Ugrás a tartalomhoz

Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Serinde (vitalap | szerkesztései) 2006. szeptember 11., 07:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (csere)
Az esztergomi vár

Esztergom fejlett iparú iskolaváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi kistérségben. Kikötőváros a Duna folyam partján. Kedvelt idegenforgalmi célpont.

Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, 1950-ig Esztergom vármegye székhelye. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja. A városban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt. 1895-ben a városhoz csatolták Szentgyörgymező, Szenttamás és Víziváros településeket, majd 1985-ben Pilisszentlélek községet is. A magyar repülés egyik bölcsője: az itteni repülőtéren alapította meg csaknem nyolcvan éve kisrepülőgépgyárát idősebb Rubik Ernő repülőmérnök. A rendszerváltás után megalakult Alkotmánybíróság hivatalos székhelye.

A város területe már a prehisztorikus időkben lakott hely volt, a római időkben Salvio Mansio néven település állt itt. A rómaiak Solva néven castrumot építettek itt, a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem új, állandó székhelyének Esztergomot választotta. Itt született Vajk, azaz Szent István király, akit itt is kereszteltek meg. István uralkodása óta érseki székhely.

A 15. században vallási és kulturális központ. Gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek a városban. 1543-ban elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára lett. 1683-ig - végleges felszabadításáig - többször gazdát cserélt, az egymást követő ostromok során majdnem az egész város elpusztult, elnéptelenedett. (Tovább a szócikkhez…)

A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Esztergom - PrágaMiskolc tömegközlekedéseA hobbitnándorfehérvári diadalTovábbi kiemelt szócikkek…

Sablon:Félig védett