Alexander Ferenc
| Alexander Ferenc | |
 | |
| Alexander Ferenc emléktáblája Berlinben | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1891. január 22. Budapest |
| Elhunyt | 1964. március 8. (73 évesen) Palm Springs |
| Ismeretes mint |
|
| Szülei | Alexander Bernát |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Alexander Ferenc Gábor, Franz Alexander (Budapest, 1891. január 22.[1] – Palm Springs, Kalifornia, 1964. március 8.) orvos, pszichiáter, egyetemi tanár, pszichoanalitikus, a pszichoszomatikus gyógyászat úttörője, a „chicagói iskola” megalapítója.
Életpályája
[szerkesztés]Alexander Bernát és Brössler Regina fia.[2] A göttingeni egyetemen folytatott orvosi tanulmányokat, s miután visszatért Budapestre, az elmebetegségek biokémiai vonatkozásaival, majd a klasszikus organikus szemléletbe nem illő esetekkel foglalkozott. 1919-től a Berlini Pszichoanalitikus Intézetben működött, illetve itt folytatott tanulmányokat. Mentora Karl Abraham volt. 1921. február 26-án Charlottenburgban feleségül vette a nála három évvel fiatalabb, trieszti születésű Venier Anna írónőt.[3] Ezután az USA-ba távozott, s 1932-től a Chicagói Pszichoanalitikai Intézet igazgatója, 1956 és 1964 között a Mount Sinai Kórház (Los Angeles) Pszichiátriai és Pszichoanalitikai Kutatóintézetének igazgatója, 1957 és 1964 között pedig a Dél-Kaliforniai Egyetemen a klinikai pszichiátria egyetemi tanára volt. Szerepe volt a pszichoanalízis amerikai elterjesztésében. Irányzata a klasszikus pszichoanalízishez képest nagyobb hangsúlyt helyez a terápiás beavatkozás megvalósítására. Legismertebb munkái a pszichés zavaroknak a testi megbetegedésekben játszott szerepével, a pszichoszomatikus szemlélet kialakításával kapcsolatosak. Számos testi betegség pszichológiai dinamikáját próbálta feltárni.
Főbb művei
[szerkesztés]- Fundamentals of psychoanalysis (New York, 1948);
- Studies in psychosomatic medicine (T. French-csel, New York, 1948);
- Psychosomatic medicine (New York, 1950);
- Psychoanalysis and psychotherapy (London, 1957);
- The history of psychiatry (S. T. Selesnickel-lel, New York, 1966).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alexander Ferenc. Petőfi Irodalmi Múzeum (Hozzáférés: 2015. október 14.)
- ↑ Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Eötvös Loránd Tudományegyetem. ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 57/1921. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
További információk
[szerkesztés]- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Hungarians in America. Edited by Szy, Tibor. New York City, Hungarian University Association, Inc, 1963.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
