Az arzén izotópjai
Megjelenés
Az arzénnak 33 izotópja és legalább 10 izomerje ismert, melyek közül csak egy, a 75As, stabil, az arzén tehát tiszta elemnek tekinthető. A leghosszabb életű radioizotóp a 73As, ennek felezési ideje 80 nap.
Standard atomtömeg: 74,92160(2) u.
Táblázat
[szerkesztés]nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[1][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
gerjesztési energia | |||||||||
60As | 33 | 27 | 59,99313(64)# | p | 59Ge | 5+# | |||
61As | 33 | 28 | 60,98062(64)# | p | 60Ge | 3/2−# | |||
62As | 33 | 29 | 61,97320(32)# | p | 61Ge | 1+# | |||
63As | 33 | 30 | 62,96369(54)# | p | 62Ge | (3/2−)# | |||
64As | 33 | 31 | 63,95757(38)# | 40(30) ms [18(+43−7) ms] |
β+ | 64Ge | 0+# | ||
65As | 33 | 32 | 64,94956(32)# | 170(30) ms | β+ | 65Ge | 3/2−# | ||
66As | 33 | 33 | 65,94471(73) | 95,77(23) ms | β+ | 66Ge | (0+) | ||
66m1As | 1356,70(17) keV | 1,1(1) µs | (5+) | ||||||
66m2As | 3023,9(3) keV | 8,2(5) µs | (9+) | ||||||
67As | 33 | 34 | 66,93919(11) | 42,5(12) s | β+ | 67Ge | (5/2−) | ||
68As | 33 | 35 | 67,93677(5) | 151,6(8) s | β+ | 68Ge | 3+ | ||
68mAs | 425,21(16) keV | 111(20) ns [?107(+23−16) ns] |
1+ | ||||||
69As | 33 | 36 | 68,93227(3) | 15,2(2) perc | β+ | 69Ge | 5/2− | ||
70As | 33 | 37 | 69,93092(5) | 52,6(3) perc | β+ | 70Ge | 4(+#) | ||
70mAs | 32,008(23) keV | 96(3) µs | 2(+) | ||||||
71As | 33 | 38 | 70,927112(5) | 65,28(15) óra | β+ | 71Ge | 5/2− | ||
72As | 33 | 39 | 71,926752(5) | 26,0(1) óra | β+ | 72Ge | 2− | ||
73As | 33 | 40 | 72,923825(4) | 80,30(6) nap | EC | 73Ge | 3/2− | ||
74As | 33 | 41 | 73,9239287(25) | 17,77(2) nap | β+ (66%) | 74Ge | 2− | ||
β− (34%) | 74Se | ||||||||
75As | 33 | 42 | 74,9215965(20) | Stabil | 3/2− | 1,0000 | |||
75mAs | 303,9241(7) keV | 17,62(23) ms | 9/2+ | ||||||
76As | 33 | 43 | 75,922394(2) | 1,0942(7) nap | β− (99,98%) | 76Se | 2− | ||
EC (0,02%) | 76Ge | ||||||||
76mAs | 44,425(1) keV | 1,84(6) µs | (1)+ | ||||||
77As | 33 | 44 | 76,9206473(25) | 38,83(5) óra | β− | 77mSe | 3/2− | ||
77mAs | 475,443(16) keV | 114,0(25) µs | 9/2+ | ||||||
78As | 33 | 45 | 77,921827(11) | 90,7(2) perc | β− | 78Se | 2− | ||
79As | 33 | 46 | 78,920948(6) | 9,01(15) perc | β− | 79mSe | 3/2− | ||
79mAs | 772,81(6) keV | 1,21(1) µs | (9/2)+ | ||||||
80As | 33 | 47 | 79,922534(25) | 15,2(2) s | β− | 80Se | 1+ | ||
81As | 33 | 48 | 80,922132(6) | 33,3(8) s | β− | 81mSe | 3/2− | ||
82As | 33 | 49 | 81,92450(21) | 19,1(5) s | β− | 82Se | (1+) | ||
82mAs | 250(200) keV | 13,6(4) s | β− | 82Se | (5−) | ||||
83As | 33 | 50 | 82,92498(24) | 13,4(3) s | β− | 83mSe | 3/2−# | ||
84As | 33 | 51 | 83,92906(32)# | 4,02(3) s | β− (99,721%) | 84Se | (3)(+#) | ||
β−, n (0,029%) | 83Se | ||||||||
84mAs | 0(100)# keV | 650(150) ms | |||||||
85As | 33 | 52 | 84,93202(21)# | 2,021(10) s | β−, n (59,4%) | 84Se | (3/2−)# | ||
β− (40,6%) | 85Se | ||||||||
86As | 33 | 53 | 85,93650(32)# | 0,945(8) s | β− (67%) | 86Se | |||
β−, n (33%) | 85Se | ||||||||
87As | 33 | 54 | 86,93990(32)# | 0,56(8) s | β− (84,6%) | 87Se | 3/2−# | ||
β−, n (15,4%) | 86Se | ||||||||
88As | 33 | 55 | 87,94494(54)# | 300# ms [>300 ns] |
β− | 88Se | |||
β−, n | 87Se | ||||||||
89As | 33 | 56 | 88,94939(54)# | 200# ms [>300 ns] |
β− | 89Se | 3/2−# | ||
90As | 33 | 57 | 89,95550(86)# | 80# ms [>300 ns] |
|||||
91As | 33 | 58 | 90,96043(97)# | 50# ms [>300 ns] |
3/2−# | ||||
92As | 33 | 59 | 91,96680(97)# | 30# ms [>300 ns] |
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve, a majdnem stabilak (melyek felezési ideje a világegyetem koránál hosszabb) félkövér dőlttel vannak jelölve
Megjegyzések
[szerkesztés]- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
- A.Shore, A. Fritsch, M. Heim, A. Schuh, M. Thoennessen. Discovery of the Arsenic Isotopes. arXiv:0902.4361.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of arsenic című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A germánium izotópjai | Az arzén izotópjai | A szelén izotópjai |
Izotópok listája |