Nijmegen

	Nijmegen
; Nijmegen címere	; Nijmegen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Hollandia
Tartomány	Gelderland
Beosztott települések	Lent; Nijmegen;
Polgármester	Hubert Bruls (2012. május 21. – )
Irányítószám	6500–6546; 6663;
Körzethívószám	0481; 024;
Testvérvárosok	Lista Albany; Gaziantep; Pszkov; Szucsou;
	Népesség
Teljes népesség	177 359 fő (2021. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	29 m
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 50′ 51″, k. h. 5° 51′ 45″51.847500°N 5.862500°EKoordináták: é. sz. 51° 50′ 51″, k. h. 5° 51′ 45″51.847500°N 5.862500°E
	A település weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nijmegen témájú médiaállományokat.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2023. április 10.) ezen a változaton alapul.

Nijmegen (holland, kiejtése^ⓘ, helyi tájszólásban Nimwèège, németül: Nimwegen, franciául: Nimègue, spanyolul: Nimega) holland város és önkormányzat (község) Hollandia Gelderland tartományában, a német határ közelében. Neve a latinból (Noviomagus – újpiac) ered.

Nijmegen városa legnagyobbrészt a Waal folyó (a Rajna alsó folyásának legnagyobb ága) balpartján, egy morénahalom lábánál fekszik. Újabban a folyó túlpartjáról is hozzácsatoltak egy területet.

Története

Hollandia egyik legrégebbi települése, 2005-ben ünnepelte 2000 éves fennállását és 1900 évvel korábban kapott városi jogait. A folyó enyhe szűkülete a közelében lévő árvízmentes magaslattal ősidők óta jól védhető átkelőhelyet jelentett. Régészeti adatok szerint már az újkőkorszakban és a bronzkorszakban is lakott hely volt. A római hódítás előtt a batávok törzsének szálláshelye volt. Julius Civilis batáv törzsfő felkelésének leverése után a rómaiak a limes részeként katonai tábort és határvárost hoztak létre itt, ami Traianus császár idején, i. sz. 104-ben az Ulpia Noviomagus Batavorum nevet kapta. Az i. sz. 2. században a mai Hollandia területének legnépesebb, legvirágzóbb városa volt, mintegy 5-6000 lakossal. Ezer évnek kellett eltelnie, amíg a környéken egy másik város, Utrecht elérte ezt a népességszámot.

A római birodalom bukása után a város a frankok kezébe került. Nagy Károly császár palotát építtetett itt. 830-ban a vikingek felégették. I. (Rőtszakállú) Frigyes császár német-római császár 1150 körül nagy várat építtetett, amelyből mára csak két kápolna maradt fenn. 1230-ban birodalmi városi rangot kapott, ugyanazokkal a jogokkal, mint Aachen. Hamarosan, 1247-ben azonban az eladósodott II. Frigyes német-római császár zálogba adta a várost és környékét a helyi nagyúrnak, II. Ottónak, Gelre és Zutphen grófjának. Mivel az adósságot soha nem fizették ki, a város ettől kezdve Gelderland része maradt.

1402-ben a város belépett a Hanza-szövetségbe. 1543-ban a tartománnyal együtt a Habsburg-ház kezére került, majd 1585-ben spanyol uralom alá jutott. 1591-ben Móric orániai herceg hódította meg. A francia–holland háború (1672–1679) idején 1672–74 között francia katonai megszállás alá került. 1678-ban itt folytak a háborút lezáró béketárgyalások, és itt kötötték meg a nijmegeni békeszerződést.

A város fejlődése felgyorsult 1876 után, amikor megszűnt erődvárosi jellege, és lebontották a városfalakat.

A város egyetemét – jelenlegi neve Nijmegeni Radboud Egyetem – a Hollandiában a reformáció óta háttérbe szorított katolikusok alapították 1923-ban, a katolicizmus egyenjogúságáért indított mozgalom keretében.

A második világháborúban, 1944. február 22-én egy 16 amerikai bombázóból álló kötelék a várost lebombázta, valószínűleg összetévesztették a közeli Kleve német várossal. Több mint 800 ember halt meg, és szinte az egész történelmi felsőváros megsemmisült.

1944 szeptemberében a szövetségesek Market Garden hadművelete keretében súlyos harcok folytattak a városban és környékén. A hadművelet nijmegeni része sikeres volt, a szövetséges deszanterők épségben elfoglalták a Waal stratégiai jelentőségű hídját, de végül az egész hadművelet kudarcot vallott. A nyugati fronton áttörés helyett a háború fél évvel meghosszabbodott, és a holland lakosság körében a téli éhínség súlyos áldozatokat szedett.

A második világháború után

A városnak a folyóparton lévő régi része, az Alsóváros nagyrészt megmenekült a háborús pusztításoktól, de szegény és elhanyagolt maradt. Hosszú évekig tartó vita után 1972-ben úgy döntöttek, hogy nagyszabású felújítást végeznek. Az egyre romló állagú házak nagy részét lebontották. 1975-ben viszont az Alsóvárost városképileg védett területnek nyilvánították, de addigra a legtöbb középkori épület már eltűnt. Csak néhány utca egyes részei maradtak meg eredeti vagy felújított állapotban.

A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben a várost Hollandiában „vörös város”, „Havanna a Waal partján” nevekkel illették, szavazóinak baloldali beállítottsága miatt. Jelentős volt a marxizmus befolyása a diákság körében. Komoly összecsapásra került sor szélsőbaloldali házfoglalók és a városi hatóságok között 1981 februárjában.

A város vezetését a 2002-es és 2006-os önkormányzati választásokon is a holland baloldali parlamenti pártok (PvdA-szociáldemokraták, SP-szocialisták, GroenLinks-baloldali zöldek) szerezték meg.

A város a 20. század második felében erősen növekedett, de egyoldalúan délnyugati irányban. Magába olvasztotta a szomszédos Hatert, Hees és Neerbosch falvakat. A legjelentősebb bővülés Dukenburg és Lindenholt városrészek létrehozása volt a Maas és Waal folyókat összekötő csatornától nyugatra 1966 után.

A 21. század elején is sok konfliktus volt a városi közéletben. Több száz embert tiltottak ki ideiglenesen a város központjából a társadalmi normáknak nem megfelelő viselkedés miatt. Megtiltották a terepjárók (SUV) behajtását a központba, ami szintén nagy vitákat váltott ki. 2005-ben egy ismert társadalmi aktivistát (Louis Sévèke) lelőttek a város központjában.

A lakosságszám alakulása

Az i. sz. 2. századi 5-6000-ről csak a 19. század elejére nőtt Nijmegen lakosainak száma 10 000 körüli szintre. Ez a szám 1875-re 24 000-re, a századfordulóra 44 000-re nőtt. Az első világháború után már 70 000 körül járt a lakosság létszáma, és néhány évvel a második világháború után elérte a 110 000-et. 2020-ra 180 000 feletti lakosságszámot várnak. A lakosság jelentős része bevándorló, nem holland származású.

1995	1996	1997	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009
147 561	147 631	147 172	150 542	151 924	152 286	153 636	154 581	156 308	157 473	158 215	159 556	160 962	161 358	161 634

Gazdasági élet

A 2000 éves kereskedelmi hagyományok mellett a város ma elsősorban az egyetem adottságaira támaszkodó tudásközpontokra (Mercator Science Parc, Novio Tech Campus) alapozza gazdasági életét. Jelentős a félvezetőgyártás és az egészségügyi ágazat ("Health Valley").^[2] A foglalkoztatottak 6%-ának a turizmus ad munkát, ami ezzel megelőzi a közlekedési ágazatot, bár Nijmegen fontos közlekedési csomópont. A Rajna itteni ágán, a Waal folyón évente 165.000 teherhajó halad el, 160 millió tonna árut, 1,5 millió konténert szállítva. Ezeknek természetesen csak egy kis része köt ki a városi kikötőben, hiszen főleg Németország és Rotterdam között szállítják terheiket. De emellett évente mintegy 450 folyami turistahajó is kiköt a város rakpartjainál, rövidebb látogatásra hozva utasait.

Háztartások száma

Nijmegen háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:

Háztartások

Háztartások száma	87 162	88 148	88 819	90 087	90 962	92 743
	2010	2011	2012	2013	2014	2015

Adatok: Wikidata

Közlekedése

Nijmegen fontos közlekedési csomópont. A város kialakulásában a környező síkságból kiemelkedő magaslat mellett a Waal folyó szűkülete, mint átkelőhely játszott döntő szerepet. A Waal 1936-ban felavatott közúti hídja, amely a második világháborúban is stratégiai szerepet kapott, ma is regionális jelentőségű, hatalmas forgalmat bonyolít. (2005-ben naponta mintegy 50.000 jármű haladt át rajta.) Tehermentesítésére 2013-ra egy új városi hidat építettek, ami a De Overstreek (Az átkelés) nevet kapta az 1944-ben a Market Garden hadművelet keretében az angolszász csapatok által végrehajtott hősies átkelésről.

A városból mind közúton, mint vasúton elérhetőek a környező holland, német és belga nagyvárosok.

A vasútállomások:

A következő fontos közutak érintik a várost:

Autópályák: A15, A50, A73/E31, A325, A326.
Országos főútvonalak: N325, N326, N842, N844.

Nijmegen vasúti hídját 1879-ben adták át a forgalomnak. 2004-ben e híd oldalára függesztettek fel a kerékpárosok számára készült hidat.

A városban négy vasútállomás van. InterCity kapcsolat működik az amszterdami Schiphol repülőtér és egy sor holland nagyváros irányába. Több helyi jelentőségű vasútvonalon viszont, gazdaságtalanság miatt, az utóbbi évtizedekben megszüntették a személyforgalmat, így Kleve német várossal is.

A Waalbrug Nijmegenben
A kerékpáros-híd a vasúti híd mentén
A 2013-ban átadott új autós híd
A város látképe a Waalbrug alól

Oktatás, tudomány

Nijmegen egyetemét, a Radboud Egyetemet^[3] 1923-ban alapították. 2004-ig Nijmegeni (Katolikus) Egyetemnek nevezték, akkor vette fel Szent Radboud (vagy Radbod) nevét, aki a 899-917 között Utrecht püspökének rangját viselte, de az ottani normann pusztítások miatt Deventerben székelt.

Az egyetemnek 2006-ban 17.627 hallgatója és 4.336 alkalmazottja volt. A mágnességet kutató laboratóriuma világhírű: Európában egyedülálló módon 33 tesla, illetve 60 tesla erősségű mágneses mezőt (folyamatos, illetve lökésszerű módozatban) is létre tudnak hozni.

A városban ezenkívül egészségügyi főiskola és számos középiskola is működik. Sajátos intézmény a Leefwerkschool Eigenwijs, amely egész Hollandiából befogadja a máshonnan kizárt diákokat. Ennek az iskolának a hagyományai a 80-as évek baloldali politikai aktivitására nyúlnak vissza.

Nijmegen a pszicholingvisztika fontos tudományos központja is, itt található a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet és a Donders Agy-, Tudat- és Viselkedéskutató Intézet.

Korábbi múzeumok egyesítésével 1999-ben nyílt meg a Museum Het Valkhof, ami jelentős régészeti leleteket és klasszikus illetve modern művészeti alkotásokat mutat be.

Események

A városhoz kötődő legfontosabb rendszeres tömegrendezvény a Nijmegeni Négynapos Túra(wd) (Nijmeegse Vierdaagse),^[4] a világ legnagyobb gyalogtúra-eseménye, amelyet 1909 óta rendeznek meg, mindig július harmadik keddjétől. Mostanában több tízezer, közöttük sok külföldi résztvevője van, akik naponta különböző kategóriákban 30, 40 vagy 50 kilométert tesznek meg a város környékén. Az addigi rekordot 2003-ban állították fel, amikor 44 812 résztvevő indult, akik közül 40 706-an be is fejezték a túrát. 2006-ban azonban, első alkalommal, félbe kellett szakítani az eseményt mert már az első napon két ember meghalt a rendkívüli hőség következtében, és a kiszáradásos rosszullétek nagy száma is túlterhelte az egyébként jól felkészült egészségügyi szolgálatot.

2020-ban és 2021-ben a Covid19-pandémia miatt nem tartották meg a versenyt. 2022-ben folytatódott a rendezvénysorozat.

Éghajlata

Nijmegen Hollandiának a tengertől viszonylag távolabb eső részén található, bizonyos kontinentális éghajlati hatásokkal, meleg nyarakkal, hideg telekkel. A világ legészakibb szőlőtermelő területei között van Groesbeek városka Nijmegen közvetlen közelében. Az augusztusi átlaghőmérséklet 23,8 °C, a februári 0,3 °C. Az évi átlagos csapadék 735 mm.

A 2006. nyári európai hőhullám idején, július 19-én 38 °C feletti hőmérsékletet mértek a városban. Már július 18-án, a Négynapos túra első napján 36 °C meleg volt, aminek két sportoló is áldozatul esett – emiatt a rendezvényt, történetében először, leállították.

2009. január 6-a éjjelén a hőmérséklet -17,5 °C fokos rekordmélységre süllyedt.^[5]

Nijmegen éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	17,4	19,9	26,7	31,6	36,5	36,3	38,7	38,2	33,3	30,5	21,2	17,6	38,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	5,8	6,5	10,2	14,1	18,6	21,2	23,5	23,8	29,9	14,7	9,8	7,0	15,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−0,7	0,3	2,5	3,8	7,7	10,8	12,5	12,2	10,7	6,9	3,9	1,6	6,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−17,5	−17,1	−9,5	−4,6	−1,3	0,7	2,4	1,5	−1,8	−6,6	−10,8	−12,5	−17,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	63	39	59	46	60	71	62	58	68	65	70	74	735
Forrás: knmi.nl (Klimaatatlas van Nederland, normaalperiode 1971–2000, ISBN 90389 1191 2 KNMI^[5] DWD^[6]