Ugrás a tartalomhoz

„Zichy Ágost” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Tambo (vitalap | szerkesztései)
75 789 szerkesztés
a Kormányzók kategória hozzáadva (a HotCattel)
a Országgyűlési képviselők kategória eltávolítva (a HotCattel)
 
(22 közbenső módosítás, amit 15 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox
⚫
Zichi és vásonkeöi gróf '''Zichy Ágost''' ([[Penzing]], [[1852]]. [[június 14.]] – [[Bécs]], [[1925]]. [[október 4.]]) jogász, utazó, földrajztudós, valóságos belső titkos tanácsos, főudvarmester, főrend, fiumei kormányzó, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja.
|kép=Zichy Ágost.jpg
|képaláírás= [[Pollák Zsigmond]] metszete
}}

⚫
Gróf zicsi és vázsonykői '''Zichy Ágost''' ([[Bécs|Penzing]], [[1852]]. [[június 14.]] – [[Bécs]], [[1925]]. [[október 4.]]) jogász, utazó, földrajztudós, valóságos belső titkos tanácsos, főudvarmester, főrend, fiumei kormányzó, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja.


==Családja==
==Családja==


Gróf [[Zichy Szerafin Ferenc (1811–1900)|Zichy Ferenc]] (1811-1900) főtárnokmester és gróf Demblin Mária Klára (1814-1868) fia, [[Zichy József]] öccse. 1881. május 31-én [[Rappoltenkirchen]]ben kötött házasságot Wimpffen Hedvig Anasztáziával (1861-1892), gyermekeik: Zichy Anasztázia Auguszta (1891-1969), Zichy Mária Anasztázia (1883-1977).
Gróf [[Zichy Ferenc (tárnokmester)|Zichy Ferenc Szerafin]] főtárnokmester és őrgróf Demblin Mária Klára (1814–1868) fia, [[Zichy József (kormányzó)|Zichy József]] öccse. 1881. május 31-én [[Rappoltenkirchen]]ben ([[Alsó-Ausztria]]) kötött házasságot gróf Wimpffen Hedvig Anasztáziával (1861–1892), gyermekeik: Mária Anasztázia (1883–1977), Anasztázia Auguszta (1891–1969), Teodóra (1886–1915).


==Élete==
==Élete==


A gimnáziumot [[Nagyszombat]]ban végezte, egyetemi tanulmányait pedig [[Bécs]]ben és [[Budapest]]en, ahol 1874-ben jogi szigorlatokat tett és 1875-ben jogi doktori oklevelet nyert. Azon év novemberétől két évet utazással töltött, bátyjával, gróf [[Zichy József]] volt kereskedelmi miniszterrel bejárta a németalföldi gyarmatokat. Onnan [[Sziám]]ba utazott, azután [[Kína|Kínába]], [[Japán]]ba, Japánból [[Sanghaj]]ba, [[Peking]]be és a Mongol sivatagon át tért haza. Ők voltak az első magyarok, akik ezen hosszú terhes szárazföldi utat megtették. Itthon rövid ideig megpihenvén, 1878-ban [[Amerika|Amerikába]] utazott, ahol hat hónapot töltött az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, [[Kanada|Kanadában]] és [[Kalifornia|Kaliforniában]]. Utazási tapasztalatairól 1877-ben a Földrajzi társulatban tartott felolvasásokat. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1880. május 20-án levelező tagjának választotta. A politikai pályára lépvén, a szempci kerület országgyűlési képviselőjévé választotta; volt közoktatásügyi előadó. 1883-ban fiumei kormányzóvá nevezték ki és így tagja lett a főrendiháznak. E méltóságot 1892-ig töltötte be. Ezután cenzus alapján volt tagja a főrendiháznak; több ízben pedig a delegációnak, amelynek tengeri albizottságában vitt előkelő szerepet. Császár és királyi kamarásként is működött, 1886-tól belső titkos tanácsosként szolgált. A [[Magyar Földhitelintézet]] felügyelőbizottságának tagja, a Stefánia szegény gyermekkórház-egyesület elnöke volt. 1911 márciusában főudvarnagynak nevezték ki, erről 1918-ban lemondott.
A gimnáziumot [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatban]] végezte, egyetemi tanulmányait pedig [[Bécs]]ben és [[Budapest]]en, ahol 1874-ben jogi szigorlatokat tett és 1875-ben jogi doktori oklevelet nyert. Azon év novemberétől két évet utazással töltött, bátyjával, gróf [[Zichy József (kormányzó)|Zichy József]] volt kereskedelmi miniszterrel bejárta a németalföldi gyarmatokat. Onnan [[Thaiföld|Sziámba]] utazott, azután [[Kína|Kínába]], [[Japán]]ba, majd [[Sanghaj]]ba, [[Peking]]be és a Mongol sivatagon át tért haza. Ők voltak az első magyarok, akik ezt a hosszú, viszontagságos szárazföldi utat megtették. Itthon rövid ideig megpihenvén, 1878-ban [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] utazott, ahol hat hónapot töltött az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, [[Kanada|Kanadában]] és [[Kalifornia|Kaliforniában]]. Utazási tapasztalatairól 1877-ben a Földrajzi társulatban tartott felolvasásokat. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] 1880. május 20-án levelező tagjává választotta. A politikai pályára lépve 1879-ben a [[Szenc|szempci]] kerület országgyűlési képviselőjévé választotta; volt közoktatásügyi előadó. 1883-ban [[fiume]]i kormányzóvá nevezték ki és így tagja lett a főrendiháznak. E méltóságot 1892-ig töltötte be. Ezután cenzus alapján volt tagja a főrendiháznak; több ízben pedig a delegációnak, amelynek tengeri albizottságában vitt előkelő szerepet. Császári és királyi kamarásként is működött, 1886-tól belső titkos tanácsosként szolgált. A [[Magyar Földhitelintézet]] felügyelőbizottságának tagja, a Stefánia szegény gyermekkórház-egyesület elnöke volt. 1911 márciusában főudvarnagynak nevezték ki, erről 1918-ban lemondott.


==Munkái==
==Munkái==


* Tanulmány a japán művészetről. 18 fametsz.-ábrával. Budapest, 1879. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VIII. 4. Német nyelven az Ung. Revueben és külön).
* [http://real-eod.mtak.hu/361/ Tanulmány a japán művészetről]. 18 fametszet-ábrával. Budapest, 1879. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VIII. 4. Német nyelven az Ung. Revueben és külön).
* Dominion of Canada. Budapest, 1879. (Különny, a Budapesti Szemléből.)
* Dominion of Canada. Budapest, 1879 (különnyomat a Budapesti Szemléből)
* A Boro-Budur Java szigetén. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1881. (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből IX. r.)
* [http://real-eod.mtak.hu/369/ A Boro-Budur Java szigetén]. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1881 (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből IX. r.)

==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}


==Források==
==Források==
19. sor: 27. sor:
* {{szinnyei}}
* {{szinnyei}}
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17255.htm Magyar életrajzi lexikon]
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17255.htm Magyar életrajzi lexikon]
* {{pim|75221}}
* [http://opac.pim.hu/index.jsp?from_page=result&page=details&dbname=database_gud&bib1id=20003&bib1field=0&term=75221&too_many_records=false&rc=4&pos=2&offset=1&stepsize=10&oldOffset=100000 PIM]


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{DEFAULTSORT:Zichy Agost}}
{{portál|földrajz||politika}}
[[Kategória:Magyar jogászok]]
[[Kategória:Magyar jogászok]]
[[Kategória:Magyar utazók, felfedezők]]
[[Kategória:Magyar utazók, felfedezők]]
[[Kategória:Magyar földrajztudósok]]
[[Kategória:Magyar földrajztudósok]]
⚫
[[Kategória:Országgyűlési képviselők]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:1852-ben született személyek]]
[[Kategória:1852-ben született személyek]]
[[Kategória:1925-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1925-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881)]]
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881)]]
[[Kategória:Kormányzók]]
[[Kategória:Fiume kormányzói]]
[[Kategória:Zichy család|Ágost]]
⚫
[[Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884)]]

A lap jelenlegi, 2024. október 31., 11:48-kori változata

Zichy Ágost
Pollák Zsigmond metszete
Pollák Zsigmond metszete
Született1852. június 14.[1]
Penzing
Elhunyt1925. október 4. (73 évesen)[2]
Bécs
Állampolgársága
  • Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
  • magyar
Gyermekei
  • Zichy Mária Anasztázia
  • Zichy Theodora Karolina
SzüleiZichy Ferenc
Foglalkozása
  • politikus
  • felfedező
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1878. október 19. – 1883. november 17.)
  • Fiume kormányzója (1883. november 2. – 1892. március 6.)
  • a magyar főrendiház tagja (1885. október 8. – 1918. november 16.)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1875)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Ágost témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Ágost (Penzing, 1852. június 14. – Bécs, 1925. október 4.) jogász, utazó, földrajztudós, valóságos belső titkos tanácsos, főudvarmester, főrend, fiumei kormányzó, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Családja

[szerkesztés]

Gróf Zichy Ferenc Szerafin főtárnokmester és őrgróf Demblin Mária Klára (1814–1868) fia, Zichy József öccse. 1881. május 31-én Rappoltenkirchenben (Alsó-Ausztria) kötött házasságot gróf Wimpffen Hedvig Anasztáziával (1861–1892), gyermekeik: Mária Anasztázia (1883–1977), Anasztázia Auguszta (1891–1969), Teodóra (1886–1915).

Élete

[szerkesztés]

A gimnáziumot Nagyszombatban végezte, egyetemi tanulmányait pedig Bécsben és Budapesten, ahol 1874-ben jogi szigorlatokat tett és 1875-ben jogi doktori oklevelet nyert. Azon év novemberétől két évet utazással töltött, bátyjával, gróf Zichy József volt kereskedelmi miniszterrel bejárta a németalföldi gyarmatokat. Onnan Sziámba utazott, azután Kínába, Japánba, majd Sanghajba, Pekingbe és a Mongol sivatagon át tért haza. Ők voltak az első magyarok, akik ezt a hosszú, viszontagságos szárazföldi utat megtették. Itthon rövid ideig megpihenvén, 1878-ban Amerikába utazott, ahol hat hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Kaliforniában. Utazási tapasztalatairól 1877-ben a Földrajzi társulatban tartott felolvasásokat. A Magyar Tudományos Akadémia 1880. május 20-án levelező tagjává választotta. A politikai pályára lépve 1879-ben a szempci kerület országgyűlési képviselőjévé választotta; volt közoktatásügyi előadó. 1883-ban fiumei kormányzóvá nevezték ki és így tagja lett a főrendiháznak. E méltóságot 1892-ig töltötte be. Ezután cenzus alapján volt tagja a főrendiháznak; több ízben pedig a delegációnak, amelynek tengeri albizottságában vitt előkelő szerepet. Császári és királyi kamarásként is működött, 1886-tól belső titkos tanácsosként szolgált. A Magyar Földhitelintézet felügyelőbizottságának tagja, a Stefánia szegény gyermekkórház-egyesület elnöke volt. 1911 márciusában főudvarnagynak nevezték ki, erről 1918-ban lemondott.

Munkái

[szerkesztés]
  • Tanulmány a japán művészetről. 18 fametszet-ábrával. Budapest, 1879. (Értekezések a nyelv- és széptud. köréből VIII. 4. Német nyelven az Ung. Revueben és külön).
  • Dominion of Canada. Budapest, 1879 (különnyomat a Budapesti Szemléből)
  • A Boro-Budur Java szigetén. Székfoglaló értekezés. Budapest, 1881 (Értekezések a nyelv- és széptudom. köréből IX. r.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Zichy-Vásonykeő, August (BLKÖ)
  2. ↑ Zichy Ágost, gróf, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17255.htm

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zichy_Ágost&oldid=27557858”