Ugrás a tartalomhoz

Északi medvefóka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Északi medvefóka
Hím és háreme
Hím és háreme
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Öregcsalád: Úszólábúak (Pinnipedia)
Család: Fülesfókafélék (Otariidae)
Alcsalád: Arctocephalinae
Nem: Callorhinus
(Gray, 1859)
Faj: C. ursinus
Tudományos név
Callorhinus ursinus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Callirhinus J. E. Gray, 1859
  • Callorhynchus Greve, 1896
  • Callotaria Palmer, 1892
  • Otaria Péron, 1816
  • Otoes G. Fischer, 1817
  • Phoca Linnaeus, 1758
  • Arctocephalus ursinus Gray, 1859
  • Phoca ursina Linnaeus, 1758
  • Callorhinus alascanus (Jordan & Clark, 1898)
  • Callorhinus californianus (Gray, 1866)
  • Callorhinus curilensis (Jordan & Clark, 1899)
  • Callorhinus krachenninikowii (Lesson, 1828)
  • Callorhinus mimica (Tilesius, 1835)
  • Callorhinus nigra (Pallas, 1811)
  • Siren cynocephala Walbaum, 1792
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Északi medvefóka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Északi medvefóka témájú médiaállományokat és Északi medvefóka témájú kategóriát.

Az északi medvefóka (Callorhinus ursinus) az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a fülesfókafélék (Otariidae) családjába tartozó Callorhinus nem egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az északi medvefóka főként a Pribilof-szigeteken és a Parancsnok-szigeteken, a Bering-tengerben él, de vannak kisebb állományai az Ohotszki-tenger szigetein és Észak-Amerika Kalifornia feletti partvonalán is. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985-ben tiltották be a vadászatát, a volt Szovjetunióban évente 9000 fókát ölnek meg. Az utóbbi 30 évben megfigyelhető állománycsökkenés mintha a nyolcvanas évek elején megtorpant volna.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hímek 2 méteresre, a nőstények 1,5 méteresre nőhetnek. A hímek testtömege 185–275 kilogramm között van, míg a nőstények testtömege csak 30–50 kilogramm. A hímek nemcsak jóval nagyobbak a nőstényeknél, de bundájuk a nyakszirtjükön, vállukon jóval vastagabb is. A bőr alatti zsírréteg jó hőszigetelő, ezenkívül áramvonalas formát kölcsönöz az állatnak, így megkönnyíti az úszást is. A fókaborjú sötét színezetű.

Hím medvefóka

Életmódja

[szerkesztés]

A nőstények borjaikkal szüntelenül vándorolnak, a hímek viszont „otthon ülők”. A hím és a nőstény egymástól független életet él. Tápláléka túlnyomórészt halak.

Szaporodása

[szerkesztés]

A hímek 5, a nőstények 3 éves korban válnak ivaréretté. A párzási időszak június és július között van. A vemhesség egy évig tart, melynek végén egyetlen borjú születik. A fókaborjakat születésük után az a veszély fenyegeti, hogy a harcoló hímek agyonnyomják őket, mivel a borjadzó helyeken csak szűkösen férnek el az állatok. Táplálékszerzéskor a nőstények napokig elhagyják borjaikat. Az elválasztás 3 hónap után történik meg.

Források

[szerkesztés]