Ugrás a tartalomhoz

Értarcsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Értarcsa (Tarcea)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségÉrtarcsa
Rangközség
PolgármesterBordás Károly
Irányítószám417570
Körzethívószám0259
SIRUTA-kód31574
Népesség
Népesség873 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság596
Népsűrűség13,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123 m
Terület64,40 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 25″, k. h. 22° 10′ 24″47.456853°N 22.173429°EKoordináták: é. sz. 47° 27′ 25″, k. h. 22° 10′ 24″47.456853°N 22.173429°E
Értarcsa weboldala
SablonWikidataSegítség

Értarcsa (románul Tarcea) község Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Az érmelléki hegyek alatti síkságon, Érmihályfalvától 7 km-re található.

Története

Első említése 1163-ból származik Thorsa néven. Az idő folyamán Torsa, Tarcha, Tarcia, Tarczia, Tarcza, Dartsfa, Tarsta, Ér-Tarcsa és Értarcsa néven fordult elő.[1]

1338-ban a kolozsmonostori levéltár egyik oklevele említi "Tharcha iuxa fluv. Eer" formában. Értarcsa

Értarcsa eleinte királyi uralom volt.

1326 körül Lőrinc mester (Turul), a Turul nemzetség Kassánál vitézkedő tagja kapta adományként a mára már eltünt településsel; Pusztaapátival együtt.

A 15. században a váradi káptalan birtokaihoz tartozott.

1403-ban az oklevelek Szatmár vármegyéhez tartozónak írták.

1405-ben a település birtokosai között volt a Félegyházi család is.

1503-ban az utód nélkül elhalt zarándi Erdőhegyi László itteni birtokrészét Telegdi István királyi kincstárnok kapta meg.

A török uralom alatt lakatlan, majd csak 1720-tól népesül be újra.

Az 1800-as évek első felében a káptalanon kívül a Bujanovics családnak is volt itt birtoka.

Értarcsához tartozott Tyukszer-Apáti puszta is.

Lakossága

1886-ban 912, 1992-ben 1001 lelket számoltak. 2002-es népszámlálás alkalmával 932 főt írtak össze.[2]

Nevezetességek

  • Református temploma 1834-ben épült.
  • Görög katolikus templomát 1846-ban építették.

Források

Jegyzetek