Ugrás a tartalomhoz

„Bárka Színház” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Balázs Zoltán (színész)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés
Maxell miklós (vitalap | szerkesztései)
4 301 szerkesztés
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
46. sor: 46. sor:


== Történet dióhéjban ==
== Történet dióhéjban ==
Csányi János társulata 1994. május 6-án mutatta be a ''Szentivánéji álom'' című Shakespeare-drámát. Csányi az alkalmi csapat névadója; rendezője, fordítója, átdolgozója és díszlettervezője is volt a drámának. A produkció nagy feltűnést keltett mind a közönség, mind a színházi szakma körében.<ref>[http://www.szinhaziadattar.hu:8181/_pdf/019614.pdf Bérczes László írása a Kritika című folyóiratban]{{Halott link|url=http://www.szinhaziadattar.hu:8181/_pdf/019614.pdf |date=2018-11}}</ref> A színháztörténeti esemény alkotói, szereplői a következők voltak:
[[Csányi János (színművész)|Csányi János]] társulata 1994. május 6-án mutatta be a ''Szentivánéji álom'' című Shakespeare-drámát. Csányi az alkalmi csapat névadója; rendezője, fordítója, átdolgozója és díszlettervezője is volt a drámának. A produkció nagy feltűnést keltett mind a közönség, mind a színházi szakma körében.<ref>[http://www.szinhaziadattar.hu:8181/_pdf/019614.pdf Bérczes László írása a Kritika című folyóiratban]{{Halott link|url=http://www.szinhaziadattar.hu:8181/_pdf/019614.pdf |date=2018-11}}</ref> A színháztörténeti esemény alkotói, szereplői a következők voltak:


{{oszloplista|5|
{{oszloplista|5|
*Kulka János
*[[Kulka János (színművész)|Kulka János]]
*Udvaros Dorottya
*[[Udvaros Dorottya]]
*Kaszás Gergő
*[[Kaszás Gergő]]
*Szakács Tibor
*[[Szakács Tibor]]
*Jónás Rita
*[[Jónás Rita]]
*Magyar Attila
*[[Magyar Attila (színművész, 1965)|Magyar Attila]]
*Vasvári Emese
*[[Vasvári Emese]]
*Mucsi Zoltán
*[[Mucsi Zoltán]]
*Szabó Győző
*[[Szabó Győző (színművész)|Szabó Győző]]
*Tóth József
*[[Tóth József (színművész, 1955)|Tóth József]]
*Gazdag Tibor
*[[Gazdag Tibor (színművész)|Gazdag Tibor]]
*Scherer Péter
*[[Scherer Péter]]
*Csányi János (rendező)
*[[Csányi János (színművész)|Csányi János]] (rendező)
*Goda Gábor (koreográfus)
*[[Goda Gábor (rendező)|Goda Gábor]] (koreográfus)
*Papp János (jelmeztervező
*[[Papp Janó|Papp János]] (jelmeztervező)
}}
}}


A lap jelenlegi, 2024. április 21., 17:08-kori változata

Bárka Színház
A Bárka Színház épülete 2022-ben
A Bárka Színház épülete 2022-ben
Általános adatok
Alapítva1996
Megszűnt2014
AlapítóJózsefvárosi Önkormányzat
A Wikimédia Commons tartalmaz Bárka Színház témájú médiaállományokat.

A Bárka Színház egy Budapest VIII. kerületében 1996-ban, a helyi önkormányzat által alapított színház volt. 2014-ben jogutód nélkül megszűnt. Épülete 2015-ben – a Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskolához hasonlóan – a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez került.[1] (Az előbbi 2017-ben elköltözött, utóbbi épületében pedig a Lodovika Vívóterem kapott helyett.)

Történet dióhéjban

[szerkesztés]

Csányi János társulata 1994. május 6-án mutatta be a Szentivánéji álom című Shakespeare-drámát. Csányi az alkalmi csapat névadója; rendezője, fordítója, átdolgozója és díszlettervezője is volt a drámának. A produkció nagy feltűnést keltett mind a közönség, mind a színházi szakma körében.[2] A színháztörténeti esemény alkotói, szereplői a következők voltak:

Az eredményes csapatmunka és a nagy siker arra ösztönözte a társaságot, hogy próbálja meg a csapatot együtt tartani. Az álmot sikerült megvalósítani, 1996-ban a Józsefvárosi Önkormányzat megalapította a Bárka Színházat. A társulat 1997-ben kezdhette el a munkát. A játszóhelye: a Ludovika Akadémia egykori vívóterme volt. A kétéves átalakítás során négy játszóhelyet alakítottak ki. 1999 szeptemberében Törőcsik Mari és Göncz Árpád adta át az újjávarázsolt épületegyüttest.

A teátrum közel két évtizedes működés alatt magas művészi színvonalon dolgozott. A műhely vonzáskörzetéhez tagként, illetve vendégként több mint száz magyar és külföldi művész tartozott. A magyar színházi nyelvet megújító társulat közönségkapcsolati rendszerét is új alapokra helyezte.

„ A Bárka több mint színház. Igazi közösségi hely, ahol találkozhatnak mindazok, akik szeretik a színházat, kiállításokat, koncerteket, irodalmi esteket. A Bárka Színház friss, élő, közérthetőségre törekvő színház és befogadószínház kíván lenni. Célja magyar ősbemutatók, illetve új külföldi drámák bemutatása. ”

2010 után a színházi struktúra illetve finanszírozási rendszer fokozatosan megváltozott. A színház helyzete egyre bizonytalanabbá vált, a reformelképzelések nem valósulhattak meg. Pénzügyi és elhelyezési problémák miatt a magyar színházi, kulturális élet egyik meghatározó bázisa szűnt meg.

Igazgatói

[szerkesztés]

Bemutatók

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma: 92.[3]

A társulat tagja volt Cseh Tamás, aki néhány szerep megformálása mellett, teljes életművét előadta.

Tagok és vendégművészek

[szerkesztés]

(A teljesség igénye nélkül)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Bárka Színház: vége a lassú kivéreztetésnek. [2016. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  2. ↑ Bérczes László írása a Kritika című folyóiratban[halott link]
  3. ↑ 2017. május 5-i lekérdezés
  4. ↑ A bemutató dátuma
  5. ↑ Rendező
  6. ↑ Új változat 1999. szeptember 24.
  7. ↑ Az utolsó bemutató, Szereplők: Szorcsik Kriszta, Dévai Balázs, Jerger Balázs.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bárka_Színház&oldid=27076665”