Rabcsa

	Rabcsa (Rabča)
	; Rabcsa zászlaja
	; Rabcsa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Námesztói
Rang	község
Első írásos említés	1564
Polgármester	Július Piták
Irányítószám	029 44
Körzethívószám	043
Forgalmi rendszám	NO
	Népesség
Teljes népesség	5139 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	184 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	642 m
Terület	25,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 28′ 44″, k. h. 19° 28′ 58″49.478889°N 19.482778°EKoordináták: é. sz. 49° 28′ 44″, k. h. 19° 28′ 58″49.478889°N 19.482778°E
	Rabcsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rabcsa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2023. november 17.) ezen a változaton alapul.

Rabcsa (szlovákul Rabča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Námesztói járásban.

Fekvése

Námesztótól 10 km-re északra fekszik.

Története

A falut a 16. században a vlach jog alapján alapították, első írásos említése 1564-ből származik „Rabcza” alakban. Az árvai váruradalom része volt, a helyi bíró igazgatása alatt. Első lakói adómentességet kaptak. A 16. század végére azonban a falu mégis majdnem elnéptelenedett, 6 házából csak kettőt lakták. 1608-ban a Thurzók újratelepítették. 1616-ban határában új település keletkezett Rabcsice néven. A 17. században gyors növekedésnek indult: 1624-ben 90, 1659-ben már 618 lakosa volt. A század végén a falu a kuruc harcokban elpusztult. 1672-ben csak 5 jobbágytelke volt. 1683-ban a török ellen vonuló lengyel-litván hadak dúlták fel. 1715-ben csak 240-en lakták. 1778-ban 829 volt a lakosság száma, a faluban két malom és 4 takács működött.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RABCSA. Elegyes lengyel falu Árva Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Kárpát hegyeinél, Polhorához közel, Zubrohlava felett, határja sovány, fája, legelője van, harmadik osztálybéli.”^[2]

1828-ban 261 házában már 1542 lakos élt. Lakói főként lentermesztéssel foglalkoztak. Első iskolaépülete a felső falurészen 1842-ben épült.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rabcsa (Ó), tót falu, Árva vmegyében, a Babagura legelővel s fenyvessel bővelkedő hegy alatt: 1530 kath., 12 zsidó lak., kik elszórva laknak. Kath. paroch. templom. 76 1/2 sessio. Nagy és zsiros legelő. Lentermesztés. Gyolcs, faeszközök csinálása. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”^[3]

A trianoni diktátumig Árva vármegye Námesztói járásához tartozott.

A háború után lakói földműveléssel, favágással, szövéssel, faárukészítéssel foglalkoztak. A szlovák nemzeti felkelés idején az árvai partizánmozgalom egyik központja volt.

Népessége

1910-ben 1446, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 4189 lakosából 4169 szlovák volt.

2011-ben 4622 lakosából 4540 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1768-ban barokk stílusban épült, 1930-1931-ben bővítették és korszerűsítették.

Külső hivatkozások

Források

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]