Ducati
Ducati Motor Holding | |
Típus | részvénytársaság |
Alapítva | 1926 |
Székhely | Bologna |
Vezetők | Bruno Cavalieri Ducati Adriano Ducati Marcello Ducati |
Alapító | Antonio Cavalieri Ducati |
Iparág | Motorkerékpár |
Tulajdonos | Volkswagen |
Forma | S.p.A. |
Termékek | Motorkerékpárok és Robogók |
Árbevétel | € 30,47 milliárd (2007) |
Alkalmazottak száma | 1,142 (2007) |
Anyavállalata | Volkswagen, Audi, Lamborghini |
Leányvállalatai | Ducati Corse (MotoGP és SBK Superbike |
é. sz. 44° 31′ 03″, k. h. 11° 16′ 03″44.517500°N 11.267500°EKoordináták: é. sz. 44° 31′ 03″, k. h. 11° 16′ 03″44.517500°N 11.267500°E | |
A Ducati Motor Holding weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ducati Motor Holding témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Ducati Motor Holding egy olasz motorkerékpár-gyártó cég melynek főhadiszállása Olaszországban, Bologna-ban található. A Ducati a második világháború óta kiemelkedő teljesítményt nyújt a motorversenyzésben, és a motorkerékpár-iparban egyaránt. Az 1960-as években a Ducati gyártotta a kor legerősebb motorkerékpárját, egy 250 cm³-es utcai motort. A 70'-es évektől V motorral és ikermotorral is gyártott motorokat.
2012-ben a Volkswagen-konszern teljes egészében felvásárolta a Ducati sportmotorkerékpár gyártó céget, azóta szervezetileg az Audi leányvállalatához, egész pontosan az Audin belül a Lamborghini leányvállalathoz tartozik a nagy múltú sportmotorkerékpár gyártó.[1][2]
Története
[szerkesztés]1926-ban a Ducati család( Adriano, Marcello és Bruno Ducati) és más bolognai befektetők megalapították a Societá Radio Brevetti Ducati in Bologna céget. Céljuk Adriano Ducati szabadalmain alapuló ipari alkatrészek gyártása volt a rádiók növekvő piacára. Első termékük, a Manens rádiókészülék kondenzátor, amit gyorsan újabb gyártmányok követtek, melyek az egész világon hihetetlen sikert arattak. A cég óriási lépésekben terjeszkedett és a nemzetközi ipari közösség tiszteletét is kivívta magának.
1935. június elsején tették le Borgo Panigale-ban a gyár alapkövét. Az új komplexum egy elképesztően modern és ambiciózus projekt volt, Bologna-ban egy ipari és műszaki centrum létesítésének céljával. Ez idő alatt a Ducati iparág tovább fejlődött külföldön. Londonban, Párizsban, New Yorkban, Sydneyben és Caracasban is nyitott képviseleteket, közvetlen szervizt és támogatást biztosítva a vevőknek a világ főbb piacain.
A második világháborút nagyon nehezen vészelte át a Ducati: a Borgo Panigale-i gyárakat 1944-ben teljesen megsemmisítették. A Ducati testvérek azonban szerencsére tanulással és új termékek tervezésével töltötték a háború éveit, amiket a világpiacon a konfliktus befejeztével mutattak be.
1952-ben született meg a futurisztikus Cruiser 175 cm3-es modell, ami elektromos önindítóval és automata sebességváltóval rendelkezett. 1953-ban pedig a Ducati bemutatta a gazdaságos és spártai 98 cm3-es modellt, ami hamarosan 125 cm3-es lett.
1964-ben a cég 250 cm3-es modellje csatlakozott a kereskedelemben lévő egyhengeresek tekintélyes táborához, kiegészítve a Diana, a Monza, az Aurea és a későbbi GP típusokat, amik az akkoriban kivételes 150 km/h körüli sebességre voltak képesek. Ez a modell közvetlenül befolyásolta az összes későbbi egyhengerest a híres 250, 350 és 450 cm3 "Scrambler" megszületéséig. Az 1964-es 250 Mach pedig - ami képes volt 150 km/h fölötti sebességekre is - az egész világon elnyerte a sportrajongók elismerését.
1972-ben - miután a hatvanas évek elején a Scrambler-rel Amerikában is sikert értek el - a Ducati az olasz piacon is megpróbálkozott ugyanezzel a módszerrel. Óriási eredményeket értek el vele, legfőképpen a 450-es modellel. A hatvanas évek vége egybevágott a maxibike-ok berobbanásával. Taglioni mérnök pedig megint csak győztes fegyverrel látta el a Ducati-t. 1972. április 23-án az Imola 200 mérföld-ön való részvétellel a Ducati visszatért a versenyzéshez az új kéthengeres 750-essel. A motorokat Paul Smart-ra és Bruno Spaggiari-ra bízták, akik az első két helyen fejezték be a versenyt. Így a kivételes 750 Supersport látványos válasz volt erre a versenyre a Ducati részéről.
1983-ban Claudio és Gianfranco Castiglioni vásárolták meg a Ducati-t, ami ezáltal a Cagiva Group részévé vált. A menedzsment cseréjével a Ducati két, motor és versenyőrült kezébe került, akik hozzásegítették a céget a Superbike korszak diadalához.
1993-ban az argentin Miguel Angel Galluzzi fejében megszületett a Monster ötlete. Egy lelkes rajongó, akinek a szemei előtt egy igazán egyedülálló Ducati jelent meg. A motort lemeztelenítették, minden kevésbé lényeges alkatrésztől megszabadították. A szabadidőmotor kategóriájának egy teljesen egyedi interpretációját testesítette meg, ami hihetetlen gyorsan legendává vált.
A Ducati komoly sport tradíciói a 916-os megszületésével folytatódtak 1994-ben. Ez megint csak egy Ducati inspirációból lett lázadás volt, most a magas teljesítményű motorok kategóriájában. A 916-tal a technológia és a stílus, a teljesítmény és a szimmetria még magasabb szinteket ért el. A Ducatinak újra sikerült a forma és a funkció, a logika és az érzelmek tökéletes harmóniában való megteremtése. A 916-ot az Év Motorjának választotta a világ összes tekintélyesebb motormagazinja. A Supermono, a motortörténelemben a motordesign egyik legkimagaslóbb példája is nagy sikereket ért el ekkortájt.
1996-ban a Texas Pacific Group 51%-os részesedést vásárolt a cégben 325 millió dollárért; 1998-ban a fennmaradó 49%-ot szinte teljesen felvásárolva a Ducati tulajdonosa lett.
2012-ben a Volkswagen-konszern az Audin keresztül, és azon is belül a Lamborghini sportautógyártón keresztül felvásárolta teljes egészében az olasz Ducati sportmotorkerékpár gyártót, mely piaci részesedésének növelésére egyből egy új gyárat kezdtek létesíteni Észak-Amerikában, ahol az Audi modelljei mellett a Ducati sportmotorkerékpárjait is tudják majd gyártani.
Modellek
[szerkesztés]2008-as modellek
[szerkesztés]A 2008-as évben a Ducati a következőket fogja gyártani:
- 695
- 696
- S2R 1000
- S4R Testastretta
- S4R S Testastretta
- S4R S Testastretta Tri-Colore
- Más
Versenytörténelem
[szerkesztés]A Ducati egy 30 éves kihagyás után a 2003-as MotoGP Világbajnokságon tért vissza. 4 évvel később Casey Stoner-nek sikerült megszereznie a Ducati számára az első világbajnoki győzelmet.
Amikor a Ducati csatlakozott 2003-ban a MotoGP-hez, szabályváltozások történtek. Melynek értelmében négyhengeres 990 ccm-es 4 ütemű motorokkal kellett versenyezniük a versenyzőknek. Ekkor a Ducati-é volt a leggyorsabb motor. 2007-ben lecsökkentették a hengerűrtartalmat 800 ccm-re viszont továbbra is a Ducati maradt a leggyorsabb. Tovább folytatta azt a tendenciát, hogy motorjuk feltűnően gyorsabb volt a többinél a hosszú egyenesekben.
Év | Versenyző | Motor |
---|---|---|
2007 | Casey Stoner | Ducati Desmosedici GP7 |
2008-ban az FIM engedélyezte, hogy a motorok hengerűrtartalmát 1200 ccm-re emeljék fel.
1988 óta a Ducatinak 12-szer szereztek a versenyzők világbajnoki címet.
Év | Versenyző | Motor |
---|---|---|
1990 | Raymond Roche | Ducati 851 |
1991 | Doug Polen | Ducati 888 |
1992 | Doug Polen | Ducati 888 |
1994 | Carl Fogarty | Ducati 916 |
1995 | Carl Fogarty | Ducati 916 |
1996 | Troy Corser | Ducati 916 |
1998 | Carl Fogarty | Ducati 916 |
1999 | Carl Fogarty | Ducati 996 |
2001 | Troy Bayliss | Ducati 996R |
2003 | Neil Hodgson | Ducati 999F03 |
2004 | James Toseland | Ducati 999F04 |
2006 | Troy Bayliss | Ducati 999F06 |
2008 | Troy Bayliss | Ducati 1098 |
2011 | Carlos Checa | Ducati 1098 |
AMA Superbike világbajnokság
[szerkesztés]Év | Versenyző | Motor |
---|---|---|
1993 | Doug Polen | Ducati 888 |
1994 | Troy Corser | Ducati 888 |
Brit Superbike bajnokság
[szerkesztés]A Ducati versenyzők 7 alkalommal tudták megnyerni.
Év | Versenyző |
---|---|
1995 | Steve Hislop |
1999 | Troy Bayliss |
2000 | Neil Hodgson |
2001 | John Reynolds |
2002 | Steve Hislop |
2003 | Shane Byrne |
2005 | Gregorio Lavilla |
2008 | Shane Byrne |
2016 | Shane Byrne |
2017 | Shane Byrne |
További információk
[szerkesztés]- A Ducati hivatalos honlapja
- Ducati-tulajdonosok tapasztalatainak gyűjteménye[halott link] (magyarul)