A vasút története
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A vasút története a 16. századig nyúlik vissza, amikor az ember vagy ló vontatta, síneken mozgatható egyszerű járművek megjelentek. Az első közforgalmú lóvasút 1803-ban nyitotta meg szolgáltatását, az első gőzmozdony 1804-re készült el. A közforgalmú, bárki által igénybe vehető, gőzvontatású vasút története 1825-ben kezdődött.
Az első vasúti rendszerek
[szerkesztés]A vasút őse a 16. századi bányákba telepített fa nyompálya volt. A nyompályákon gördülő csilléket emberi erővel mozgatták. Az 1760-as évek angliai újítása volt a vasból készült pálya, amelyen megjelentek a lóvontatású eszközök is. Az első személyszállításra használt közforgalmú vasúttársaság 1803-ban az Surrey Iron Railway volt. Ezek a lóvontatású vasutak még nem adták meg az igazi versenyelőnyt a kor közúti közlekedésével. 1827-ben Magyarországon is folytak kísérletek a lóvasút meghonosításával, de a kísérlet nem bizonyult kifizetődőnek.
A gőzvontatás megjelenése
[szerkesztés]A vasút diadalát kétségkívül a gőzgép alkalmazása hozta el. Az első sikeres gőzmozdonyt Richard Trevithick (1773–1833) építette, és 1804-ben öt teherkocsit és 16 utast vontatott el vele Pen-y-Darentől 16 kilométerre. Az igazi technikai áttörést azonban George Stephenson nevéhez kötjük, aki összesen 17 kísérleti mozdonyt épített. 1825-ben a Locomotion No. 1 nevű mozdonyával nyitották meg a világ első közforgalmú gőzüzemű vasútját Stockton és Darlington között. Leghíresebb mozdonya azonban a Rocket, amellyel 1829-ben elnyerte a Liverpool & Manchester Railway Company díját. Ez a mozdony már a következő száz év mozdonyainak minden lényeges jellemzőjét magán hordozta.
A vasutak történetének kronológiája
[szerkesztés]| Év | Esemény |
|---|---|
| 1803. | Megnyit az első közforgalmú lóvasút, a Surrey Iron Railway. |
| 1804. | Trevithick első sikeres gőzmozdonya Pen-y-Darenből 16 kilométeres utat tesz meg. |
| 1825. | Megnyílik az első gőzvontatású közforgalmú vasút, amelynek Robert Stephenson a főmérnöke. |
| 1829. | Az első modern gőzmozdony, melyet Stephenson Rocket névre keresztel, 42 km/h sebességgel száguld. |
| 1835. | Május 5-én megnyitják Brüsszel és Mechelen között az európai kontinens első közforgalmú vasútvonalát. |
| 1869. | Május 10-én elkészül az észak-amerikai transzkontinentális vasút, amely New Yorkot köti össze San Franciscoval. |
| 1898. | a Ganz gyár első háromfázisú villamos vasútja üzemel a Genfi-tó mellett.(Kandó Kálmán)[1] Archiválva 2007. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben |
| 1903. | Július 13-án megindul a menetrend szerinti forgalom Szentpétervár és Vlagyivosztok között a világ leghosszabb vasútvonalán, a Transzszibériai vasútvonalon. |
| 1981. | Szeptember 27-én nyitják meg az első olyan nagysebességű (TGV) vonalat Párizs és Lyon között, ahol 200 km/h felett van az átlagos utazósebesség. |
