Ugrás a tartalomhoz

Barbacs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Barbacs
Műemlék lakóház (Csornai út 1.)
Műemlék lakóház (Csornai út 1.)
Barbacs címere
Barbacs címere
Barbacs zászlaja
Barbacs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterHorváthné Matatics Krisztina (független)[1]
Irányítószám9169
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség756 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 17° 17′ 48″47.646000°N 17.296761°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 46″, k. h. 17° 17′ 48″47.646000°N 17.296761°E
Barbacs (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Barbacs
Barbacs
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Barbacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barbacs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barbacs község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Barbacs a Hanság egyik legdélebbi települése; az egykori Tóköz egyik nyugati falva, Csornától 5 kilométerre. Határában található a 26,4 hektáros területű Barbacsi-tó, amely ma a Hanság maradványaként természetvédelmi oltalom alatt áll, a hozzá tartozó, összesen 280 hektáros területtel együtt. Sekély vízében haltenyésztés folyik, de nádtermeléssel is foglalkoznak. A település déli peremén folyik a Keszeg-ér.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, belterülete attól kevéssel északra helyezkedik el, a Bősárkányt Kisbabottal összekötő 8511-es út mentén. Csorna központjával a 8512-es út kapcsolja össze.

Története

[szerkesztés]

1220-ban történik az első írásos említése. A középkorban a királyi kincstár tulajdona, majd 1390 után a Kanizsayaké. Később 1536-tól Nádasdy Tamás veszi át. 1681-ben Esterházy Pál vásárolja meg.

A Szent Kereszt r.k. templom és a temetőkápolna

A lakosság a halászatból él meg. Minden telekhez halászó víz tartozott. A parasztság ebből élt meg, de a jobbágyság előtt tiltott terület volt. Az uraság magának tartotta fenn. Az 1594-es török pusztítás után a lakosság másik faluhelyet keresett magának. A 17. századtól búcsújáró hely volt. A barbacsi gazdák úrbéres terheik csökkentésére szerződést kötöttek, hogy termények helyett készpénzzel válthassák meg terheiket. 1855-ben az értékes irtásföldeket a földesúr visszavette és ”száraz és posványos” legelőkkel pótolta őket. A népességet a Hanság vizeivel elzárt település helyhez rögzítő hatására a népessége állandósult.

A 20. század első harmadában lakossága 1.100 fő körül volt. Az 1945-ös földosztás a szegényebbeket is kedvezőbb helyzetbe hozta. 1974-től Bősárkányhoz csatolják a községet öt szomszédos településsel együtt. Az intézményeket integrálták. A termelőszövetkezet is megszűnt. A falu lassú elöregedése is tapasztalható.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kurcsics Ernő (független)[3]
  • 1994–1998: Kurcsics Ernő (független)[4]
  • 1998–2002: Vámos Sándor (független)[5]
  • 2002–2006: Herczeg Tihamér (független)[6]
  • 2006–2010: Giczi András (független)[7]
  • 2010–2014: Giczi András (független)[8]
  • 2014–2016: Giczi András (független)[9]
  • 2016–2019: Abdai Zsolt (független)[10]
  • 2019–2024: Abdai Zsolt (független)[11]
  • 2024– : Horváthné Matatics Krisztina (független)[1]

A településen 2016. február 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a korábbi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[10]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
714
726
731
808
749
769
756
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, református 2,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 1,4% (11,2% nem nyilatkozott).[13]

Látnivalók, érdekességek

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  10. a b c Barbacs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. február 7. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  11. Barbacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  13. Barbacs Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]