Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre
Erre a vitalapra írjátok a kezdőlapra szánt kiemelt szócikk összefoglalóját. A Wikipédia:Referálás lapon javasolhatsz elkészült, ígéretes szócikket más szerkesztők számára áttekintésre. Kiemelkedő minőségű szócikkeket a Wikipédia:Kiemelt szócikkek lapon találhatsz.
Lehetőség szerint olyan szócikket javasolj, melyet nagyrészt nem te írtál! (A javaslathoz elég akár a szócikk neve is, és utána mindegy, hogy a rövid összefoglalót ki írja, csak nem szerencsés, ha „saját alkotásodat” jelölöd...)
Az összefoglalóban a definícióba ne felejtsetek el hivatkozást tenni a szócikkre!
Vita
Rövid cikkek, hibátlan szöveg, képek
Szerintem olyan cikkeket, amik 1 lapnál rövidebbek nem érdemes javasolni; ezek nagy része „nem teljes” (valahol a „csonk” és a teljes cikk között helyezkedik el). Az alaszka és a borg jó példa egy teljes cikkre (a történelemtől a földrajzon át az általános tudnivalókig minden benne van), míg az országgyűlés (mérete, jogköre, mai jellemzői, külföldi példák, ...) szerintem meglehetősen rövidke.
Szintén figyeljetek oda, hogy a javasolt cikkeket javaslat előtt olvassátok át, hogy ne maradjon benne hiba (sem pontatlanság, sem stilisztikai hibák), és a benne levő képek mindegyikén szerepeljen a szabad licenc!
Kösz! --grin ✎ 2004. november 23., 12:14 (CET)
Javaslatok
Ide kerülnek azok a cikkek, melyeket megjelenésre javasoltok. Ha lehet, végleges formában írjátok meg a javaslatot, úgy ahogy az a lapra majd kikerüljön. Ha csak a cím szerepel, nyugodtan bővítheti bárki a leírással.
Minden javaslat előtt lehet szavazni arról, hogy az kikerüljön-e a lapra vagy sem. A szavazás előfeltétele az, hogy a cikket gondosan átolvasd!
Minden javaslatra egy -5 és +5 közötti pontszámot adj (a pontszámod add hozzá az összesítőhöz!), és esetleg – ha szeretnél – indoklást. A legtöbb pontot szerző lap fog először kikerülni a Kezdőlapra, ideális esetben minden hétfőn. A tartósan negatív pontszámú lapokat kb. 2 hét múlva töröljük a javaslatok közül.
(Szavazni minden legalább 1 hónapja aktív és mininum 5 nem apró szerkesztéssel rendelkező Wikipédista tud.)
Hegedűoktett
Összesen: 33 pont
Elég elvont téma, de szerintem nyugodtan lehetne címlaptéma. Kár, hogy a fránya eidinburghiakkal nem tudtam meg egyezni a képek ügyében, így most csak ilyen szegényes illusztrációra futja... --NZs 2005. október 15., 22:42 (CEST) (ja igen, és teszek rá, hogy önjelölés)
- 5 elég szép cikk. még ezeket a pirosakat kidolgozod, ugye? :) külön tetszik, hogy saját jelölés, tegyél nyugodtan erre az íratlan szabályra :-) ha valaki emiatt levon pontot, én is elkezdek levonni a szavazataimból az összes olyan cikknél, amit nem a szerzője jelölt… Alensha * 2005. október 15., 22:57 (CEST)
- 3 - szépnek szép, teljesnek teljes, de szerintem nem valami érdekes... Persze ez csak személyes vélemény.--Mathae V 2005. október 16., 12:27 (CEST)
- 4 - az önjelölés és a belefektetett munka miatt, de nem adok 5-öt, mert habár tényleg szép munka, azonban legalábbis nekem, nem nagyon érdekfeszítő. Ez viszont nem a szerzőt, hanem engem minősít. :) NCurse 2005. október 16., 14:31 (CEST)
- 4 Sajnos számomra sem elég érdekfeszítő a cikk, de ez lehet, hogy azért van, mert gőzöm sincs a témáról. :-( Filoma 2005. október 16., 19:42 (CEST)
- 4 Hogy mik vannak!! :-) Tetszik, bár kissé specifikus --Rodrigó ⇔ 2005. október 16., 20:10 (CEST)
- 3 Ugy velem, hogy volna a nagykozosseg szamara erdekesebb zenei cikk is. Ez tul technikai. Keves kep. De ertekes a befektetett munka. Szivesebben olvasgattam volna valami olyasmirol, amihez zeneszerzok es muvek is kapcsolhatoak. Biztatnam, NZS-t, hogy irjon, es jeloljon valamilyen popularisabb cikket is. --Math 2005. október 17., 11:25 (CEST)
- -5 - nem szabad licencű kép. -- nyenyec ☎ 2005. október 20., 22:13 (CEST)
- megjegyzés részemről lenne a vitalapon --Shenki 2005. október 19., 22:25 (CEST)
- 5. : Gubb ✍ 2005. november 19., 11:41 (CET) szép és érdekes(!), nem az volt eddig a bajotok, hogy túlságosan triviák lesznek a lexikonban? Könyörgöm, a Wikipédia vagyunk, nem az Ablak-Zsiráf!! A licenc-téma meg kit érdekel (amíg nem jelentkeznek a jogászok)? : Gubb ✍ 2005. november 19., 11:41 (CET)
- 2 Az eleje érdekes, aztán túl szakmai. Ráadásul még piros a kitalálók neve. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
- 5 szerintem nagyon jó és kéne - már megint - egy zenés szócikk az elejére! :-)) --Peda ☎ 2006. február 6., 21:24 (CET)
- 3 -- Címoldalra inkább a hárfa lesz jó. Ilyen szócikk is kell, de talán nem a címoldalra. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 7., 15:47 (CET)
A hegedűoktett vagy „Új hegedűcsalád” egy próbálkozás a vonós hangszerek megújítására. Az ötlet megalkotója Carleen Hutchins, aki az ötletre a vertikális brácsa kifejlesztésekor jött rá, miszerint a vonós hangszerek sokkal szebb és erősebb hangot adnak, hogyha az elő- és hátlap rezgésének magassága megegyezik a második legmagasabb húr, a két lap közötti terület rezgésének magassága pedig a második legmélyebb húr hangmagasságával. Az oktettben végül a három legmélyebb hangszer kivételével érvényesült ez a szabály. A mélyeknél (bariton, basszus, kontrabasszus) ez a rezgésszám pár hanggal lejjebb van, igazodva az előadóművészek kéréséhez. Később a két középső hangszernél (alt és tenor) ezeket a rezgésszámokat megemelték, hogy ne legyen olyan mély és sötét a hangjuk.
A gambák óta ez az első hiánytalan vonós hangszercsalád, mivel a hegedű család tagjainak hangja minőségben igen eltérő, és elég heterogén képet mutat. Ezen kívül ezen hangszerek már megfelelnek a 20.- 21. század akkusztikai követelményeinek.
Hárfa
Összesen: 48 pont
Nah, megpróbálkoznék valami populárisabb cikkel is. Majd még egy kicsit dolgozok rajta amíg kikerül, de buzdítok mindenkit hasonlókra :-)
Kérem mindenkit, hogy ne a képek liszencét, hanem a tartalmat pontozza... --NZs 2005. október 21., 16:29 (CEST)
Kísérletet tettem egy új képelrendezésr, kérem javítani/értékelni. --NZs 2005. december 5., 22:18 (CET)
Az oldal kisebb átalakításokon esett át, tessék így is megnézni. --NZs 2006. február 7., 20:47 (CET)
- 5 pont van nemi formai hiba nagy felbontasban, de azon lehet igazitani. most mar erdekes.:) --Math 2005. október 19., 11:18 (CEST)
- 3 -
szép és érdekes cikk, de pillanatnyilag nem tartom címlapérettnek, nem véletlenül jelöltem referálásra. Pedig olyan szívesen adnék neki +5-öst... de ahhoz még elég sokat kell rajta dolgozni. Én sajnos nem tudtam átdolgozni megfelelő formára, hozzáértők bővíthetnék a szöveget. - Serinde 2005. október 20., 15:53 (CEST)Javul, de még mindig sokallom a képeket a szöveg terjedelméhez képest és néhány szakkifejezés magyarázatát is hiányolom - Serinde üzenet 2005. december 6., 08:54 (CET) -5 - nincs a képhez licenc.-- nyenyec ☎ 2005. október 21., 16:58 (CEST)- 5 - A cikk szép, de még van mit elvenni és hozzátenni is. Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 27., 06:50 (CEST)
Ha a könyökedet nem használod az előrjutásra, akkor állva is mehetsz.Üdv. - » KeFe « ■ 2005. október 21., 20:34 (CEST)Ha a képlicensz rendben van, talán jelezni kellene user Nyenyecnek is - - Üdv. » KeFe « * ✍ 2005. december 27., 08:23 (CET) - 4 - Szép, sok benne az olyan hivatkozás, amit a szerző írt, tartalmas, ami a kedvencem:sokrétű, számos helyre vezet, gratula! NCurse üzenet 2005. november 19., 11:59 (CET)
- 5 Nekem tetszik. Filoma 2005. november 25., 16:54 (CET)
- 5 nekem is. Ötös. – (szerintem) Váradi Zsolt 2005. december 6., 07:55 (CET)
*4 Szép cikk, csak úgy érzem, számos cikk van ilyen állapotban, amiket én pl nem mertem jelölni. De a sok kép nálam egyenesen pozitív. NCurse üzenet 2005. december 24., 21:19 (CET)
- NCurse, nagyon örülök, hogy enyire tetszik a cikk, de sztem elég egyszer szavaznod... bár én csak örülök a pontoknak, de a tiszta verseny miatt :-D --NZs 2005. december 27., 15:42 (CET)
- ÁÁÁ, sorry. Vak vagyok kész. :)) NCurse üzenet 2005. december 28., 11:45 (CET)
- 5 Első ránézésre tetszetős, szakmailag nem tudom megítélni. Beraktam Írországhoz a hárfára, mert nem volt, de úgy látom így is elég sok szócikk mutat ide. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. január 3., 16:23 (CET)
- 3 Még lehetne alakítani rajta, elsősorban a képek rendezettségén, illetve egyezik a véleményem NCurse-al: sok cikk van ilyen állapotban. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
- 3 Jó cikk, de piros nagyon, bár nem remélem, hogy mostanában kékülni fog (legalább Debussyt és Ravelt meg kéne kékíteni). Leicester 2006. február 6., 21:18 (CET)
- 5 pont - nagyon klassz! --Peda ☎ 2006. február 6., 21:27 (CET)
- 5 pont - nekem is tetszik.--Mathae ->Virtuális üzenetrögzítő 2006. február 8., 22:12 (CET)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/ff/Harpe.png/125px-Harpe.png)
A hárfa egy pengetős hangszer. Az emberiség egyik legősibb hangszere, amely feltehetőleg Egyiptomból vagy Mezopotámiából származik, bár a rómaiak a sohasem alkalmazták széles körben. Szinte az összes földrészen megtalálhatjuk: Afrika, Európa, Amerika és Ázsia egyformán otthonának tekinthető.
Az ókorban még pszaltérion, magadisz és szambüké neveken is léteztek variánsai. Ezek a hangszerek később egyéni fejlődési útra tértek, és népi hangszerekké váltak. A középkorban viszont a hárfa és társai a főurak kedvelt hangszerei lettek. A 16. századra jelentősége igen megcsappant, bár Walesen kívül német földön és Spanyolországban kedvelték. Ebben az időben a húrok nem a később használatos esztergált gombocskákkal kapcsolódtak a hangszerhez, hanem kis fakampók segítségével. Mivel a húrok általában nekiverődtek a kampóknak, jellegzetes mellékzörej keletkezett. A continuo korszakban korszakban a hárfa egyáltalán nem játszott jelentős szerepet. A basso continuo egyik lehetséges vagy előírt hangszere volt. Ekkoriban kezdődtek meg a kísérletek a hangszer kromatizálására. A klasszicizmusban a pengetős hangszerek eltűnését figyelhetjük meg: egyedül a hárfa maradt talpon.
Technológiai szingularitás
Összesen: 50 pont
Jelölöm Cunya művét, ami kivételesre sikeredett. Rengeteg munka van benne, és - legalábbis szerintem - rendkívül érdekes. Sok szempontból taglalja a témát, és számtalanszor hivatkozik. Van benne jónéhány piros, de ezért kell többünknek is dolgozni rajta. :) NCurse 2005. november 5., 22:05 (CET) A kép maradjon fent, ma magyarosítom. NCurse 2005. november 6., 08:08 (CET)
- 5 pont: Nekem a fent említett okokból nagyon tetszik. Gratula a szerzőnek! :) NCurse 2005. november 5., 22:05 (CET)
- 5:
a Kép:Paradigmaváltások logaritmikus skálán.PNG nincs lefordítva. Így ne kerüljön címlapra.-- nyenyec ☎ 2005. november 10., 22:09 (CET) - 4: biztos jó, csak én nem vagyok képes felfogni... --NZs 2005. november 5., 23:57 (CET)
- 3: a kivitelezés szép munka, a témát viszont kevéssé találom érdekesnek --Mihalyia 2005. november 20., 11:17 (CET)
- 4: nagyon szép, de a pirosló hivatkozások radikális csökkentése javasolt - Serinde üzenet 2005. november 21., 13:18 (CET)
- 4 Egy csomó elütést kijavítottam benne, de azért nem rossz, sőt érdekes cikk. Filoma 2005. november 25., 17:27 (CET)
- 5 – érdekes cikk, örömmel olvastam. – (szerintem) Váradi Zsolt 2005. december 5., 20:38 (CET)
- 5 - szépen összerakott cikk -- CsTom 2006. január 16., 23:40 (CET)
- 5 - komoly téma... --Peda ☎ 2006. február 6., 21:27 (CET)
- 5 Hm. Sajátos. Ezenfelül még jó is.--Mathae ->Virtuális üzenetrögzítő 2006. február 6., 23:32 (CET)
- 5 -- Nem értem az alábbi összefoglalóban miért pont a szócikkre nem volt link, és miért kell a szingularitást (a zárójelben) nagy kezdőbetűvel írni magyarul. Hasznos, hogy több a témához kapcsolódó szócikk ki van dolgozva. Az idézeteknél jó lenne, ha pontosabban meghatározható lenne a forrás (mű, oldal). A képek magyarítása dícséretet érdemel. (Ha azt is magyarítani kellett, az időspirálos különösen.)-- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 7., 16:16 (CET)
- Válasz a vitalapon. Cunya 2006. február 7., 20:24 (CET)
A jövőkutatásban technológiai szingularitásnak (vagy szingularitásnak) azt az eseményt nevezzük, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a Szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelleinkkel.
Az esemény következményeit I. J. Good írta le először az 1960-as években bár a technológiai fejlődéshez kapcsolódóan a szingularitás kifejezést már Neumann János is használta az 1950-es években. A Szingularitást Vernor Vinge tette ismertté az 1980-as években. Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják.
Az ember tragédiája
Amint azt a szócikk vitalapja is mutatja, a cikk jelenleg jelentős átalakításon esik át. Kérlek, ne helyezzétek a Kezdőlapra, amíg az ÉrtelmezésekSegíts te is! fejezettel el nem készülünk! – User:bmagyarkuti
Összesen: 80 pont
- 5 pont Alapos munka, címlapra kerülhet egy fontos irodalmi alkotásunkról készült cikk! °°ICE°°°° 2005. december 7., 23:16 (CET)
- 5 pont Alapmű, a cikk pedig rendkívül részletes! Lucifer Rulez!! :) NCurse üzenet 2005. december 8., 18:44 (CET)
- 5 pont NC. --NZs 2005. december 8., 21:48 (CET)
- 5 --Csanády 2005. december 10., 10:32 (CET)
- 5. Mintaszerű. Javaslom, hogy mivel egy nagyon fontos (sőt a magyarság számára stratégiai jelentőséggel bíró :-) alkotásról szól, a szokottnál hosszabb ideig hagyjuk a címlapon, ha majd kikerül. : Gubb ✍ 2005. december 10., 14:22 (CET)
- 5 pont - Egyébként nem tudom, hallottátok-e, de októberben jelent meg az arab fordítása (Imrí Madáts).--Mathae[[User vita:Mathae|V]] 2005. december 10., 14:25 (CET)
-5 - jogvédett képek.-- nyenyec ☎ 2005. december 11., 00:15 (CET)
- Kikommenteltem a nem szabad képeket, amíg az engedélyek nem érkeznek meg a Művészeti Akadémiától. Remélem, sikerül elérnünk, hogy valamilyen szabad licenc alatt publikálhassuk majd újra a képeket. - User:Bmagyarkuti
- 5 bár adhatnék többet... Data Destroyer 2005. december 11., 00:22 (CET)
- 5 szép :Nikita 2005. december 11., 11:19 (CET)
- 5 értékes cikk Filoma 2005. december 20., 18:23 (CET)
- 5 szép --Mihalyia 2005. december 20., 20:12 (CET)
- 5 pont Alapos munka,értékes szép cikk, tegyük már ki. - Üdv. » KeFe « * ✍ 2005. december 24., 21:40 (CET)
- 5 pont ez a szócikk valójában a wikiről szól! :-))))))))) De komolyra fordítva! Megérdemli, hogy ott legyen a kiemeltek között! --Peda ☎ 2006. január 10., 13:27 (CET)
- 5 nagyon szép. --Mestska 2006. január 28., 18:20 (CET)
- 5 szép, így érettségi előtt különösen jó lehet egy ilyen cikk - Totya 2006. január 31., 11:55 (CET)
* 5 pont a művet magát lehet ugyan kritizálni, s talán a cikken is van még mit fejleszteni, de szerintem szép, s így is megérett a főoldalrahelyezésre... --Peda ☎ 2006. február 6., 21:27 (CET) Bocs Peda, de már szavaztál... --NZs 2006. február 6., 23:15 (CET)
- 5 - Örülök, hogy hazai a téma. Biztos, hogy az Eszkimó-világot Alaszkára kell linkelni? Az alábbi összefoglalóban a ...-ot elhagynám, vagy kiegészíteném. -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 7., 16:42 (CET)
Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1860-ban megjelent darab sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a művet, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak.
A születésétől eltelt majdnem százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó "Megy-é előbbre majdan fajzatom", valamint a "Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!" mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.
...
A mű legfőbb kérdése már nem a történeti színek során, hanem a záró keretszínben hangzik el a reményét végül mégis elveszítő Ádámtól: „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”, Madách azonben sosem válaszol erre a végig zaklató kérdésre. Isten, aki az első színben önelégült a harmadikban pedig művében csalódott, már-már sértődött ezermester, az utolsó színre végül a kereszténység Istenéhez hasonlító bölcs atyává válik. Bizonyosságot nem, csupán reményt ad az embernek, aki életét a Földön talán eleve halálra ítélt vállalkozásként kezdi: „Küzdj, és bízva bízzál!”
Naturizmus
Összesen: 32 pont
- 5 pont érdekes és szép téma. Leicester 2005. december 13., 22:16 (CET)
- 3 pont a sok piros miatt. :Nikita 2005. december 13., 22:27 (CET)
- 3 pont (ide képzeljetek egy fintorgásjelet) biztos a legmegfelelőbb címlaptéma? --NZs 2005. december 13., 23:19 (CET) ó, hát mi a baj ezzel? érdekes téma egy érdekes, sokakat érdeklő szokásról. nem pont ezeket vadásszuk a címlapra? vagy oda csak 900 éve meghalt emberek valók? Leicester 2005. december 15., 20:25 (CET) –– nem, oda csak zenészek, hangszerek és Pécs valók :D – Alensha 寫 词 2006. január 28., 13:53 (CET) Meg anyád. :-) --NZs 2006. február 6., 23:17 (CET)
- 4 pont azért nem adok rá annyit, mint Az ember tragédiájára, de ilyen cikkel dőlni fognak a látogatók...:) NCurse üzenet 2005. december 16., 16:43 (CET)
- 4 pont ha lesz több kép, emelem ötre :) Data Destroyer 2005. december 16., 16:48 (CET)
- 5 pont már csak a meghökkentő téma is megéri, hogy címlapsztori legyen belőle! --Peda ☎ 2006. január 10., 12:44 (CET)
- 3 egész más, mint az ember tragédiája, de érdekes és szép cikk... lehetne, ha eltünnének a pirosok. --Mestska 2006. január 28., 18:33 (CET)
- 5 pont egyetértek Pedával, a meghökkentőbb szócikk egyátalán nem baj, de lehet, hogy jobb lenne a nyár közeledtével feltenni, amikor nagyobb az aktualitása - Totya 2006. január 31., 11:55 (CET)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/6/61/Bredene_naturist_beach_in_belgium_cropped.jpg/300px-Bredene_naturist_beach_in_belgium_cropped.jpg)
A naturizmus vagy nudizmus jellemzően azt jelenti, hogy emberek meztelenül vannak együtt (általában vegyes nembeli) csoportokban olyan tevékenység végzése közben, amelynél a meztelenséget nem tartjuk szükségesnek. Ez néha nem teljesen nyilvános helyeken fordul elő, különösen az olyan országokban, ahol a nyilvános meztelen megjelenés törvénybe ütközik; a világ más részein viszont széles körben elfogadják. Azokat az embereket, akik a naturizmust vagy nudizmust gyakorolják, naturistáknak vagy nudistáknak nevezik. Némelyek úgy hiszik, hogy más emberekkel meztelenül együtt lenni szükségképpen mindig szexuális töltetű, és hogy a nudizmus erkölcsileg rossz vagy pornográf. A naturisták széles körben elutasítják ezt a nézetet.
Tipikus naturista tevékenységek a napozás és a sport, de számos naturista munka és hasonlók közben is jobban szeret meztelenül lenni, amikor csak a hőmérséklet és a társas helyzet lehetővé teszi (ideértve azt is, ha egyedül van).
Al Capone
Összesen: 30 pont
- 5 pont Érdekes életrajz, vonzaná az érdeklődőket. Leicester 2006. január 30., 16:45 (CET)
- 5 pont Egyértelmű... NCurse üzenet 2006. január 30., 19:11 (CET)
- 5 pont Tetszett.. Cunya 2006. január 30., 19:31 (CET)
- 5 pont - Remek.--Mathae ->Virtuális üzenetrögzítő 2006. január 30., 20:13 (CET)
- 5 pont jó kis cikk, címlapra való - Totya 2006. január 31., 11:55 (CET)
- 5 pont - a német wikiben is kiemelt volt, jó lenne ha érteném, hogy ők mit írtak :-( Nikita 2006. február 2., 21:53 (CET)
Alphonse „Al” Gabby May Capone (a Sebhelyes), (Brooklyn, USA, 1899. január 17.- Florida, 1947. január 25.) nevét a chicagói gengszter kifejezés szinonimájaként ismerik az egész világon. Capone szívtelen és érzéketlen gyilkos volt. 26 éves korára ravasz és éleselméjű bűnözővé vált, aki hatalmas pénz felett uralkodott. Minden idők leghatalmasabb bűnvezére volt, és Chicagót a markában tartotta. A Capone-bűnszervezet mintegy 1000 tagot számlált. A város rendőreinek a fele az alkalmazásában állt. A városi tisztviselőknek, államügyészeknek, polgármestereknek és kormányzóknak juttatott kenőpénz segítette a teljhatalmát. Cicero polgármestere egyszer olyan intézkedést hozott, melyet nem egyeztetett előzőleg Caponéval. Al a városháza lépcsőjén ütni és rugdosni kezdte egy helyszínen lévő rendőrtiszt felügyelete mellett. Az 1920-as évek végén az FBI Most Wanted listájára került. Élete végén az Alcatrazba zárták, ahol öt év rabság alatt megromlott az egészsége. Miután szabadlábra helyezték, sosem volt képes visszatértni az alvilágba.
FC Barcelona
Összesen: 17,9 pont
- 5 pont Szerencsére nem az "én" cikkem, úgyhogy szavazok. A története teljes, sok a kép, gyönyörű kezdőcsapat összeállítások, eredmények. NCurse üzenet 2006. február 5., 15:24 (CET)
- 5 pont. A téma speciel hidegen hagy, de a cikk gyönyörűen meg van írva. Egy alapos átnézés azért ráfért, mert olyan volt, mint az állatorvosi ló, tele helyesírási hibával, kalapos ő-vel, fogalmazási hibával, jelen/múltidő-váltakozással, meg amit el lehet képzelni. Ez tényleg átment már egy referáláson? :) – Alensha 寫 词 2006. február 5., 16:48 (CET)
- 4,9 pont Nagyon cool, csak lehet, hogy a fél világ megsértődik, ha egy ilyen cikk kerül címlapra... Nekem mondjuk végül is mindegy... :-) --NZs 2006. február 5., 16:50 (CET)
- Nem ment át, mert tojt bele mindenki. Engem viszont nagyon forrón érint a téma. Egy azóta eltűnt szerkesztőtársunk írta a történetet, és így jobb lett a cikk, mint az angol. A fél világ meg nem számít. FORZA BARCA! NCurse üzenet 2006. február 5., 16:52 (CET)
- 3 pont - Ha egyszer a Real Madrid is kész lesz, az ennél több kell, hogy legyen, hogy késznek érezzem. Jó a cikk, de még lehetne részletesebb, és a játékosok közül is lehetne sok név kékebb. De azért itt és most: Hajrá Barca! (tegnap csúnya vereség lett a rekorddöntés helyett...) Leicester 2006. február 6., 18:49 (CET)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c2/Bar%C3%A7a1.png/230px-Bar%C3%A7a1.png)
Az FC Barcelona Spanyolország Katalónia tartományának világhírű labdarúgócsapata.
A klubot spanyol és svájci diákok alapították 1899. november 29-én, bizonyos Gualtieri Wild, a klubnak színt választó első elnök irodájában. Az alapítók – pontosan egy futballcsapatnyi ifjú – közül az egyesület majdani második elnöke, Bartomeu Terradas vásárolta meg az első szerelést. Gyakorlatilag ő mentette meg – mintegy kétezer pesetás „injekcióval” – 1902-ben az akkor még szegény klubot, és így lett presidente.
Az alapítási ötlet viszont a svájci származású Joan Gamber nevéhez fűződik, aki amellett, hogy a hőskorban maga is futballozott a Barcelonában, négy különböző periódusban is elnöke volt az egyesületnek. (Ma is az ő nevét őrzi a klub hagyományos nyári tornája.)
Az első nagy sikerkorszakát a húszas években élte meg a klub, akkoriban világklasszisok őrizték a kaput (Zamora, majd a legendás magyar, Plattkó Ferenc), illetve Samitier és Alcántara személyében a kor futballjának kiemelkedő egyéniségei tündököltek a csapatban.
Michelangelo Buonarroti
Összesen: 39 pont
- 5 pont – kiváló cikk - Serinde üzenet 2006. február 6., 15:54 (CET)
- 5 pont - I agree - Nikita 2006. február 6., 16:12 (CET)
- 5 pont - hosszú és szép - Peppe83 2006. február 6., 18:01 (CET)
- 5 pont - mehet - Leicester 2006. február 6., 18:49 (CET)
- 5 ponty - kíválló cikk --NZs 2006. február 6., 21:42 (CET)
- 5 pont – --Csanády 2006. február 7., 12:40 (CET)
- 5 pont ügyes munka.--Mathae ->Virtuális üzenetrögzítő 2006. február 7., 13:49 (CET)
- 4 pont -- Nem olvastam végig, de elsőre tetszetős. Örülök, hogy magyar linkek is vannak. Korábban öt pontot adtam volna, de olyan sok jó szócikk van, hogy mostantól szigorúbban veszem a piros linkek mennyiségét (első sorban a területhez tartozóakat). -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 7., 15:39 (CET)
Michelangelo az olasz reneszánsz kimagasló mestere, a művészettörténet egyik legfontosabb alkotója volt. Az 1475-ben született művész elsősorban szobrásznak tartotta magát. Ennek ellenére festőként, építészként és költőként is különleges, máig nagy hatású alkotásokat hozott létre. A Sixtus-kápolna freskói, a Szent Péter székesegyház kupolája vagy az egyetlen általa szignált szobor, az 1499-ben elkészült Pieta esetén is újszerű, addig szokatlan megoldásokat alkalmazott. Hazájának Firenzét tekintette, de sokat dolgozott Rómában, miután ott éltek legnagyobb megrendelői a pápák és a Medici-család is. Borús kedélyű, társaságkerülő ember volt és nem alakított ki jó kapcsolatot korának művészeivel, mint az egy időben szintén Firenzében élő Leonardo da Vincivel és Raffaellóval sem.
1564. február 18-án halt meg, mauzóleuma a firenzei a Santa Croce-templomban található.
Marco Polo
Összesen: 27 pont
- 5 pont - szerintem címlapra illik. Leicester 2006. február 6., 18:49 (CET)
- 4 pont - mert túl piros. Egyébként érne ötöt. - Serinde üzenet 2006. február 6., 19:06 (CET)
- 5, azaz öt pont OsvátA. 2006. február 6., 19:13 (CET)
- Öt pontocska --NZs 2006. február 6., 21:42 (CET)
- 4 - az utazásairól keveset ír Nikita 2006. február 7., 12:19 (CET)
- Mind az egyről? :)--Mathae ->Virtuális üzenetrögzítő 2006. február 7., 16:27 (CET)
Igen, de az jó hosszú volt! Nikita 2006. február 7., 16:42 (CET)
- Az lehet, de a cikk fele arról szól... Ez kevés? Elvégre a könyvéről szóló rész is az utazásáról ír.--Mathae ->Virtuális üzenetrögzítő 2006. február 7., 20:38 (CET)
- 4 - A képeket kicsit kontrasztosabbá tettem a Commonson. Sok piros link: Mongol Birodalom... Kis és Nagy-Örményország szócikk lesz a következő 20 évben? -- Árpi (Harp) ✎ 2006. február 7., 16:37 (CET)
![Marco Polo](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/54/Marco_Polo_portrait.jpg/160px-Marco_Polo_portrait.jpg)
Marco Polo (1254–1324) velencei kereskedő, utazó, író volt, aki újra felfedezte Kínát Európa számára.
A Polo család a 13. században tett szert jelentős vagyonra, ami főleg a Bizánccal folytatott kereskedelemből származott. A generációk óta folyó kereskedés az 1200-as évek közepén sem állt le: a nemes Andrea Polo gyermekei, Niccolò és Maffeo gyakran utaztak a latin császárok városába, ahonnan kiindulva 1260-1269 között megjárták a Kubilaj kán uralta Kínát. A kán hittérítőket kért a pápától, ám az immár Marcóval, Niccolò fiával kiegészült társaság kísérők nélkül érkezett ismét a keleti birodalomba 1275-ben. A fiatal, éles eszű Marco a kán szolgálatába állt, és bejárta birodalmát. 1295-ben tértek csak vissza. Kalandjait A világ leírása, avagy Marco Polo utazásai címet viselő könyvben mondta tollba, amely a középkori Európa egyik legnépszerűbb műve lett. A műben leírtak hitelességet kezdettől fogva sokan kétségbe vonták, ám kétségtelen: akár szobatudós volt, akár nagy világutazó, Marco Polo mindenképpen óriási hatást gyakorolt az európai földrajztudományra, irodalomra és történelemre.
Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band
Összesen: 14 pont
- 4 pont bár kicsit sok a piros, és a kép licence is necces, de ilyen jellegű cikk még sosem volt címlapon, és ez nagyon igényes és hosszú. Leicester 2006. február 7., 14:51 (CET)
- 5 pont én nem tartom neccesnek, ami hiányzik, nem annyira életbevágó, nkább csak esetleg kedvet ad az érdeklődőknek a cikkíráshoz. NZs
- 5 pont - egyetértek Nikita 2006. február 7., 15:19 (CET)
Sgt. Pepper's Lonely Hearts Club Band a címe a Beatles 1967-ben megjelent albumának. Gyakran nevezik a zenetörténelem legnagyobb hatású rockzenei albumának. A Rolling Stone 2003-ban összeállított, minden idők 500 legjobb albumáról szóló listáján az első helyen végzett. Felvételei 1966. december 6-án kezdődtek és 129 napig tartottak. Nagy-Britanniában 1967. június 1-jén, az USA-ban egy nappal később jelent meg.
Már rögtön megjelenésekor sikert aratott a kritikusok és a rajongók körében egyaránt. Minden tekintetben újító volt: a struktúrát, a felvételi eljárásokat és a borítót tekintve is. Hatása majdnem minden albumon érződött, ami utána jelent meg.
Az egyik legelső és legsikeresebb konceptalbum. Korábban az albumokra különböző dalokat pakoltak fel abban a reményben, hogy legalább egy sláger lesz közülük. Az új módszer művészi hatása azonnal érződött: a Who Tommy-jától majd minden Pink Floyd-albumon keresztül még olyan mai albumokon is, mint a Green Day American Idiot című műve.
Anvar Szadat
Összesen: 9,7999 pont
- 4,7999 pont szép cikk, jó lenne, ha ilyen színvonalon lennének a politikusok cikkei. 0,2001 pont levonva, amiért exploreren négyszög látszik az arab név tudományos átírásában, rögtön az elején. – Alensha 寫 词 2006. február 12., 00:40 (CET)
- 5 pont teljesen korrekt cikk, a tartalma se több, se kevesebb annál, mint amire szükség van. ami a számtanpéldát illeti: megoldjuk: =9,7999 OsvátA. 2006. február 12., 10:16 (CET)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/03/Anwar_as-Sadat.jpg/175px-Anwar_as-Sadat.jpg)
Mohamed Anvar asz-Szadat (Mit Abú el-Kóm, Minúfija kormányzóság, 1918. december 25. – Kairó, 1981. október 6.) arab politikus, katonatiszt, Egyiptom elnöke volt.
A katonai akadémia elvégzése után, 1938-ban találkozott Gamal Abdel Nasszerrel, aki hozzá hasonlóan azért küzdött, hogy a britek kivonuljanak Egyiptomból. A II. világháború alatt letartóztatták a németekkel való együttműködésért. 1950-ben csatlakozott Nasszer tiszteket tömörítő britellenes forradalmi csoportjához, mely a Szabad Tisztek nevet viselte. 1952-ben részt vett a Faruk királyt lemondató puccsban, és hamarosan a forradalom egyik legfontosabb propagátora lett. Két alkalommal, 1964–1966 és 1969–1970 között alelnök volt, majd 1970-ben, Nasszer halála után megválasztották a politikus utódjának. Elnökként szakított elődje szovjetbarát politikájával, gazdasági reformokat kezdeményezett, majd az 1973-ban kirobbant Jom Kippur-háborút követően a világ megdöbbenésére ellátogatott Izraelbe. A békefolyamat jegyében Egyiptom lett az első arab állam, amely elismerte Izraelt. Mindez Szadat számára nemzetközi megbecsülést és Nobel-békedíjat hozott, azonban a muszlim világban rohamosan csökkent népszerűsége. Szélsőséges muszlimok merényletének esett áldozatul egy katonai díszszemlén.
Közzétett összefoglalók
Lásd: Kiemelt szócikkek