Békésszentandrás

Békésszentandrás
Római katolikus templom
Békésszentandrás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Szarvasi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Sinka Imre (független)
Irányítószám	5561
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	3303 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	45,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	77,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 00″, k. h. 20° 28′ 60″46.866667, 20.483333
Békésszentandrás Pozíció Békés vármegye térképén
Békésszentandrás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Békésszentandrás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Békésszentandrás nagyközség Békés vármegyében, a Szarvasi járásban.

Fekvése

Békés vármegye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 kilométerre fekszik nyugati irányban. A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a területén helyezkedik el Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Hármas-Körös Kákafoki-holtága. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen – túlnyomórészt a holtág mentén – több mint 500 hétvégi ház található, így az komoly idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek.

Szomszédai: északkelet felől Mezőtúr, kelet felől Szarvas, dél felől Szentes, illetve annak nagy kiterjedésű külterületi határrészei, nyugat felől Öcsöd, északnyugat felől pedig Mesterszállás. Délnyugat felől kevés híján érintkeznek a közigazgatási területei Kunszentmárton határával is.

Magyarországon Békésszentandráson az egyik legkisebb az évi átlagos csapadékösszeg.

A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

Megközelítése

A nagyközségen áthalad a Kecskemét – Békéscsaba – Gyula útvonal mentén húzódó 44-es főút, így ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala Kecskemét és Békés vármegye nagyobb városai felől is. Határszélét délkeleten érinti a 4401-es út is, amelynek ráadásul csomópontja is van a déli határában húzódó M44-es autóúttal, ezáltal (Szarvason keresztül) az M44-es felől is elérhető.

Története

Középkor

Békésszentandrás (Szentandrás) már az Árpád-korban lakott volt. Nevét a 13. század­ban itt állt és Szent András apostol tiszteletére emelt templomról kapta. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Andree alakban írva, majd 1329-ben Zenthonduryas, 1330-ban Zenthandreas írásmóddal. 1504-ben Túr-Szentandrásnak írták (akkori megfelelőjében).

A templom körül fekvő település a szomszédos Fejéregyházhoz hasonlóan valószínűleg a tatárjárás alatt vált lakatlanná. 1297-ben a pusztán álló Szent András-templomot Hén és Fejéregyház közt említették.

III. András király Hénnel és Fejéregyházzal együtt adta az Akus nemzetség-beli Akus fia Mihálynak. 1329-ben Uz (Wz) testvére László és Uz fiától, Lukácstól való Tamás nevű unokája öröklött birtoka volt. E birtokot Tamástól Szécsényi Marcell és István mint Fejéregyházához tartozó birtokrészt követelt. 1330-ban azonban megállapították, hogy Szentandrás nem tartozott Fejéregyházához, és ekkor határjelekkel is elválasztották tőle.

1377 tavaszán a »Keres mellett Túr városhoz közeleső« falut I. Lajos király a Manalaki nevű kun családnak ajándékozta. Ámde az Uzvásáry család ekkor pert indított a korábbi irataival, hogy Szentandrás az ő örökös birtoka, így aztán 1378 tavaszán Garay Miklós nádor visszaítélte az Uzvásáryaknak.

1391-ben a csanádi káptalan egyik oklevele szerint: »Csaud«-i Ördög Miklós, János és István újabb adománnyal vámjogot nyernek itt. Majd a következő században, még 1437 előtt az egész községet, a környező régióval együtt Hunyadi János szerezte meg. 1455-ben az Úzvásáry család Hunyadi János birtoklása ellen tiltakozott, de 1456-ban V. László király Hunyadit erősítette meg Szentandrás birtokában.

A Hunyadiak földesurasága idején Szentandrás nagyon felvirágzott. Ők mezővárosi jogokat szereztek a számára még 1463 előtt, s itt külön gazdatiszteket tartottak. Ilyenek voltak 1463-ban Temesközy János, Varjasy János és Csiray Benedek.

Fejéregyház

Ma Fejéregyház puszta Békésszentandrástól északnyugatra. Nevét 1297-ben említették először az oklevelek Feyreghaz alakban írva. 1297-ben III. András király mint lakatlan földet, melyen „fejéregyház” templom állott, az Akus nemzetségbeli Mihály fia Akus mesternek adta a lakatlan Hénnel együtt. A kettő között feküdt a Szent András-templom. 1329 előtt Károly Róbert király Fehéregyházát Szécsényi Marcellnek és Istvánnak adta cserébe, akik maguknak követelték Szent Andrást is az Uz rokonságtól, de utóbbiak 1330-ban igazolták, hogy a két birtok nem tartozik össze, és határral is el van választva egymástól.

Török kor

1512-ben Győritelek, Furugytelek, Mogyoróstelek, Gödénytelek és Berektelek nevű határrészek tartoztak Szentandráshoz. 1535-ből ismeretes Szentandrás első bírája: Rácz András, aki a többi szentandrásiakkal együtt fegyveresen szegült ellen annak, hogy Bereczkfy Mihályt Körös-Szentmiklós birtokába beiktassák.

A község telekkapui:

• 1552-ben 8;
• 1553-ban 12;
• 1556-ban 18;
• 1562-ben 54;
• 1564-ben 29 kapu után fizettek adót.

1560 táján a családok nagyobbrészt Ferenczi, Nyiri, Keresztesi, Vas, Kanizsa, Cseke, Csóva, Nyilas, Bene és Fonó neveket viseltek.

A török uralom alatt egy ideig megmaradt Szentandrás a régi birtokosok kezén. Így például a Kaczkfyné része első férjétől származó unokájára Ábránfy Farkasra szállott. Ő 1575 táján Simon Antal egri hadnagynak zálogosította el 40 forintért.

1596-ban sok más dél-alföldi településsel együtt Szentandrás is megsemmisült. Később újratelepült, de 1648-ban csak faluként van említve.

Török földesura maga a szultán volt, ennélfogva az úgynevezett khász-birtokok közé tartozott, s így sorsa is tűrhetőbb volt, mint a többi községeknek, ahol a török földesurak gyakran változtak. Másrészről az erdélyi fejedelmek is a maguk hatalma alá tartozónak vélték, s ennélfogva híveiknek adományozták, a régi földesurak jogait tekintetbe sem véve. Így például 1608-ban Báthory Gábor egyik, éppen ezen faluból származó vitézének, borosjenői Szentandrásy Györgynek ajándékozta egy részét.

Amikor Nagyvárad és Borosjenő bukása után az erdélyi földesurak kénytelenek voltak távolabbra költözni Békés vármegyétől, a szentandrási bíró volt az, kinek kötelességévé tették, hogy az e vidéken eső városok, falvak adóját és ajándékait összeszedje, s nekik Husztra felküldje. 1662-ben a szentandrásiaktól ilyen ajándékot követeltek a Husztra szorult erdélyi földesurak: »egy szép paplant; egy vég patyolatot, úrasszonynak valót; két vég vörös fejtőt (fonalat) ; két vég török zsinórt, szegfű színűt ; egy vég bulya (keleti, trapezunti) vásznat ; két bokor (pár) karmazsin csizmát kapcástól.«

A magyarországi és erdélyi földesurakon kívül, volt még a szentandrásiaknak bajuk a szomszédos túriakkal is. Ők egy Cserki Kún nevű földet a maguk számára követeltek és hét évi per után el is vették azt.

Ez időszakban Szentandás lakosai református vallásúak voltak, s 1666-ban az egyik zsinat Szokolay Jánost rendelte ide papul.

Utolsó nyoma a török világbeli Szentandrás községnek az, hogy 1683 októberben élelmezik Apafy seregét, majd 1698-ban azt írják róla, hogy egészen lakatlan. Így tehát áldozatul esett az alföld és a gyulai vár visszaszerzéséért vívott harcoknak.

18-19. század

Báró Száraz György királyi személynök 1702-ben 32.000 forint kincstárba történt befizetést követően megkapta a szentandrási uradalom birtokait. Halála után feleségére majd leányára Száraz Júlia bárónőre szállt a birtok, aki dezséri Rudnyánszky Józseffel kötött házasságot. A Rudnyánszkyak többsége Szentandráson a kastélyban élt és innen irányította a birtokot.

Az újratelepült község első lakosai 1719-ben jöttek ide, nagyobbrészt Kabáról. 1722-ben új családok csatlakoztak hozzájuk, de még 1725-ben is csak 25 jobbágycsaládból állt a falu.

Száraz György birtokos nem szedte személyesen a falu jövedelmét, hanem kiadta azt Tolnai Istvánnak, aki szintúgy Debrecen vidékéről került a megyébe, mint a szentandrási lakosok. Ő olyan kegyetlenül bánt velük, hogy egyrészt emiatt tört ki Szentandráson 1735-ben a Péró-féle lázadás. Ebben az akkori fegyverfogható szentandrási lakosok csaknem mindnyájan (37-en) részt vettek, s miután részben megölettek, részben rabságra hurcoltattak, csak 14 férfi tért vissza.

A megcsökkent létszámú falut az 1739-es pestis is megviselte, amikor 228 lakosától fosztotta meg. 1742-ben az evangélikus vallású tótok települtek a meggyérült lakosságú Szentandrásra.

1746-ban Rudnyánszky József táblabíró, Száraz György veje, elhatározta a tótok áttelepítését Komlósra, s helyükre még ez évben a Tisza-menti falvakból magyar katolikusokat telepített le. Így aztán Rudnyánszky 1746 májusában »egyedül Isten útmutatása mellett és az ő kifürkészhetetlen nagy segítségével« a régi katolikus templomot a református vallásúaktól visszavehette, s így új jobbágyainak kész, bár nagy javításra szoruló templomot adhatott. A református vallásúak a község déli részén 1803-ban új templomot építettek. Így alakult meg a modern kori Szentandrás.

A katolikus templomot 1784-ben megnagyobbította, s hozzá új tornyot építtetett Rudnyánszky József özvegye, Száraz Julianna. 1868-ban aztán a templom elejét vagyis szent helyét újra megnagyobbították.

Vályi András 18. század végi leírása alapján:

„SZENT ANDRÁS: Magyar falu Békés Várm. Birtokosa B. Rudnyánszky Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Körös vize mellett, mezeje bőv termésű, egy részét szántóföldgyeinek a’ víz áradások járják; fája, nádgya nints, piatza távol van.”

A jókora hasznot hajtó uradalomból a tágabb rokonság is részesedést követelt. Perre vitték az igényt, melynek következtében az uradalmat 1795-ben 3024 tulajdonrészre osztották. A földek művelését továbbra is a Rudnyánszkyak végezték, de a haszon elosztását a tulajdonolt részek alapján határozták meg. A jussok ezt követően sűrűn cseréltek gazdát.

A Rudnyánszkyakat követően a Csernus család birtokába került a település.

A népesség száma:

• 1827-ben 3740;
• 1852-ben 4941;
• 1890-ben 6735 főt tett ki. Ekkor ezek közül magyar nyelvű volt 6362; tót 346; egyéb nyelvű 27.

20. század

A két világháború között a Gassner Szövőgyár adott munkát a helybelieknek, mely a kastély épületében rendezkedett be.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bencsik Imre (független)
• 1994–1998: Sinka József (MSZP)
• 1998–2002: Sinka József István (MSZP)
• 2002–2006: Sinka József (MSZP)
• 2006–2010: Hamza Zoltán Gábor (Fidesz-FKgP-Gazdakörök)
• 2010–2014: Sinka Imre (független, 2012-től Jobbik)
• 2014–2019: Sinka Imre (független)
• 2019–2024: Sinka Imre (független)
• 2024– : Sinka Imre (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	3716	3660	3608	3403	3328	3317	3303
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg lengyel, szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,4%, református 9,2%, evangélikus 5,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 15,7% (19,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% szlováknak, 0,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% szerbnek, 0,1-0,1% bolgárnak, románnak és lengyelnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,9% volt római katolikus, 7,2% református, 4,4% evangélikus, 0,2% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).

Nevezetességei

Békésszentandrási duzzasztómű és hajózsilip

• Községháza
• Református templom
• Katolikus templom
• Kunhalmok, köztük Magyarország legnagyobbja, a Gödény-halom
• Szőnyeggyár
• Zsidó temető (19. század elejéről származó síremlékekkel), előkertjében holokauszt-emlékmű (1994), Stefánia u.
• Duzzasztó és hajózsilip
• Léderer-kastély
• Hunyadi-Rudnyánszky-kastély

Híres szülöttei

• Komlósi Ildikó Kossuth-díjas operaénekesnő
• Lóránt János Demeter, Munkácsy Mihály-díjas festő
• Mladonyiczky Béla, szobrász, éremművész
• Sinka Brigitta sakkozó
• Pólya Jakab (Pollák Jakab) államtudományi doktor, ügyvéd, egyetemi magántanár és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Pólya György matematikus és fizikus édesapja.
• Sinka Mátyás, Munkácsy Mihály-díjas grafikus
• Tóth Imre politikus, országgyűlési képviselő (FKgP)

Itt hunyt el

• Munkahelyi balesetben Samu Géza Munkácsy-díjas magyar szobrászművész (1947–1990)

Források

• Györffy György: Békésvármegye

Testvérvárosok

• Kishegyes, Szerbia (Vajdaság Autonóm Tartomány)
• Menyháza, Románia
• Temesszentandrás, Románia

További információk

• Békésszentandrás Önkormányzatának honlapja