Ausztrália az olimpiai játékokon
Ausztrália az olimpiai játékokon | |||||
Ausztrália zászlaja | |||||
NOB-országkód: AUS | |||||
OOB | Ausztrál Olimpiai Bizottság | ||||
Honlap | Hivatalos honlap | ||||
Érmek |
| ||||
Nyári olimpiai játékok: | |||||
Téli olimpiai játékok: | |||||
Nem hivatalos olimpiai játékok: | |||||
Más szereplések: 1 Ausztrálázsia néven Új-Zélanddal közös csapattal (1908–1912) |
Ausztrália a legtöbb olimpiai játékokra küldött sportolókat. Az összes nyári játékokon és a legtöbb téli sportünnepen (1952-től mindegyiken) részt vett.
Az Ausztrál Olimpiai Bizottságot 1895-ben alapították, és a NOB még abban az évben felvette tagjai közé.
Edwin Flack volt az első ausztrál sportoló, aki Ausztrália színei alatt versenyzett az olimpiai játékokon, ő 800 és 1500 méteres síkfutásban nyert aranyérmet 1896-ban, Athénban.
Ausztrália 1908-ban és 1912-ben Új-Zélanddal közös olimpiai csapatban indította versenyzőit Ausztrálázsia néven.
Az ország kétszer rendezett olimpiát; 1956-ban Melbourne-ben és 2000-ben Sydney-ben. Ezeken a játékokon a harmadik, illetve a negyedik helyet szerezték meg az adott olimpiád éremtáblázatán.
Ausztrália legtöbb aranyérme úszásban (abban a sportban, amely az ország egyik legkedveltebb sportága) született, ezeket többek között Dawn Fraser és Ian Thorpe tudhatják magukénak. Más sportágak, melyek szorosan kapcsolódnak a kontinensnyi ország olimpiai történetéhez:
- gyeplabda: a női csapat három aranyérmével 1988 és 2000 között, és a férfiak 2004-es győzelmével;
- kerékpározás: pálya-kerékpározás;
- evezés;
- lovaglás: háromnapos csapat versenyszámok;
- és vitorlázás.
Ausztráliának gyengébb eredményei vannak az atlétika versenyszámaiban, főképp az újabb játékokon. Korábban Betty Cuthbert volt a legsikeresebb ausztrál atléta, mellette Cathy Freeman tekinthető a második legeredményesebbnek 2000-ben szerzett 400 méteres síkfutás aranyérmével.
Ausztrália 1994-ig nem nyert téli olimpiai érmet, de azóta előrelépett az éremtáblázaton (elérve a 15. helyet Salt Lake Cityben). Ez az eredménybeli előrelépés adott okot Ausztrália téli olimpiai csapatának megalapítására. Vancouverben már az összesített éremtáblázat 13. helyéig jutott előre az ország.
Éremtáblázatok
[szerkesztés]Érmek a nyári olimpiai játékokon
[szerkesztés]Olimpia | Sportolók | Arany | Ezüst | Bronz | Összes | Helyezés az éremtáblázaton |
---|---|---|---|---|---|---|
1896. Athén | 1 | 2 | 0 | 0 | 2 | 8 |
1900. Párizs | 3 | 2 | 0 | 3 | 5 | 9 |
1904. St. Louis | 2 | 0 | 0 | 0 | 0 | - |
1908. London | 29 | Ausztrálázsia (ANZ) néven vett részt | 11 | |||
1912. Stockholm | 28 | Ausztrálázsia (ANZ) néven vett részt | 12 | |||
1920. Antwerpen | 13 | 0 | 2 | 1 | 3 | 16 |
1924. Párizs | 37 | 3 | 1 | 2 | 6 | 11 |
1928. Amszterdam | 18 | 1 | 2 | 1 | 4 | 19 |
1932. Los Angeles | 12 | 3 | 1 | 1 | 5 | 10 |
1936. Berlin | 33 | 0 | 0 | 1 | 1 | 30 |
1948. London | 77 | 2 | 6 | 5 | 13 | 14 |
1952. Helsinki | 85 | 6 | 2 | 3 | 11 | 9 |
1956. Melbourne és Stockholm | 314 | 13 | 8 | 14 | 35 | 3 |
1960. Róma | 188 | 8 | 8 | 6 | 22 | 5 |
1964. Tokió | 234 | 6 | 2 | 10 | 18 | 8 |
1968. Mexikóváros | 175 | 5 | 7 | 5 | 17 | 9 |
1972. München | 173 | 8 | 7 | 2 | 17 | 6 |
1976. Montreal | 184 | 0 | 1 | 4 | 5 | 32 |
1980. Moszkva | 123 | 2 | 2 | 5 | 9 | 15 |
1984. Los Angeles | 240 | 4 | 8 | 12 | 24 | 14 |
1988. Szöul | 270 | 3 | 6 | 5 | 14 | 15 |
1992. Barcelona | 290 | 7 | 9 | 11 | 27 | 10 |
1996. Atlanta | 424 | 9 | 9 | 23 | 41 | 7 |
2000. Sydney | 630 | 16 | 25 | 17 | 58 | 4 |
2004. Athén | 482 | 17 | 16 | 17 | 50 | 4 |
2008. Peking[1] | 433 | 14 | 15 | 17 | 46 | 6 |
2012. London[2] | 410 | 7 | 16 | 12 | 35 | 10 |
Összes (AUS) | 138 | 153 | 177 | 468 | ||
Összes (ANZ) | 3 | 4 | 5 | 12 |
Az Összes (AUS) eredmény nem tartalmazza az ausztrál sportolók által nyert érmeket Ausztrálázsia színei alatt az 1908-as és az 1912-es játékokon:
- nyolc ausztrál nemzetiségű egyéni versenyzőként
- egy ausztrál nemzetiségűekből álló válogatottként (rögbi, aranyérem, (1908.))
- és egy vegyes összetételű csapatban (férfi 4x200 m gyorsúszás váltó, aranyérem, (1912.)) nyert érmeket.
Érmek a téli olimpiai játékokon
[szerkesztés]Olimpia | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|
1924–1932 | nem vett részt | |||
1936, Garmisch-Partenkirchen | 0 | 0 | 0 | 0 |
1948, St. Moritz | nem vett részt | |||
1952, Oslo | 0 | 0 | 0 | 0 |
1956, Melbourne | 0 | 0 | 0 | 0 |
1960, Squaw Valley | 0 | 0 | 0 | 0 |
1964, Innsbruck | 0 | 0 | 0 | 0 |
1968, Grenoble | 0 | 0 | 0 | 0 |
1972, Szapporo | 0 | 0 | 0 | 0 |
1976, Innsbruck | 0 | 0 | 0 | 0 |
1980, Lake Placid | 0 | 0 | 0 | 0 |
1984, Szarajevó | 0 | 0 | 0 | 0 |
1988, Calgary | 0 | 0 | 0 | 0 |
1992, Albertville | 0 | 0 | 0 | 0 |
1994, Lillehammer | 0 | 0 | 1 | 1 |
1998, Nagano | 0 | 0 | 1 | 1 |
2002, Salt Lake City | 2 | 0 | 0 | 2 |
2006, Torino | 1 | 0 | 1 | 2 |
2010, Vancouver | 2 | 1 | 0 | 3 |
2014, Szocsi | 0 | 2 | 1 | 3 |
2018, Phjongcshang | 0 | 2 | 1 | 3 |
Összesen | 5 | 5 | 5 | 15 |
Érmek sportáganként
[szerkesztés]Érmek a nyári olimpiai játékokon sportáganként
[szerkesztés]Ausztrália érmei a nyári olimpiai játékokon sportáganként |
Sportág | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|
Úszás | 57 | 60 | 61 | 178 |
Atlétika | 20 | 26 | 25 | 71 |
Kerékpározás | 14 | 18 | 17 | 49 |
Evezés | 10 | 13 | 14 | 37 |
Vitorlázás | 10 | 5 | 8 | 23 |
Lovaglás | 6 | 3 | 2 | 11 |
Gyeplabda | 4 | 3 | 5 | 12 |
Sportlövészet | 4 | 1 | 5 | 10 |
Műugrás | 3 | 3 | 6 | 12 |
Kajak-kenu | 3 | 8 | 11 | 22 |
Triatlon | 1 | 2 | 2 | 5 |
Tenisz | 1 | 1 | 3 | 5 |
Súlyemelés | 1 | 1 | 2 | 4 |
Taekwondo | 1 | 1 | 0 | 2 |
Íjászat | 1 | 0 | 1 | 2 |
Röplabda | 1 | 0 | 1 | 2 |
Vízilabda | 1 | 0 | 2 | 3 |
Kosárlabda | 0 | 3 | 2 | 5 |
Ökölvívás | 0 | 1 | 3 | 4 |
Softball | 0 | 1 | 3 | 4 |
Birkózás | 0 | 1 | 2 | 3 |
Torna | 0 | 1 | 0 | 1 |
Baseball | 0 | 1 | 0 | 1 |
Cselgáncs | 0 | 0 | 2 | 2 |
Összesen | 138 | 153 | 177 | 468 |
Érmek a téli olimpiai játékokon sportáganként
[szerkesztés]Ausztrália érmei a téli olimpiai játékokon sportáganként |
Sportág | Arany | Ezüst | Bronz | Összesen |
---|---|---|---|---|
Síakrobatika | 3 | 3 | 2 | 8 |
Snowboard | 1 | 2 | 1 | 4 |
Rövidpályás gyorskorcsolya | 1 | 0 | 1 | 2 |
Alpesisí | 0 | 0 | 1 | 1 |
Összesen | 5 | 5 | 5 | 15 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2009. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 7.)
- ↑ Archivált másolat. [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 12.)
Források
[szerkesztés]- Australia (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
- Australia (AUS) (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)