Abaújrákos
Abaújrákos (Rákoš) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1387 | ||
Polgármester | Igor Antoni (független) | ||
Irányítószám | 044 16 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 359 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 33 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 331 m | ||
Terület | 10,56 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 38′ 45″, k. h. 21° 25′ 28″48.645833°N 21.424444°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 45″, k. h. 21° 25′ 28″48.645833°N 21.424444°E | |||
Abaújrákos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújrákos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Abaújrákos (szlovákul Rákoš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 18 km-re, délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1337-ben említik először, Szalánc várának uradalmához tartozott. 1427-ben hat portát számláltak a faluban. Az okiratok szerint a településen a 16. századtól jelennek meg a szlovákok.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁKOS. Tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Gróf Forgáts Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Regete pusztához nem meszsze, határja ollyan, mint Újszállásé, harmadik osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rákos, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Regete-Ruszkához 3 fertálynyira: 120 kath., 91 ref., 4 zsidó lak. F. u. gr. Forgács.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Rákos kisközség 48 házzal, 255 magyar és tót ajku lakossal. Postája Garbócz-Bogdány, távirója: N.-Szaláncz. Széplaktól kezdve is érdekes a Tárcza és Ósva közén elvonuló út, melynek tájképi szépségét az Eperjes-tokaji hegyláncz erdőfödte magas kúpjai emelik, de Rákos felé, a sötét rengetegen át magasabbra és magasabbra emelkedve, egyre érdekesebbé, sőt vadregényessé válik.”[4]
1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1746-ban 65 lakosa volt, míg 1851-ben 215, vegyesen magyarok és szlovákok.
1910-ben 199-en lakták, közülük 130 magyar, 63 szlovák anyanyelvű.
1991-ben 309 lakosa volt.
2001-ben 343 lakosából 325 szlovák volt.
2011-ben 353 lakosából 280 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, 2015. szeptember 21. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 22.)