században lett a johannita lovagoké. Bozsjákó várát, melyet 1510-ben "castrum Bosyako" alakban említenek először Lejla Dobronić horvát történész a Szent Berenck plébániatemplom közelébe, a templomtól keletre Gračec irányába húzódó erdős dombvonulatra helyezi. Gračec nevét is az egykori várral hozza összefüggésbe. Mások az erősséget és a kolostort a prozorjei egykori Szent Márton közelébe helyezik. A johanniták távozása után a birtok a vránai perjel uralma alá került. 1573-ban Tahy Ferenc birtoka lett. 1591-ben a török a várat és a kolostort is lerombolta, a templom súlyos károkat szenvedett. 1592-ben Tahy a birtokot lánytestvérének és sógorának Jankovich Ferencnek zálogosította el. 1597-ben tőlük erővel vette el Zrínyi György királyi tárnokmester és egészen 1671-ig Zrínyi Péter haláláig a család kezén maradt. Ekkor hűtlenség címén a kincstáré lett, majd 1686-ban I. Lipót király Draskovich Jánosnak és feleségének Nádasdy Máriának adta és ezután végig a Draskovichok birtoka maradt.

A plébániát valamikor a 15. században alapították, első írásos említése 1501-ben történt, de csak 1630-tól volt állandó plébánosa. A templom átvészelte a 16. század török pusztításait, a 17. és 18. században megújították, majd két kápolnával bővítették. Az itt szolgált káplánok közül a legnevezetesebb Matija Mesić a zágrábi szeminárium későbbi rektora volt. A plébániához ma 13 falu tartozik, közülük Banje Selo és Majkovec közigazgatásilag Szentivánzelinához, Lonjica Vrbovechez, Božjakovina, Brckovljani, Gornja Greda, Gornje Dvorišće, Gračec, Hrebinec, Kusanovec, Prikraj, Stančić és Štakorovec pedig Brckovljanihoz tartozik. A templom mellett fejlődött település mezővárosi rangot kapott vásártartási joggal. Vásárairól magyar eredetű szóval „Varoš”-nak is nevezték. 1848-ig itt működött az úriszék, mely a jobbágyság megszüntetése után is tovább működött, de helyi jegyzőség, a dugo selói járásbíróság és a zágrábi megyei bíróság alárendeltségébe került. 1870-ben a jegyzőséget is megszüntették és Brckovljani területét az újonnan alakított Dugo Selo község területéhez csatolták. 1892-től a második világháború végéig községi hivatal működött a településen. 1847-ben magániskola, 1848-ban pedig népiskola alakult a faluban, melyet 1891-ben kétosztályosra bővítettek. Ez egyben azt jelentette, hogy két tanítója volt. Az iskolába 1857-ben 63 gyermek járt, közülük 48 fiú és 15 leány. Brckovljani 1993-óta önálló község, addig Dugo Selo része volt. 2001-ben 217 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001
185	229	255	308	344	357	336	319	391	304	344	309	494	696	1243

Nevezetességei

A Szent Bereck plébániatemplom

• Szent Bereck tiszteletére szentelt plébániatemplomát a 14. században a johanniták építették. Ennek a korai templomnak a maradványai ma is láthatók az épületen, a szentély gótikus konzolja, boltozatának gótikus záróköve és a gótikus kapuzat valószínűleg a templom építésekor készültek. A latin kereszt alaprajzú, főhajóból és kereszthajóból álló épület korai építését a szentély keleti tájolása is bizonyítja. A templomot viszonylag későn, csak 1501-ben említik először írott forrásban. A 17. és 18. században barokk stílusban építették át. Ekkor készült a főoltár és a szószék, melyet az építés fő támogatójának trakostyáni gróf Draskovich József Kázmér altábornagynak, Kőrös vármegye főispánjának, császári és királyi titkos tanácsosnak a címere díszít. A főoltáron Szent Bereck szobra mellett Szent Péter és Pál apostolok, valamint Szent István és László királyok szobrai láthatók. A szentélyt masszív gótikus boltozat fedi, falában két romantikus ablakkal, melyek közül az egyik el van falazva. A szentély építését gótikus jegyei lapján a 14. század közepére teszik, de bizonyos részletei 13. századi eredetre utalnak. A feltételezések szerint eredetileg az itt állt erődített johannita kolostor kápolnája volt. A kolostort talán a török égette fel 1591-ben. A gótikus kapuzat bal oldalán az 1605-ös évszám és a "Gerlicius Paroch" felirat látható bevésve. Ebből a feliratból következtetnek arra, hogy a leégett kolostor kápolnájából építtette fel Gerlicius plébános 1605-ben a mai templom magját, melyet később bővítettek. Az északi oldalon a 17. századi Páduai Szent Antal oltár, míg a déli oldalon a 18. században készült Szűz Mária oltár található. A jobb oldali kereszthajóban a Lourdes-i Szűzanya oltár, a bal oldaliban a boldog Alojzij Stepinac oltár áll. A templomban az utóbbi húsz évben több korszerűsítés történt.

• Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnáját 1743-ban családi temetőkápolnának építtette Franjo Praszkach. 1862 és 1864 között az akkor már romos kápolnát Pfeiffenberger építész tervei szerint neogótikus stílusban építették újjá. A kápolna egyhajós épület sokszögzáródású szentéllyel, két mellék kápolnájával latin kereszt alaprajzú. Tornya a bejárat felett magasodik, benne található a kórus is. Festményeit Zasche és Prokše festők készítették. A képek Mária látogatása Erzsébetnél, Szent Valentin áldása, Páduai Szent Antal a Kisjézussal és Xavéri Szent Ferenc bennszülötteket keresztel 1857 és 1861 között készültek. A kápolnát utoljára 1961-ben renoválták. Sajnos az épület ma pusztulásra van ítélve. Festményei részben a plébániatemploma, részben a zágrábi képzőművészeti múzeumba kerültek. Berendezését a lonjicai Jézus Szíve kápolnába szállították.

• A régi iskola szabadon álló egyemeletes épületét a település központjában, egy fennsíkon emelték. Téglalap alakú, hosszúkás alaprajzú épület, melynek hosszabb oldala az utcára néz. A főhomlokzatot a középtengelyben épített főbejárattal az egyszerű historizmus és a neoreneszánsz épületszobrászati jellemzői formálják. Az épület 1903-ban épült, a régebbi iskola helyén, két osztályos iskolaépületként, két lakással a tanárok számára. Ma lakások vannak benne.

Források

• Brckovljani község hivatalos oldala

• Lejla Dobronić: A keresztesek, a johanniták és a szent sír lovagok horvátországi rendházai és birtokai. Zágráb, 1984.