Guvatgém

Guvatgém
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Eurypgimorphae;
Rend:	Eurypygiformes; Hackett et al., 2008
Család:	Guvatgémfélék (Eurypygidae); Selby, 1840
Nem:	Eurypyga; Illiger, 1811
Faj:	E. helias;
Tudományos név
	Eurypyga helias; (Pallas, 1781)
Szinonimák
	Napmadár;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Guvatgém témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Guvatgém témájú médiaállományokat és Guvatgém témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2022. november 9.) ezen a változaton alapul.

A guvatgém vagy napmadár (Eurypyga helias) a madarak (Aves) osztályának az Eurypygiformes rendjébe, ezen belül a guvatgémfélék (Eurypygidae) családjába tartozó egyetlen faj.

Rendszertani besorolása

Ezt a madarat korábban a darualakúak (Gruiformes) rendjébe sorolták be, de az újabb alaktani- és DNS-vizsgálatok alapján, melyeket 2014-ben Jarvis és társai végeztek el, kitudódott, hogy a guvatgém és közeli rokonai, a kagufajok külön rendet alkotnak.^[1]^[2]^[3]

Előfordulása

Mexikó, Közép-Amerika és Dél-Amerika északi részén honos. Erdős hegyi patakok környékét kedveli.

Megjelenése

Testhossza 46-53 centiméter. Hosszú gázló lábai vannak. Szárnyukon szemnek látszó foltokkal el tudják ijeszteni a rájuk támadó ragadozókat, de szerepet kap a párválasztásnál is.

Életmódja

Magányosan, vagy párban keresgéli rovarokból, pókokból, rákokból és kisebb halakból álló táplálékát. Keskeny, hegyes csőrükkel felszúrják a zsákmányt.

Szaporodása

A költési időszak tavasszal van. Évente rendszerint egyszer költ. Fákra, vagy bokrokra, mohából, növényi anyagokból és sárból készíti fészkét. A fészekalj 2 vagy 3 ovális, vajszínű, barnán pettyezett tojásból áll. Ezeken mindkét szülő 27 napig kotlik. A fiatal madarak 21 napos korukban hagyják el a fészket, de csak néhány hét múlva válnak röpképessé.

Jegyzetek

↑ "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
↑ Hackett, Shannon J. (2008. június 27.). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609. (Hozzáférés: 2008. október 18.)
↑ Fain, Matthew G. & Peter W. Houde|Houde, Peter (2004)"Parallel radiations in the primary clades of birds." Archiválva 2012. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Evolution (journal)|Evolution 58(11): 2558-2573. doi:10.1554/04-235 PMID 15612298

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 8.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Jarvis-1] "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.

[2] Hackett, Shannon J. (2008. június 27.). „A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History”. Science 320 (5884), 1763–1768. o. DOI:10.1126/science.1157704. PMID 18583609. (Hozzáférés: 2008. október 18.)

[3] Fain, Matthew G. & Peter W. Houde|Houde, Peter (2004)"Parallel radiations in the primary clades of birds." Archiválva 2012. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben Evolution (journal)|Evolution 58(11): 2558-2573. doi:10.1554/04-235 PMID 15612298

[1]

[2]

[3]