Ugrás a tartalomhoz

Biguanid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biguanid

Vázképlet

Pálcikamodell
IUPAC-név imidodikarbonimidsav-diamid
Más nevek Diguanid, 2-karbámimidoilguanidin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 56-03-1
PubChem 5939
ChemSpider 5726
SMILES
C(=N)(N)NC(=N)N
InChI
1/C2H7N5/c3-1(4)7-2(5)6/h(H7,3,4,5,6,7)
InChIKey XNCOSPRUTUOJCJ-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C2H7N5
Moláris tömeg 101.11 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
Metformin

A biguanid szó egyrészt egy vegyületet, másrészt annak származékaiból álló gyógyszercsoportot jelent, melyeket elsősorban 2-es típusú cukorbetegség ellen használnak.

Története

[szerkesztés]

A kecskeruta (Galega officinalis) nevű növényt évszázadok óta használták a cukorbetegség kezelésére. Az 1920-as években fedezték fel a biguanidot és származékait a kecskerutában. Az állatkísérletek azt mutatták, hogy csökkenti a vércukorszintet. A biguanidnál kevésbé mérgező származékaival, a synthalin A-val és synthalin B-vel kezelték a cukorbetegséget.

Az inzulin felfedezésével a biguanidin-származékok egy időre jelentőségüket veszítették. Az 1950-es években kezdtek újra foglalkozni a galega-kivonatokkal. Először a fenformint használták szélesebb körben, de a tejsav-acidózis veszélye miatt a legtöbb országban kivonták a forgalomból.

Hatásmechanizmus

[szerkesztés]

A biguanidok – a cukorgyógyszerek túlnyomó többségével ellentétben – nem befolyásolják az inzulin előállítását, de kombinálhatók ilyen szerekkel.

A biguanidok szervezetbeli működése nem teljesen tisztázott. Csökkentik a glikogenolízist (a máj glikogénlebontását, azaz a glikogèn formájában tartalékolt cukor „mozgósítását”), a glükoneogenezist (cukor előállítását a májban a lebontott fehérjékből származó vegyületekből) és az inzulinrezisztenciát. Gátolják a cukor felszívódását a bélből.

Biguanid gyógyszerek

[szerkesztés]

A metformin világszerte elterjedt gyógyszer a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében. Magyarországon használnak még buformin-tartalmú gyógyszereket is.

A proguanilt malária ellen, a poliaminopropil-biguanidot (PAPB) pedig fertőtlenítőszerként használják.

Lásd még

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Biguanide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Proguanil című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Polyaminopropyl_biguanide című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
  • Diabetes mellitus. Elmélet és klinikum. Szerk.: dr. Halmos Tamás és dr. Jermendy György. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2002. 277–279. oldal. ISBN 963-242-750-5