Reformkommunizmus
| Kommunizmus |
|---|
 |
|
Nevezetes kommunisták
|
|
Mai szocialista államok
|
A reformkommunizmus alatt több fogalmat is lehet érteni. Az egyik a maoista irányzat, mely szerint a kommunizmusba történő áttérés, hosszabb folyamat és a magántulajdonon alapuló kapitalista viszonyok az átmeneti időszakban megengedettek. A másik szerint a megújítás elengedhetetlen, ezért a marxizmust meg kell reformálni.
A reformkommunisták ideológiája nem dogma, hanem a marxista tanok időszerű alkalmazása, ezért folyamatos igény, hogy újítsanak a kommunista elméleten. Az egyik legjelentősebb ilyen reformkommunista áramlat az eurokommunizmus. Korai reformkommunista áramlat a luxemburgizmus is, mely Rosa Luxemburg elgondolásain alapult.[1]
Ázsiai reformkommunizmus
[szerkesztés]A reformkommunizmus sikeresebb változata az ázsiai, mely a maoizmusból fejlődött ki, Mao Ce-tung halála utáni Kínában. Ezen áramlat szerint a kommunizmus bevezetését hosszú időszak előzi meg, melyben a kapitalista gazdasági viszonyok dominálnak. A kommunista párt szerepe a gazdaság koordinálása és a politikai egyeduralom megőrzése abból a célból, hogy a kapitalisták ne jussanak politikai hatalomhoz. Ez a reformkommunista áramlat tagadja a termelőeszközök társadalmi tulajdonának szükségességét a hosszú átmeneti időszak alatt, sőt kifejezetten a magántulajdon mellett száll síkra.
Jelenleg ilyen típusú reformkommunista rendszer működik Kínában, Vietnámban és Laoszban.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nigel Harris, National Liberation, New York, Tauris, 1990, 61–63., ISBN 1850430950.
- ↑ Bódis András: Kommunizmus a kirakatban (magyar nyelven). valasz.hu, 2011. február 6. [2015. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 5.)
További információk
[szerkesztés]- Szalay Róbert: A reformkommunizmus fekete könyve; szerzői, Budapest, 2008