Ugrás a tartalomhoz

Ökrös Oszkár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ökrös Oszkár
Ökrös Oszkár cimbalmon játszik Makón, a Fátyol Misi-szobor avatóünnepségén
Ökrös Oszkár cimbalmon játszik Makón, a Fátyol Misi-szobor avatóünnepségén
Életrajzi adatok
Született1957. május 21.[1]
Szolnok
Elhunyt2018. január 15. (60 évesen)
Budapest
IskoláiBartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium
Pályafutás
Aktív évek19652018
Együttes100 Tagú Cigányzenekar
Hangszercimbalom
Díjak
Tevékenységzenész
A Wikimédia Commons tartalmaz Ökrös Oszkár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ökrös Oszkár (Szolnok, 1957. május 21.Budapest, 2018. január 15.[2]) Kossuth-díjas cimbalomművész, a 100 Tagú Cigányzenekar szólistája.

Életpályája

[szerkesztés]

Zenész családban született, hatéves korától kezdve nagyapja tanította cimbalmon játszani. Nyolcévesen a Magyar Televízió népzenei versenyének nyertese lett hangszeres szólista kategóriában. Tízévesen miniszteri engedéllyel megkezdhette tanulmányait a Konzervatóriumban. Az iskolát elvégezve a neves népi együttesekkel (Budapesti Népi Együttes, Magyar Állami Népi Együttes, Honvéd Együttes) bejárta az egész világot; koncertezett az Egyesült Államokban, Vietnámban, de még Ausztráliában is. 1974-ben, szólistaként meghívták II. Erzsébet angol királynő születésnapi ünnepségére a londoni Palladiumba, ahol Josephine Baker, Tom Jones és Roger Moore társaságában játszhatott. Tizenöt éves kora óta a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szólistája. Önálló felvételei 1990-ben (A cimbalom varázslója) és 2002-ben (A cimbalom Paganinije) jelentek meg, de számos felvétel készítésénél szerepelt közreműködőként is. Pályafutása során a leghíresebb prímásokkal játszott együtt, zenélt a Budapesti Fesztiválzenekarral is, közreműködött annak több felvételén. A 100 Tagú Cigányzenekar elnökségi tagja, cimbalom szólamvezetője és szólistája volt. A zenekar tagjaként fellépett már a lisszaboni világkiállításon, Hollywoodban, az amszterdami Concertgebouw-ban és a párizsi Palais des congrès-ben. A kritikusok „A cimbalom Liszt Ferenc”-ének nevezték.[3]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]