Ugrás a tartalomhoz

Vučani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Atobot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. november 28., 19:02-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Csázma → Csázma (település), ld.:WP:BÜ)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Vučani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállásfalu
Irányítószám43245
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség79 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság117 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 59″, k. h. 16° 40′ 37″45.733000°N 16.677000°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 59″, k. h. 16° 40′ 37″45.733000°N 16.677000°E
SablonWikidataSegítség

Vučani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 22, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re délkeletre, Grabovnica és Donji Miklouš között, a Grabovnica-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai falu a török kiűzése után a 17. században betelepített falvak közé tartozik. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Vukonich” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vuchaki” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Vuchaki” néven 19 házzal, 108 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1890-ben 115, 1910-ben 180 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 85 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 115 153 180 184 201 197 188 173 136 109 92 114 85

(1857 és 1880 között lakosságát Grabovnicához számították.)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]