Jüterbog

	Jüterbog
	; Jüterbog címere
	; Jüterbog címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Brandenburg
Járás	Teltow-Fläming District (1993–)
Irányítószám	14913
Körzethívószám	03372
Testvérvárosok	Lista Waldbröl; Aßlar;
	Népesség
Teljes népesség	12 661 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	71,74 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	71 m
Terület	176,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 59′ 36″, k. h. 13° 04′ 22″51.993333°N 13.072778°EKoordináták: é. sz. 51° 59′ 36″, k. h. 13° 04′ 22″51.993333°N 13.072778°E
	Jüterbog Pozíció Brandenburg térképén
	Elhelyezkedése Brandenburg térképén
	Jüterbog weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jüterbog témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 20.) ezen a változaton alapul.

Jüterbog település Németországban, azon belül Brandenburgban. Lakosainak száma 12 661 fő (2023. december 31.).^[1]

Fekvése

Lutherstadttól északkeletre fekvő település.

Története

Nevét 1007-ben említették először a Thietmar-krónikában, majd másfél évvel később a krónikában szereplő Magdeburg érseke elfoglalta a települést.

1350 körül a középkorban Jüteborgnak már leprakórházát is említették. A leprások (Leprosorium) kápolnáját 1523-ban lebontották, 1711-ben pedig a kórházat is.

Az 1478-as nagy tűzvész után a város rekonstrukcióját a magdeburgi érsekek támogatták. Azonban az 1637-ben és 1639-ben bekövetkezett pestisjárvány és az ezt követő éhínség jelentős áldozatokat követelt. A lakosok száma 4 000-ről körülbelül 300-ra csökkent.

1648-ban a harmincéves háború idején Jüte Jüterbog sok más városhoz hasonlóan elesett. 1657-től Szászországhoz tartozott, 1746-ban Jüterbog a Saxe-Weissenfels hercegséghez tartozott.

A hétéves háború (1756-1763) ismét nyomorúságot okozott Jüterbognak. A házakba katonákat szállásoltak, a város elszegényedett. A bécsi kongresszus 1815-ben a Szász Királyság északi felét, beleértve Jüeterbogot is háborús jóvátételként átengedte Poroszországnak. 1870-ben a városban pusztító tűzvész a Szentlélek téren elpusztította a Szent Szellem-kápolnát. 1820 és 1874 között a lakosság mintegy 6800-ra emelkedett.

A műemlékekben gazdag város egykori falai ma is jó állapotban állnak. Kapui közül három is épségben maradt. Értékes gótikus műemléke a Marienkloster, jellegzetes téglaoromzatával, valamint az 1300-ból való Városháza.

Jüteborgtól északra eső Zinna cisztercita kolostorát 1170-ben alapították. Az 1958-ban végzett restaurálási munkák során itt értékes freskók kerültek napvilágra. Az 1225-ből való kolostortemplom, a régi és az új apátság ugyancsak értékes műemlékek.