Ugrás a tartalomhoz

Budinjak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Darinko (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. október 7., 16:54-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Nevezetességei)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Budinjak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségSamobor
Jogállásfalu
PolgármesterAntun Dubravko Filipec
Irányítószám10456
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség10 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség4,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság735 m
Terület2,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 20″, k. h. 15° 29′ 28″45.789000°N 15.491000°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 20″, k. h. 15° 29′ 28″45.789000°N 15.491000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budinjak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Budinjak falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Szamoborhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágrábtól 38 km-re, községközpontjától 18 km-re nyugatra a Zsumberk-Szamobori-hegység lejtőin fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. Az őskori település maradványa a falu határában egy rendkívüli stratégiai helyen emelkedő domb tetején található, amelyet három oldalról természetes lejtők vesznek körül, míg az egyetlen megközelíthető oldalon hármas földsánc határol. A településkomplexum teljes területe 40 000 m2. Nekropolisza 141 db 5 - 20 m átmérőjű, 0,50 - 2,20 magasságú temetkezési halomból áll, melyek a késő bronzkorból és a kora vaskorból származnak. A nekropolisz területe 60 000 m2. A sírdombokban számos sírmellékletet találtak, köztük jó állapotban fennmaradt ékszerek, fegyverek, szerszámok és felszerelések, amelyek hasonlóságot mutatnak az Alpok délkeleti részén található Hallstatti körrel.[2]

1830-ban a falu 3 házában 32 görögkatolikus lakos élt. 1857-ben 40, 1910-ben 33 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 2011-ben 9 lakosa volt. A mrzlo poljei Szent Péter és Pál plébániához tartoznak.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
40 78 84 88 73 33 42 50 20 27 36 27 20 17 15 9

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Paraskeva Petka tiszteletére szentelt görögkatolikus kápolnája.

A Szent Petronella-kápolna[5] a falu közelében, egy magas helyen található. Egyhajós épület, téglalap alaprajzú, a hajónál keskenyebb, sokszög záródású szentéllyel. Az oromzatos főhomlokzat központi tengelyében egy pengefalú harangtorony található, kettős nyílással. A templomhajó oldalhomlokzatát egy félköríves biforáma, a szentély falát pedig egy félköríves ablak tagolja. A templom 1827-ben épült, és a 20. században újították fel.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]