Adhézió
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Az adhézió egymástól különböző molekulák között fellépő vonzó kölcsönhatás. Lásd még: adhéziós kopás.
A szó a latin adhesio-ból származik, jelentése tapadás, odaragadás, összefüggés.[1]
Adhéziós mechanizmusok
[szerkesztés]Mechanikus adhézió
[szerkesztés]A kölcsönhatásban részt vevő anyagok kitöltik a határfelületen található pórusokat, egyenetlenségeket ezzel gyakorlatilag egymásba kapaszkodva. Példa erre a varrat, a tépőzár és bizonyos adhezív textíliák.
Kémiai adhézió
[szerkesztés]Mikor két anyag vegyületet alkot a határfelületen. A legerősebb kapcsolat akkor jön létre, ha az anyagok ionos- vagy kovalens kötést alakítanak ki egymással. Gyengébb kapcsolatot eredményez például a hidrogén-híd.
Diszperz adhézió
[szerkesztés]A diszperz adhézió, vagy más néven adszorpció esetén a van der Waals-erők tartják össze az anyagokat.
Elektrosztatikus adhézió
[szerkesztés]Bizonyos anyagok elektronokat cserélhetnek, elektromos töltéskülönbséget hozva létre a határfelületen. Ez egy kondenzátorszerű struktúrát eredményez és vonzó elektrosztatikus erőt hoz létre az anyagok között.
Diffúz adhézió
[szerkesztés]Bizonyos anyagok kapcsolódhatnak a határfelületen lezajló diffúzió hatására. Akkor történhet meg, ha mindkét anyag mozgékony és jól oldódnak egymásban. Mikor fém és kerámia testeket hevítenek a határfelületen lezajló diffúziós mozgás fogja össze a két anyagot.
Adhéziós erők tulajdonságai
[szerkesztés]Az adhéziós kapcsolat ereje meghatározható az anyagi minőség, a kölcsönhatás típusának és a kölcsönható felület méretének ismeretében. Az egymást nedvesítő anyagok közt rendszerint erősebben jelentkezik az adhéziós kölcsönhatás.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 8. o. ISBN 963 8334 96 7