Ugrás a tartalomhoz

Üstökösgém

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Üstökösgém
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Ardeae
Csoport: Aequornithes
Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes)
Család: Gémfélék (Ardeidae)
Alcsalád: Gémformák (Ardeinae)
Nem: Ardeola
Faj: A. ralloides
Tudományos név
Ardeola ralloides
(Scopoli, 1769)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Üstökösgém témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Üstökösgém témájú médiaállományokat és Üstökösgém témájú kategóriát.

Az üstökösgém (Ardeola ralloides) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.[1][2] Népies nevei: hajasgém, kontyosgém, hajaskócsag, sárgakócsag, galambkócsag, tyúkgém, vértesgém, selyemgém.

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Giovanni Antonio Scopoli osztrák természettudós írta le 1769-ben az Ardea nembe Ardea ralloides néven.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Európában és a Közel-Keleten fészkel, telelni Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a szabad vízfelületű mocsarak, bokros folyópartok vagy szigetek. Óvatos, rejtőzködő életet él.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt. Tisza mentén és a Hortobágyon észlelhető. Fészkelő-állománya 250-450 párra tehető (2008-2012). Délnyugat felé vonul, Olaszországon és Szicílián keresztül Tunéziába s onnan tovább a Szaharán átkelve Nigériába. Vándorlása során kb. 4000 kilométeres utat tesz meg.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 44-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-92 centiméter, testtömege 230-370 gramm.[5] A szeme világossárga. Meglehetősen erős csőre orma és hegye fekete. Fejtetejéről a tarkóra nyúló sörényszerű üstöke van, melynek tollai rozsdásan sárgásfehérek, feketésbarna szegéllyel. A fej oldalai és a nyak világos rozsdássárgák. Dolmánya és a szőrszerű válltollak fakó, sárgásbarna színű, többi része fehér.

Szárazon
vízen
és a levegőben

Életmódja

[szerkesztés]

Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi rovarokból, rákokból, apró halakból, békákból, kisemlősökből, férgekből, puhatestűekből álló táplálékát.[5] A sekély vízben vadászik.

Szaporodása

[szerkesztés]

Ártéri erdőkben, fűzbokros mocsaraknál és nádasokban telepesen fészkel. Ágakból, avas nádszálakból álló fészkébe rakja 4-6 zöld tojását, melyeken 22-24 napig kotlik.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint forint.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 11.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 11.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 9.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 11.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. január 11.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]