Mályusz Elemér

Mályusz Elemér
Született	Mályusz Ágoston 1898. augusztus 22. Makó
Elhunyt	1989. augusztus 25. (91 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Császár Edit (1910–1992) színháztörténész (h. 1932–1989)
Gyermekei	1. Mályusz Miklós orvos (1936–2019) 2. Mályusz Károly matematikus (1939–2017)
Szülei	Mályusz György Péter (1860–1910) Ruttkay-Nedeczky Anna Franciska Paulina (1869–1922)
Foglalkozása	történész
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1916–1920)
Kitüntetései	Akadémiai Díj (1973)
Sírhelye	Farkasréti temető (20. körönd-23. fülke)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mályusz Elemér témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mályusz Elemér emléktáblája Makón, a városi bíróság falán

Mályusz Elemér (Makó, 1898. augusztus 22. – Budapest, 1989. augusztus 25.) magyar történész, MTA-tag, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja.

Életútja

Ifjúkora és tanulmányai

Mályusz Elemér 1898. augusztus 22-én született Makón, a városi bíróság szolgálati lakásában. Édesapja dr. Mályusz György Péter (1860–1910), m. kir. honvéd huszár hadnagy, kir. törvényszéki bíró, a Szegedi Ker. Munkásbiztosító választott tagja, édesanyja alsó- és felsőruttkai Ruttkay-Nedeczky Anna Franciska Paulina (1869–1922) volt. Anyai nagyszülei alsó- és felsőruttkai Ruttkay-Nedeczky Sándor, akinek az ősei Turóc vármegyéből eredtek, és pacséri Tocsek Anna (1833–1872) voltak. Apai nagyszülei dr. Mályusz Károly (1812–1885), orvos, és hajniki Bezegh Emerentia (1838–1909) voltak.

Mályusz Elemér a szegedi Piarista Gimnáziumban tanult, majd egyetemi tanulmányait 1916-ban kezdte meg a budapesti Eötvös József Collegium történelem-latin szakos hallgatójaként. 1920-ban doktori oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán. 1932. augusztus 1-jén Budapesten, a VI. kerületben házasságot kötött a polgári származású Császár Edittel (1910–1992), dr Császár Ernő (1881–1952), irodalomtörténész, gimnáziumi tanár, tanügyi főtanácsos, és Koós Mária Anna (1881–1957) gyermekével. Két gyermekük született: Miklós (1936–2019) és Károly (1939–2017).

Szakmai pályafutása

A diploma után két évig levéltári kutatásokat végzett Bécsben (1920–1922). Ezután nyolc évig a Magyar Országos Levéltárnak dolgozott (1922–1930), közben magántanári képesítést szerzett. 1930–1944 között a Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár szerkesztője volt, 1931–1935-ig a Századok című szakfolyóirat szerkesztője volt Domanovszky Sándorral és Hajnal Istvánnal.

1947–1954 között az Evangélikus Országos Levéltár vezetőjeként és újjárendezőjeként tevékenykedett. 1945-ben politikai okokból kényszernyugdíjazták. Kezdeményezte Csehszlovákiába való repatriálását, de erre nem került sor. Az MTA Történettudományi Intézetének főmunkatársaként dolgozott 1968-as nyugállományba vonulásáig. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, haláláról beszámolt a Magyar Nemzet és a Népszabadság is.

Munkássága

Munkáiban főként a magyarországi középkorral, a hűbériség és a rendiség kérdéseivel foglalkozott. Budapesten és Szegeden is gyakran tartott előadásokat. Megindította a népiségtörténeti kutatást hazánkban. A barokk, a felvilágosodás és a reformkor kutatójaként is maradandót alkotott.

Elismerései

1973-ban Akadémiai Díjat kapott.

Főbb művei

A Farkasréti temető Urnaháza. Itt található Mályusz Elemér urnafülkéje is

Monográfiák, tanulmánygyűjtemények

• Turóc megye kialakulása (Budapest, 1922, Budavári Tudományos Társaság; Máriabesnyő–Gödöllő, 2005, Attraktor ISBN 9639580406)
• A reformkor nemzedéke (Budapest, 1923)
• Sturm auf Ungarn. Volkskommissäre und Genossen im Auslande (München, 1931)
• A vörös emigráció (Budapest, 1931; Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
• A népiség története (Budapest, 1931)
• A türelmi rendelet. II. József és a magyar protestantizmus (Budapest, 1939; Máriabesnyő–Gödöllő, 2006)
• Geschichte des ungarischen Volkstums von der Landnahme bis zum Ausgang des Mittelalters (Budapest, 1940)
• A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája (Budapest, 1940)
• A magyar rendi állam Hunyadi korában, (Budapest, 1958)
• A magyar történettudomány (Budapest, 1942; Máriabesnyő–Gödöllő, 2008)
• Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században (társszerző; Budapest, 1953)
• A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog (Budapest, 1958; németül 1959)
• Thuróczi János krónikája és a Corvina (Budapest, 1966, Akadémiai)
• A Thuróczi-krónika és forrásai (Budapest, 1967, Akadémiai)
• Egyházi társadalom a középkori Magyarországon (Budapest, 1971, Akadémiai; Budapest, 2007, Műszaki ISBN 9631629333)
• Az V. István-kori gesta (Budapest, 1971)
• Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon (Budapest, 1973)
• Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437 (Budapest, 1984, Gondolat ISBN 9632814142)
• Az erdélyi magyar társadalom a középkorban (Budapest, 1988)
• Kaiser Sigismund in Ungarn 1387–1437 (Budapest, 1990, Akadémiai ISBN 9630549786)
• Klió szolgálatában. Válogatott történelmi tanulmányok (Szerk.: Soós István; Budapest, 2003, MTA Történettudományi Intézete)

Tanulmányok

• Martinovics és társai. Napkelet, 1926. 6. sz.
• A Rákóczi-kor társadalma. In Rákóczi Emlékkönyv II. Budapest, 1935
• A középkori magyar nemzetiségi politika. Századok, 1939
• Thuróczy János krónikája. Értekezések a történeti tudományok köréből (26. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1944
• A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok, 1957

Szövegkiadások

• Sándor Lipót főherceg nádor iratai 1790–1795 (bevezető tanulmány és magyarázatok is; Budapest, 1926)
• Iratok a türelmi rendelet történetéhez (magyarázó jegyzetek is; Budapest, 1940)
• Zsigmondkori oklevéltár I–II. (Budapest, 1951–1958)
• Chronica Johannis Thuroczy I–II. (Kristó Gyulával; Budapest, 1989)

Szerkesztett kötetek

• Magyar művelődéstörténet II. Magyar renaissance (Budapest, 1939; Szekszárd, 1991, Babits)
• Erdély és népei (előszó is; Budapest, 1941; németül Budapest–Lipcse–Milánó, 1944)

Memoárok

• Visszaemlékezések; szerk., sajtó alá rend. Soós István; BTK TTI, Bp., 2021 (Magyar történelmi emlékek. Elbeszélő források)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban. 27 történészportré. Budapest, 2007, Palatinus. 78-83. és 101-107. o.
• Mályusz Elemér. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 27.)

További irodalom

• Mályusz Elemér emlékezete, 1898–1989. Az 1998. október 7-én Makón rendezett Csongrád Megyei Levéltári Napok előadásai; szerk. Hoffmann Éva; Önkormányzati Képviselőtestület, Makó, 1999 (A makói múzeum füzetei)
• Erős Vilmos: A Szekfű-Mályusz vita; Csokonai, Debrecen, 2000 (Csokonai új história)
• Benda Gyula 2006: Történelem és szociológia – Mályusz Elemér történetírása a két világháború között. In: Társadalomtörténeti tanulmányok. Budapest, 77-81.
• Papp István: A Mályusz Elemér elleni politikai rendőrségi vizsgálat 1945-ben. Archiválva 2014. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben Kommentár, 2006. 4. sz. 70–80. o.
• Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
• Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
• Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965
• Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
• Magyar tudományos akadémiai almanach az . . . évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. – 1973, 1986, 1991, 1997, 2001
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971
• Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
• Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 453–455. o. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
• Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. Kieg. kötet, 1962-1980
• Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó
• Szőts Zoltán Oszkár: Mályusz Elemér és a népiségtörténet koncepciója