Ansbach
Ansbach | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Kerület | Mittelfranken | ||
Járás |
| ||
Rang | járási jogú város | ||
Polgármester | Carda Seidel (független) | ||
Irányítószám | 91522 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | AN | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 42 311 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 397 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 405 m | ||
Terület | 99.92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′49.300000°N 10.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′49.300000°N 10.583333°E | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Ansbach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ansbach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ansbach (Bajorország) (eredetileg Onolzbach), város a bajorországi Mittelfranken kerületben, korábban a Német-római Birodalom egyik fejedelemségének székhelye.
Fekvése
[szerkesztés]Bajorország északnyugati részén, Nürnbertől 40 km-re, Münchentől 140 km távolságra található a Fränkische Rezat folyó és a városban ebbe torkolló Onolzbach patak partján.
Népesség
[szerkesztés]Lakosok száma | 21 923 | 40 358 | 39 117 | 39 684 | 39 839 | 41 159 | 41 532 | 41 847 | 41 662 | 42 311 |
1925 | 1970 | 1975 | 2012 | 2013 | 2015 | 2016 | 2019 | 2021 | 2023 |
Története
[szerkesztés]Ansbach Közép-Frankföld (Mittelfranken) fővárosa. Nevét 1221-ben említette először oklevél, majd 1456-tól a Brandenburg-Ansbach őrgrófság székhelye lett, 1806-ban került Bajorországhoz.
Az egykori őrgrófi palota (Residenz) a folyóparton áll, a 14. században vár volt, melyet az olasz Gabriel Gabrieli 1705–1740 között épített át. A kívül barokk palotának 27 terme van, mely az úgynevezett ansbachi rokokó hihetetlenül gazdag emlékműve. Az épület ma múzeum. Képtárának legrégibb része a Hohenzollern-család gyűjtötte arcképcsarnok. A gótikus csarnokban helyezték el a helybeli fajansz- és porcelángyártás gyűjteményét.
A 15. században épült Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche) két, egymástól nagyban különböző tornya közé 1523-ban építettek késő gótikus szentélyt. A hajója alatti kriptában (Fürstengruft, 1660) helyezték el a brandenburgi őrgrófok és családtagjaik ónból öntött, dúsan aranyozott koporsóit.
A szomszédos Szent Gumpert-templom (Stiftkirche St. Gumbertus) egy román stílusú templom helyén épült gótikus stílusban 1483 és 1597 között. Három tornya közül egy román, a másik kettő gótikus stílusú. A hajó alatti román kori kripta 1040 körül épült. A templom szentélyének külön neve van: a Hattyú Lovagrend kápolnája (Schwanenritterkapelle). Ennek falát 12 hattyúlovag kőből faragott szobra, pajzsaik és zászlaik díszítik a 14-16. századi üvegablakok között. Az 1485-ből való, dúsan faragott főoltár a feltevések szerint Albrecht Dürer tanítványainak munkája.
A templomtól északra található az 1591 és 1600 között épült, késő reneszánsz udvari kancellária, mely jelenleg törvényszéki palota (Justizpalast). A főutcán, az egykori alsó és felső piactér között, a Luther téren áll egy reneszánsz kút, a Markgraf-Georg-Brunnen,[2] melyet az 1543-ban elhunyt Brandenburgi ("Jámbor") György őrgrófról neveztek el, akinek komoly szerepe volt a reformáció brandenburgi térnyerésében. (Az őrgróf a magyar történelemnek is fontos figurája: 1506 és 1525 között Magyarországon élt, egyebek mellett Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak a férje, II. Lajos magyar király nevelője majd tanácsadója volt.) A kút mögött hosszan elnyúló, 1531-ből való reneszánsz palota jelenleg tartományi kormányzati épület (Regierung Mittelfranken).
Ipara
[szerkesztés]Ansbach fajansz gyárát Wilhelm Friedrich őrgróf alapította még az 1700-as évek elején. Kezdetben (kb. 1725 körül) kék és fehér dekorációval készítették itt a tárgyakat, később a gyár kínálatában megjelent a mangán, a zöld és a sárga is. A J. G. Ch Poppnak közben sikerült a kínai Decor Zöld család másolása - ez tette híressé Ansbachot. Különösen értékes darabok e termékcsaládból a cseresznyevirágos, madaras dombormű díszítéssel készült tárgyak.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche)
- Residenz-Museum – múzeum az egykori őrgrófi palotában
- Szent Gumpert-templom (St.-Gumbertus-Kirche)
- Udvari kancellária (Justizpalast)
- Markgraf-Georg-Brunnen – reneszánsz kút
Galéria
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ http://www.vanderkrogt.net/statues/object.php?webpage=ST&record=deby258 Kép és információk a díszkútról
Források
[szerkesztés]- Szentirami József, Németország, Panorama Kiadó, ISBN 9632438027
- Bajorország, Merhavia Könyvkiadó, Dürer Nyomda Kft., 2005, ISBN 9639172642
- Ausztria, Budapest, 2004, ISBN 9633528429
- A Pallas nagy lexikona
További információk
[szerkesztés]