Pomogy

	Pomogy (Pamhagen)
	A Szent Kereszt templom a temető felől.
	; Pomogy címere
	; Pomogy címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Nezsideri járás
Alapítás éve	1268
Polgármester	Josef Wüger (SPÖ)
Irányítószám	7152
Körzethívószám	02174
Forgalmi rendszám	ND
	Népesség
Teljes népesség	1518 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	51 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Terület	33,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 42′ 08″, k. h. 16° 54′ 24″47.702222°N 16.906667°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 08″, k. h. 16° 54′ 24″47.702222°N 16.906667°E
	Pomogy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pomogy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2024. január 14.) ezen a változaton alapul.

Pomogy (németül Pamhagen, szlovákul Pomedza (pomedza/pomedzi = határon) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.

Fekvése

Fertődtől 9 kilométerre északra, Kapuvártól 15 kilométerre északnyugatra, a Hanság északi szélén, a magyar határ mellett fekszik. Az előbbi várostól a 8531-es, utóbbi központja felől a 8529-es úton érhető el; főutcája az ausztriai 851-es útszámozást viselő mellékút. A Fertővidéki Helyiérdekű Vasútvonal köti össze Fertőddel és Nezsiderrel .

Nevének eredete

Nevét az ószláv pomedza (= határon) szóból kapta.

Története

Területén kőkorszaki és hallstatt korabeli halomsírokat találtak. Határában egykor vízivár állott, melyet magas árok és sáncrendszer vett körül, Jókai a „Névtelen vár” c. regénye itt játszódik. Maradványai még láthatók a község északi részén.

A települést 1268-ban "Pomog" alakban említik először. 1380-ban említik "Pomog" egyházát és János nevű papját is. 1529-ben és 1683-ban a török rombolta le. A 17. századtól birtokosa az Esterházy család volt. Iskoláját 1652-ben említik először, egyházi anyakönyveit 1681-től vezetik. Az itteni szőlőtermesztésről az első említés 1713-ból származik. 1777 és 1780 között Pomogy és Eszterháza között hét és fél km hosszú töltés és út épült, melyen 19 fahíd biztosította a mocsaras tájon való átkelést. 1897-ben megépült a Fertővidéki Helyiérdekű Vasút, mely a települést bekapcsolta az országos vasúthálózatba. Pomogy hitelszövetkezetét 1909-ben alapították, mely a községben gazdasági fellendülést hozott.

Vályi András szerint „ POMOGY. Pamhagen. Német falu Moson Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eszterházához egy órányira, Nizsider tava mellett. Nevezetesíti az a’ tőltés, mellyet a’ földes Uraság 1777-dikben kezdetett, ’s 1780-dikban már készen vólt, és az egész vidéknek, ’s a’ Hanságban lakó embereknek, sőt a’ kereskedésre nézve is különösen hasznos: 19 hídak vagynak e’ tőltésben, hogy áradáskor a’ víz könnyebben elfolyhasson; leginkább búzát termő szántó földgyeit Fertő tava rongállya, réttyeit is néhol a’ források, legelőjök nints elég, sem fájok, malmok 5 órányira van, piatzok Nizsiderben, halakkal egész Bétsig kereskednek lakosai.”^[1]

Fényes Elek szerint „ Pomogy, (Pamhagen), német falu, Moson vgyében, a Hanság mellett, a Sopron vmegyébe vivő nagy töltés végén, ut. p. Moson. – Lakja 1380 kath., paroch. templommal. A lakosok birnak 51 2/ úrbéri telek után 125 hold második, 680 h. harmadik, 812 hold negyedik osztálybeli rónán fekvő fekete szántóföldet. Kaszálója nincs, csak a Hanyban kaszál, de nádló rétje, hala, vizimadara bőséggel. – F. u. h. Eszterházy, s a boldogasszonyi uradalomhoz tartozik.”^[2]

1910-ben 2057, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. A trianoni és saint germaini békeszerződések értelmében 1921-től Ausztria Burgenland tartományának része lett, bár a határmegállapító bizottság eredménytelen javaslatot tett a békekonferenciának a község magyar birtokban hagyására, hogy a Rába árterületét ne vágják ketté.^[3] 1990-től közúti határátkelőhely működött itt Fertőd felé.

Nevezetességei

A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült barokk stílusban, 1955-ben bővítették.
Főutcáján 1639-ben épült harangtorony, az ún. „Töröktorony” áll.
Határában a vasútállomástól 2 km-re nyugatra a lápvidékből szigetként emelkedik ki egykori várának sánca. A vár eredete, sorsa ismeretlen.
Állatparkjában számos pusztai állat, vízimadár, magyar szarvasmarha és bivaly él. A tájékozódást és az állatok ismertetését magyar feliratok segítik.
A Pannónia Szabadidőközpont Burgenland egyik legvonzóbb turistacélpontja, ahol számos sportolási lehetőség és wellnesspark várja a pihenni vágyókat.
A Fertőtavi kerékpárút a kerékpározók egyik kedvelt terepe.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park itteni része számos állat és növényfaj otthona.
A Lange Lacke a legnagyobb a Fertőzug 40 sósvizű tava közül. A mintegy 10 km2 nagyságú tavat kizárólag esővíz táplálja, a vízimadarak paradicsoma.