Ugrás a tartalomhoz

Háború és béke (filmsorozat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Csurla (vitalap | szerkesztései) végezte 2023. augusztus 17., 20:14-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Szereplők)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Háború és béke (film, 1968)
(Война и мир)
1967-es szovjet film

RendezőSzergej Bondarcsuk
AlapműHáború és béke
Műfaj
ForgatókönyvíróSzergej Bondarcsuk
Vaszilij Szolovjov
FőszerepbenLjudmila Mihajlova Szaveljeva
Szergej Bondarcsuk
Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov
Irina Szkobceva
Oleg Tabakov
Oleg Jefremov
ZeneVjacseszlav Ovcsinnyikov
OperatőrAnatolij Petrickij
VágóJelena Szurazsszkaja
T. Lihacsova
Gyártás
GyártóMoszfilm
Ország Szovjetunió
Nyelvorosz
Játékidő147+100+84+100 perc
Költségvetés8 291 712 ₽
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország MOKÉP
BemutatóSzovjetunió
1966. március 14. (1. része)
1966. november 20. (2. része)
1967. november 23. (3. része)
1968. (4. része)
Magyarország
1967. (1-2.)
1968. (3-4.)
Bevétel58 000 000 szovjet rubel
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Háború és béke (film, 1968) témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Háború és béke (oroszul: Война и мир) Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján készült színes szovjet filmsorozat. A Szergej Bondarcsuk által rendezett négyrészes monumentális alkotás volt az első szovjet film, melyet Oscar-díjjal tüntettek ki.

Részei

[szerkesztés]
  • I. Andrej Bolkonszkij (1965)
  • II. Natasa Rosztova (1966)
  • III. Az 1812-es év (1967)
  • IV. Pierre Bezuhov (1968)

Készítésének történetéből

[szerkesztés]

A Tolsztoj-regény első filmváltozata amerikai–olasz koprodukcióban készült el 1956-ban, King Vidor rendezésében. A filmet 1959-ben a szovjet mozikban is nagy sikerrel vetítették, egy időben Szergej Bondarcsuk Emberi sors című alkotásával, amely első rendezése volt. A szovjet kulturális vezetés elhatározta, hogy elkészíti a klasszikus regény hazai filmváltozatát. Eredetileg a film rendezését Ivan Pirjevre akarták bízni, aki akkoriban fejezte be két Dosztojevszkij-adaptációját (a Bűn és bűnhődést 1958-ban, a Fehér éjszakákat 1960-ban). Az előkészületek 1961-ben kezdődtek meg, a felvételek Bondarcsuk irányításával két évvel később. 1965-ben mutatták be az első részt, mely az akkori Moszkvai Filmfesztiválon nagydíjat kapott, majd egyenként a többit: a befejező rész 1967-re készült el. A szuperprodukció hazájában és külföldön egyaránt sikert aratott, költségei többszörösen megtérültek. Bár sok kritikai vélemény is megjelent, a vállalkozás nagyságát, a rendezés megjelenítő erejét általánosan elismerték, és az alkotást 1969-ben a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjjal tüntették ki.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Bondarcsuk Háború és békéje az orosz és szovjet filmtörténet legmonumentálisabb és legdrágább filmjének bizonyult. Egyúttal valószínűleg a világ eddigi legdrágább filmje is. Beárazva és az inflációval korrigálva a korabeli szovjet viszonyok miatt ingyenesen rendelkezésre állt elemeket (helyszín, statiszták stb.) a tényleges gyártási költségek mai áron meghaladták a 700 millió USD-t.
  • A borogyinói csata felvételeihez állítólag a hadsereg 120 ezer katonáját vezényelték ki statisztának. A csatajeleneteket erre az alkalomra kifejlesztett, távirányítással mozgatható kamerákkal vették fel, ami akkoriban újdonságnak számított.
  • A főbb szerepeket többségében jól ismert élvonalbeli színészek játszották (pl. Oleg Jefremov, Vjacseszlav Vasziljevics Tyihonov, Anasztaszija Vertyinszkaja és Irina Szkobceva, Bondarcsuk felesége), de Natasa szerepét az akkor még teljesen ismeretlen Ljudmila Szaveljevára bízták. (King Vidornál Natasát Audrey Hepburn alakította).
  • A jelmezek tervezéséhez egy leningrádi gyűjtő ólomkatona-gyűjteményét is felhasználták.
  • A filmet az USA-ban kb. 1 órával rövidebbre vágva hozták forgalomba.

Szereplők

[szerkesztés]
Szereplő Színész Magyar hang
Narrátor Pálos György
Natasa Rosztova Ljudmila Szaveljeva Halász Judit
Pierre Bezuhov Szergej Bondarcsuk Sinkovits Imre
Andrej Bolkonszkij Vjacseszlav Tyihonov Avar István
Ilja Andrejevics Rosztov gróf Viktor Sztanyicin Egri István
Rosztova grófné Kira Golovko Náray Teri
Nyikolaj Rosztov Oleg Tabakov Tordy Géza
Petja Rosztov Nyikolaj Kogyin ?
Szonya Irina Gubanova ?
Nyikolaj Andrejevics Bolkonszkij herceg Anatolij Ktorov Ungváry László
Marja hercegnő Antonyina Suranova Nagy Anna
Liza Bolkonszkaja Anasztaszija Vertyinszkaja Pap Éva
Vaszilij herceg Borisz Szmirnov Zách János
Hélene Bezuhova Irina Szkobceva Gombos Katalin
Anatole Vaszilij Lanovoj Lőte Attila
Dolohov Oleg Jefremov Garics János
Bezuhov gróf N. Tolkacsev ?
Ahroszimova Jelena Tjapkina Petur Ilka
Drubeckaja Klavgyija Polovikova Pártos Erzsi
Borisz Drubeckoj Eduard Marcevics Fodor Tamás
Anna Pavlovna Scherer Angelina Sztyepanova Simor Erzsi
Katyis Mamontova Dzsemma Firszova Győri Ilona
Karagina G. Kravcsenko ?
Kutuzov Borisz Zahava Horváth Jenő
I. Sándor cár Viktor Murganov Körmendi János
Bagration Giuli Csohonelidze Bárdy György
Tusin kapitány Nyikolaj Trofimov Zenthe Ferenc
Gyenyiszov Nyikolaj Ribnyikov Szabó Gyula
Napóleon Vlagyiszlav Sztrzselcsik ?
Rambal Jean-Claude Ballard ?
További magyar hangok
Ambrus András, Bárány Frigyes, Buss Gyula, Farkas Antal, Horváth Pál, Láng József, Pécsi Sándor, Surányi Imre, Szoó György, Turgonyi Pál, Tyll Attila, Velenczey István, Versényi László

Források

[szerkesztés]