Ugrás a tartalomhoz

Borzaskata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borzaskata
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Alcsalád: Ranunculoideae
Nemzetség-
csoport
:
Nigelleae
Nemzetség: Katicavirág (Nigella)
Fajcsoport: N. sect. Erobatos
Faj: N. damascena
Tudományos név
Nigella damascena
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Borzaskata témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Borzaskata témájú médiaállományokat és Borzaskata témájú kategóriát.

A borzaskata, vagy más néven török kandilla,[1] török katicavirág[2] (Nigella damascena) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjának katicavirág (Nigella) nemzetségébe tartozó növényfaj. A Földközi-tenger vidékén és Közép-Európában honos hidegtűrő egyéves növény. Erős hatású alkaloidokat (damaszcenin) tartalmaz, e miatt étrend-kiegészítőkben való alkalmazása, magjának kivételével tiltott.[1] Nevezik még kerti kandilla-, kék kandilla-, a puszták szüze-ként[3] is, továbbá pókfű[2] és ködvirág[4] névvel is illetik.

Jellemzői

[szerkesztés]

Fényigényes, 40–50 cm magas lágy szárú egynyári növény. Szálas-fonalas, sallangos levelei fölött júliustól szeptemberig hozza kék vagy fehér, magányosan álló virágait. Telt virágú változatait vágott virágnak is termesztik. Termése felfújt tüszőtermés, melyet szárazkötészeti alapanyagként is hasznosítanak. Fekete, (Nigellae Melanthi, vagy Cumini nigbi samen néven ismert) gyógynövényként is alkalmazott magját általában márciustól áprilisig vetik állandó helyre. Erősen fűszeres íze miatt Németországban fűszerként is használják.

Kiskertekben is kedvelt dísznövény. Gyógynövényként gyomor- és bélhurut esetén alkalmazzák.

Fajták: „Miss Jekyll”, „Persian Jewels” (kék-piros-bíbor-fehér színkeverék)

Elterjedése

[szerkesztés]

A Mediterráneumban, Nyugat-Ázsiában, és a Kaukázusban honos.

Nevében a latin damascena jelentése damaszkuszi. A 16. században terjedt el Európában, kedvelt dísznövényként.[5]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Az OÉTI Szakértői Testülete által étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 21.)
  2. a b Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 138., 209., 435. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  3. Hoffmann-Wagner: 141. oldal Archiválva 2014. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyarország virágos növényei (Budapest, 1902) – Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc
  4. Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 36. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  5. Sylvia Luetjohann: The Healing Power of Black Cumin, 26-28. oldal - Lotus Press 1998 ISBN 0-914955-53-5 (en)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]