1685
| 1685 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1685 |
| Ab urbe condita | 2438 |
| Bahái naptár | -159 – -158 |
| Berber naptár | 2635 |
| Bizánci naptár | 7193 – 7194 |
| Buddhista naptár | 2229 |
| Burmai naptár | 1047 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1677 – 1678 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1740 – 1741 |
| Shaka Samvat | 1607 – 1608 |
| Holocén naptár | 11685 |
| Iráni naptár | 1063 – 1064 |
| Japán naptár | 2345 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4381–4382 |
| Kopt naptár | 1401 – 1402 |
| Koreai naptár | 4018 |
| Muszlim naptár | 1096 – 1097 |
| Szeleukida naptár | 1996–1997 |
| Örmény naptár | 1134 ԹՎ ՌՃԼԴ |
| Thai szoláris naptár | 2228 |
| Zsidó naptár | 5445 – 5446 |
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
Évtizedek: 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek – 1730-as évek
Évek: 1680 – 1681 – 1682 – 1683 – 1684 – 1685 – 1686 – 1687 – 1688 – 1689 – 1690
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- nfebruár 6. – Angliában trónra lép II. Jakab.[1]
- július 22. – A Szent Liga szövetsége – 130 évi török megszállás után – visszafoglalja a Dráva-Száva közi Verőce várát.[2]
- augusztus 15–16. – A táti csata, melyben a Lotharingiai Károly herceg vezette keresztény főerők szétverik a Melek Ibrahim pasa szerdár parancsnoksága alatt álló török sereget. (A 200 fogoly mellett, 2000 lovas és legalább 4-5000 janicsár maradt a csatatéren, miközben a keresztények vesztesége alig 100 fő volt.)[3]
- augusztus 19. – A Szent Liga csapatai visszafoglalják Érsekújvárat.[2]
- szeptember 11. – A szövetségesek bevonulnak Eperjesre.[2]
- szeptember 29. – Tokaj elfoglalása.[2]
- október 15. – Váradon – Kara Ibrahim nagyvezír utasítására – Ahmed váradi pasa elfogatja a hozzá hivatott Thököly Imre felső-magyarországi fejedelmet.[2]
- október 25. – A császáriak bevonulnak Kassára.[2]
- október 31. – A császári had elfoglalja Sárospatakot.[2]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- október eleje – Egymás után adják fel a kurucok felső-tisza-vidéki váraikat a császári csapatoknak.[2]
- október – A Fontainebleau-i ediktum kiadása.
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- február 23. – Georg Friedrich Händel német származású angol zeneszerző († 1759)
- március 12. – George Berkeley, brit empirista filozófus, teológus és püspök († 1753)
- március 21. – Johann Sebastian Bach, német zeneszerző († 1750)
- augusztus 15. – Jacob Theodor Klein, porosz jogász, történész, botanikus, matematikus és diplomata († 1759)
- augusztus 18. – Brook Taylor angol matematikus († 1731)
- október 1. – III. Károly magyar király, VI. Károly néven német-római császár († 1740)
- október 26. – Domenico Scarlatti olasz, barokk zeneszerző, Alessandro Scarlatti, a híres nápolyi operaszerző fia († 1757)
- december 8. – Johann Maria Farina, a kölnivíz feltalálója († 1766)
Halálozások
[szerkesztés]- január 14. – Szelepcsényi György prímás, esztergomi érsek (* 1595)
- december 12. – John Pell angol matematikus, a számelméletben a Pell-egyenlet névadója (* 1611)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 240. oldal
- ↑ a b c d e f g h Buskó András: Ezeréves kapcsolatok. Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Lengyel-Magyar Baráti Kör, Budapest, 2002, 257. p.
- ↑ Négyesi Lajos: Az 1685. évi táti csata. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/4. (2015. december) sz., 1074-1078. oldal, ISSN 0017-6540
A Wikimédia Commons tartalmaz 1685 témájú médiaállományokat.