Peterd
| Peterd | |
 | |
| Fő utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Rácz Lajos (független)[1] |
| Irányítószám | 7766 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 209 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 18,49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″45.973269°N 18.362531°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 24″, k. h. 18° 21′ 45″45.973269°N 18.362531°E | |
 Peterd
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
| Peterd weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peterd témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peterd község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban. A Drávaszög legészakibb falva.[3]
Fekvése
[szerkesztés]Siklóstól északkeletre, Pécsdevecser északnyugati szomszédjában fekszik.
Határszélét nyugaton érinti a Pécs-Siklós közti 5711-es út is, központja tekintetében azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak Pécsdevecseren keresztül érhető el, az 57 131-es számú mellékúton.
Története
[szerkesztés]A falu és környéke ősidők óta lakott hely volt, területén bronzkori, és római korból származó leletek (pénzérme, tégla)[4] kerültek felszínre. Az Árpád-korban már lakott települést az oklevelek 1276-ban említették először Petherd, Peturd néven a feltételezések szerint. A nehézséget az okozza, hogy a vármegyében 5 Peterd és 3 Petre település is volt.[4] 1283-ban Peturd, 1332-1335 között Petund, Peturd, Peterd formában írták. 1276-1283 körül Peterdi Bolosey faluja volt. 1332-ben végzett adóösszeíráskor papja 40 bani pápai tizedet fizetett.
Peterd a török időkben is lakott maradt.[4] Az 1554-es defteri összeírás szerint 21, az 1565-ös összeírás szerint 18 adózó családfő élt a faluban.[4] A település lakói a 16. század elején protestánssá,[5] majd a század végére, az 1574-es nagyharsányi protestáns hitvita idején, unitáriussá váltak.[6]
1701-ben 11 család élt az akkor Magyar Peterd-nek nevezett községben.[4] Ez a 11 család 1703 tájékán református egyházhoz csatlakozott. Ezt a szájhagyomány is megerősíti, ugyanis a peterdieket sokáig ariánusoknak csúfolták.[6]
A faluba később szerbek, a 18. században pedig németek is letelepedtek, a szerbek később kitelepültek a faluból.
A 20. század elején Baranya vármegye Pécsi járásához tartozott. Ekkoriban az egykézés miatt nagy népességcsökkenés jellemezte a falut, majd 21. század eleji nagy munkanélküliség miatt az 1910-es 584 főről 2001-re 212 főre csökkent a lakosság.[5]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Henik Lajos (független)[7]
- 1994–1998: Henik Lajos (független)[8]
- 1998–2002: Henik Lajos (független)[9]
- 2002–2006: Henik Lajos (független)[10]
- 2006–2010: Henik Lajos (független)[11]
- 2010–2014: Klasz Józsefné (független)[12]
- 2014–2019: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[13]
- 2019–2024: Koskáné Barka Ibolya Irén (független)[14]
- 2024– : Rácz Lajos (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]1910 évi népszámlálás adatai szerint Peterdnek 584 lakosa volt, ebből 553 fő magyar, 27 német, 4 horvát nemzetiségű. A népességből 359 fő római katolikus, 210 református, 12 izraelita volt.
A 2001. évi népszámlálási adatok szerint ekkor a településnek 212 lakosa volt, 2008-ban pedig 202 lakost számoltak össze a faluban.
A 2011-es népszámlálás szerint a 189 fős lakosságnak etnikailag 95,1%-a magyar, kis részük német (3,3%), cigány (2,7%) és román (1,6%) volt.[15] A lakosság többsége római katolikus (47,8%), fennmaradó része felekezeten kívüli (22%), református (17%), ismeretlen (11%) vagy egyéb (2,2%) vallású volt.[16]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% németnek, 2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,5% volt római katolikus, 13,3% református, 1% egyéb katolikus, 19,7% felekezeten kívüli (33% nem válaszolt).[17]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
- 1709: 12 fő[18]
- 1990: 212 fő[19]
- 1991: 200 fő[19]
- 1992: 196 fő[19]
- 1993: 185 fő[19]
- 1994: 187 fő[19]
- 1995: 204 fő[19]
- 1996: 197 fő[19]
- 1997: 194 fő[19]
- 1998: 201 fő[19]
- 1999: 194 fő[19]
- 2000: 185 fő[19]
- 2001: 212 fő[19]
- 2002: 221 fő[19]
- 2003: 218 fő[19]
- 2004: 215 fő[19]
- 2005: 233 fő[19]
- 2006: 227 fő[19]
- 2007: 202 fő[19]
- 2008: 202 fő[19]
- 2009: 204 fő[19]
- 2010: 213 fő[19]
- 2011: 189 fő[19]
- 2012: 188 fő[19]
- 2013: 201 fő[19]
- 2014: 199 fő[19]
| Lakosok száma | 212 | 185 | 194 | 185 | 218 | 202 | 213 | 201 | 187 | 209 |
| 1990 | 1993 | 1997 | 2000 | 2003 | 2007 | 2010 | 2013 | 2021 | 2024 |
Idegen elnevezései
[szerkesztés]A településnek három horvát neve is van. A belvárdgyulai horvátok Peterdának, a szalántai horvátok Peternek, az olasziak pedig Petarnak nevezték a falut.[20]
Nevezetességei
[szerkesztés]
- Református templom: Árpád-kori katolikus templom volt egykor, majd a 16. század elején protestánssá lett. A török hódoltság idején a szájhagyomány szerint le akarták bontani a törökök, de a Bán család 300 forinton megváltotta, és egy félhold került a templom tornyára.[21] 1768-ban bővítették a templomot, és nyerte el református jellegét.[22] A templom 7,06 méter széles, 19,73 méter hosszú, falai 81-85 cm vastagságúak.[23] A bútorzat „kálvinistaszürke” színű. A kórus alatti deszkasoron népies festmények vannak.[23]
- Harangláb
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Zentai, 7. o.
- ↑ a b c d e Zentai, 29. o.
- ↑ a b Zentai, 30. o.
- ↑ a b Zentai, 32. o.
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
- ↑ Peterd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
- ↑ 4.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
- ↑ 4.1.7.1. A népesség vallás, felekezet szerint, 2011. Központi Statisztikai Hivatal, 2011 (Hozzáférés: 2015. július 31.)
- ↑ Peterd Helységnévtár
- ↑ Somogyi Ferencz: Pécs tájjéki jószág éránt. 1709. Hozzáférés: 2016. február 7.
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2014. január 1. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
- ↑ Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj (horvát nyelven) (PDF). Nemzeti Tankönyvkiadó Rt, 2005 (Hozzáférés: 2012. július 25.)
- ↑ Zentai, 33. o.
- ↑ Zentai, 34. o.
- ↑ a b Zentai, 37. o.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Baranya vármegye
- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7
