Horóc

	Horóc (Horovce)
	; Horóc zászlaja
	; Horóc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1259
Polgármester	Milan Velas
Irányítószám	020 62
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	840 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	156 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	249 m
Terület	5,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 43″, k. h. 18° 15′ 24″49.045300°N 18.256700°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 43″, k. h. 18° 15′ 24″49.045300°N 18.256700°E
	Horóc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Horóc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. április 18.) ezen a változaton alapul.

Horóc (szlovákul Horovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 10 km-re délnyugatra, a Vág jobb partján fekszik, az 507-es út mentén.

Története

1259-ben "Gown" néven említik először. 1262-ben "Gowor", 1450-ben "Horowcz", 1460-ban "Horowecz" néven szerepel az írott forrásokban. Az Árpád-korban predialisták is élhettek a faluban.^[2] Birtokosai a Horoveczky, Dulovszky, Nozdrovichky, később a Madocsányi családok voltak. 1515-től a lednici váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 31 ház állt a faluban. 1720-ban 23 adózója volt, közülük 22 zsellér. 1784-ben 47 házában 57 családban 351 lakos élt. 1828-ban 38 háza volt 411 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században pálinkafőzdéje működött.

Vályi András szerint "HORÓCZ. Horovce. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Vág vize mellett, Rovnához közel, ’s révje is van, az Uraságnak kastéllyával ékes, földgye termékeny, legelője is elég van."^[3]

Fényes Elek szerint "Horocz, tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh jobb partján, hol ezen rév vagyon. Táplál 408 kath., 6 zsidó lak. Ékesiti az uraság csinos kastélya. F. u. Madocsányi. Ut. p. Trencsén 5 óra."^[4]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 422, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 781 lakosából 779 szlovák volt.

2011-ben 829 lakosából 823 szlovák volt.

2021-ben 840 lakosából 817 szlovák, 1 egyéb és 22 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Itt született 1639-ben Madocsányi Zsigmond jezsuita áldozópap és tanár.
Itt született 1855. március 24-én Krasznyánszky Károly piarista szerzetes, paptanár, egyházi író.
Itt született 1855. május 19-én Chorényi József illavai plébános, helytörténész.
Itt született 1912-ben Karol Rebro jogtörténész, egyetemi professzor.^[6]
Itt halt meg 1787. június 4-én Gavlovics Márton Hugolin ferences szerzetes, pap, szlovák barokk egyházi író.

Nevezetességei

Reneszánsz kastélya 1594-ben épült, később többször átépítették.
Római katolikus temploma eredetileg reneszánsz stílusú, 1627-ben épült. A 18. században bővítették és barokk stílusban építették át.
Kápolna a 18. század végéről.
Mauzóleuma 1900 körül épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vö. Karol Rebro 1955: Z hospodársko-sociálnej minulosti obce Horovce. Právnické štúdie 3/2, 256-257.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk
↑ uniba.sk

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vö. Karol Rebro 1955: Z hospodársko-sociálnej minulosti obce Horovce. Právnické štúdie 3/2, 256-257.

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] 7.sk

[6] uniba.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]