Az év madara
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. Emellett felhívja a figyelmet azokra az érdekütközésekre, konfliktusokra, amelyeket fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz.
2011-ben kísérletképpen internetes szavazással választatták meg, hogy a három ajánlott faj közül melyik legyen 2012-ben az év madara. Az akciót sikeresnek ítélték, ezért a következő években is így választanak.
Az év madarai
[szerkesztés]- 1979: gyurgyalag (Merops apiaster)
- 1980: fehér gólya (Ciconia ciconia)
- 1981: fehér gólya (Ciconia ciconia)
- 1982: a fecskék:
- füsti fecske (Hirundo rustica)
- molnárfecske (Delichon urbicum)
- partifecske (Riparia riparia)
- 1983: a fecskék
- 1984: a cinegék:
- barátcinege (Poecile palustris)
- búbos cinege (Lophophanes cristatus)
- fenyvescinege (Periparus ater)
- kék cinege (Cyanistes caeruleus)
- kormosfejű cinege (Poecile montanus)
- széncinege (Parus major)
- 1985: gyöngybagoly (Tyto alba)
- 1986: túzok (Otis tarda)
- 1987: fogoly (Perdix perdix)
- 1988: kuvik (Athene noctua)
- 1989: búbos banka (Upupa epops)
- 1990: búbos banka (Upupa epops)
- 1991: európai szalakóta (Coracias garrulus)
- 1992: vörös vércse (Falco tinnunculus)
- 1993: barátposzáta (Sylvia atricapilla)
- 1994: fehér gólya (Ciconia ciconia)
- 1995: fülemüle (Luscinia megarhynchos)
- 1996: vörösbegy (Erithacus rubecula)
- 1997: harkályok:
- nagy fakopáncs (Dendrocopos major)
- fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos)
- balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus)
- közép fakopáncs (Dendrocopos medius)
- kis fakopáncs (Dryobates minor)
- zöld küllő (Picus virirdis)
- fekete harkály (Dryocopus martius)
- nyaktekercs (Jynx torquilla)
- 1998: harkályok
- 1999: fehér gólya (Ciconia ciconia)
- 2000: kerecsensólyom (Falco cherrug)
- 2001: bíbic (Vanellus vanellus)
- 2002: sárgarigó (Oriolus oriolus)
- 2003: pacsirták:
- mezei pacsirta (Alauda arvensis)
- erdei pacsirta (Lullula arborea)
- búbospacsirta (Galerida cristata)
- 2004: rozsdafarkúak (Phoenicurus spp.)
- 2005: parlagi sas (Aquila heliaca)
- 2006: tövisszúró gébics (Lanius collurio)
- 2007: mezei veréb (Passer montanus)
- 2008: kanalasgém (Platalea leucorodia)
- 2009: kék vércse (Falco vespertinus) és vetési varjú (Corvus frugilegus)
- 2010: a fecskék
- 2011: széncinege (Parus major)
- 2012: egerészölyv (Buteo buteo)
- 2013: gyurgyalag (Merops apiaster)
- 2014: túzok (Otis tarda)
- 2015: búbos banka (Upupa epops)
- 2016: haris (Crex crex)
- 2017: tengelic (Carduelis carduelis)[1][2]
- 2018: vándorsólyom (Falco peregrinus) (20 éves visszatérésének évfordulója alkalmából, nem közönség szavazással)[3]
- 2019: gólyatöcs (Himantopus himantopus)[4][5]
- 2020: erdei fülesbagoly (Asio otus)[6]
- 2021: cigánycsuk (Saxicola rubicola)[7]
- 2022: zöld küllő (Picus viridis)[8]
- 2023: barkóscinege (Panurus biarmicus)[9]
- 2024: kerecsensólyom (Falco cherrug)[10]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A tengelic nyerte a "2017 év madara" lakossági szavazást (MME, 2016. július 27.)
- ↑ 2017 év madara – a tengelic
- ↑ Miért nem volt év madara szavazás idén? (MME, 2017. október 3.)
- ↑ A gólyatöcs nyerte a "2019 év madara" szavazást (MME, 2018. július 3.)
- ↑ Mi legyen 2019 év madara? - lakossági szavazás a "szurka-piszka madarak" közül (MME, 2018. július 3.)
- ↑ Az erdei fülesbagoly a 2020-as év madara. 24.hu, 2019. július 19.
- ↑ A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást. MME, 2020. július 27.
- ↑ A zöld küllő lesz 2022-ben az év madara. mme.hu, 2021. július 26.
- ↑ 2023 év madara - a barkóscinege, 2023. január 9. (Hozzáférés: 2023. január 13.)
- ↑ Orbán Zoltán; Bagyura János: 2024 év madara - a kerecsensólyom. mme.hu. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2024. január 1. [2024. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
Források
[szerkesztés]- Farkas Roland, Gáti Eszter: Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2011.
- A korábbi évek madarai