Ugrás a tartalomhoz

Bükkzsérc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bükkzsérc
Bükkzsérci utcakép ősszel
Bükkzsérci utcakép ősszel
Bükkzsérc címere
Bükkzsérc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterTilaji Zsófia (független)[1]
Irányítószám3414
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség900 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,25 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 35″, k. h. 20° 30′ 03″47.959600°N 20.500939°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 35″, k. h. 20° 30′ 03″47.959600°N 20.500939°E
Bükkzsérc (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bükkzsérc
Bükkzsérc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bükkzsérc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkzsérc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bükkzsérc község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]
Az Eger–Bükkzsérc járat a település előtt

A Bükki Nemzeti Park déli határán fekszik, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 25 kilométerre északkeletre, a Bükk egyik déli irányú völgyében, a Cseresznyés-ér mentén.

A legközelebbi települések: Bogács (7 km) és Cserépfalu (2 km). A legközelebbi város: Mezőkövesd (17 km).

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak Cserépfalu északi szélétől, a 2511-es útról nyugatnak letérve, a 25 112-es számú mellékúton érhető el. Az ország távolabbi részei felől a 3-as főútról, vagy az M3-as autópályáról Mezőkövesdnél letérve, Bogácson majd Cserépfalun át lehet megközelíteni. Autóbusszal Egerből, Noszvajon át, illetve Mezőkövesd felől a Volánbusz üzemeltet járatot a faluba.

Története

[szerkesztés]

A települést 1248-ban említik először, az egri püspökség birtokaként, nem sokkal ez után épülhetett rövid ideig fennálló vára. A püspökség 1457-ben Bükkzsércet és Noszvajt elcseréli Felsőtárkányért, így a karthauzi rend birtokába kerül. 1552-ben a települést feldúlták a törökök. A község lakossága szőlő-, gyümölcstermesztésből, mészégetésből élt. Napjainkban munkát a nagyobb városokban találnak a lakosok, a hagyományos falusi élet kiveszőben van. A településen 4 bolt, posta, könyvtár, óvoda, és iskola található, ez utóbbi összevonva üzemel a cserépfalui iskolával. A presszó, a kocsma, és a fogadó a közösségi élet színtere a mindennapokban.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagy Lajosné (független)[4]
  • 1994–1998: Nagy Lajosné Kiss Eleonóra (független)[5]
  • 1998–2002: Dr. Pintér Károly (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Pintér Károly (független)[7]
  • 2006–2010: Tilaji Zsófia (független)[8]
  • 2010–2014: Vasas Csaba (független)[9]
  • 2014–2019: Vasas Csaba (független)[10]
  • 2019–2024: Vasas Csaba (független)[11]
  • 2024– : Tilaji Zsófia (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
985
969
957
909
921
910
900
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,7%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (2,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,5%, református 49,5%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 4,3% (6,3% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,1% cigánynak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 36,5% református, 0,7% görög katolikus, 4,7% egyéb keresztény, 5,2% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).[14]

Turizmus

[szerkesztés]

A falusi turizmus keretein belül megtalálható néhány magánszálláshely, illetve vendégház Bükkzsércen. Kerékpáros és gyalogos kirándulások induló helye, illetve az utóbbi időkben a vadászatok kezdő pontja a falu.

Bükkzsérc - Ódorvár légi fotó

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Hódos-hegy oromzatán lévő patkó alakú kopár természetes képződmény, ami messziről is jól látható
  • római katolikus templom (1776–1779 között épült)
  • református templom (1825–1828 között épült)
  • Községi Emlékház (2003. év nyár elején nyílt meg)
  • A falu déli végén, az Alsó-hegyen riolittufába vájt borospincék
  • Suba-lyuk, egy ősemberleletéről híres barlang a Hór-patak völgyében
  • A falutól északra fekszik Füzérkő vára
  • Kilátó
  • Kincses Kerámiaműhely
  • Motívumgyűjtemény

Fontosabb rendezvények

[szerkesztés]
  • Pünkösd szombati borverseny
  • július végén rendezett jótékony célú labdarúgó fesztivál
  • szeptember 3-dik vasárnapján tartott búcsú.
  • augusztus utolsó szombatja: favágó verseny, falunap

Galéria

[szerkesztés]
  • A római katolikus templom
    A római katolikus templom
  • Riolittufába vájt pincesor
    Riolittufába vájt pincesor
  • Faragás a pincében
    Faragás a pincében
  • Bükkzsérc látképe
    Bükkzsérc látképe

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  10. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  11. ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  13. ↑ Bükkzsérc Helységnévtár
  14. ↑ Bükkzsérc Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bükkzsérc&oldid=27493628”