„Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
miért nem nézi át valaki ennek a pár bekezdésnek a helyesírását, mielőtt a címlapra kerül? |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Image:Szentgotthárdi csata (Maas festménye).jpg|thumb|right|250px|Paul Maas német festő alkotása a szentgotthárdi csatáról. Mühlbeck Károly másolata. A kép azt a jelenetet örökíti meg, amikor a török hídja a döntő támadáskor összeomlott.]] |
|||
[[Image:NYSE Wall St 2002.jpg|left|200px]] |
|||
A '''Wall Street''' [[New York]] egyik utcája dél-[[Manhattan]]ben. A [[Broadway]]től indul keleti irányba, és az [[East River]]ig fut, hossza kb. 600 m. Az Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi erejének jelképe, neve egyet jelent a részvény- és pénzpiacokkal, annak ellenére, hogy a [[New York Stock Exchange|tőzsde]] bejárata ma már a keresztező Broad Streeten van. Wall Streetnek nemcsak az utcát, de a környéket, a pénzügyi negyed egy részét is szokták nevezni. |
|||
Az '''1664-es szentgotthárdi csata''' során [[1664]]. [[augusztus 1]]-jén a [[Raimondo Montecuccoli]] vezette keresztény csapatok csaptak össze az [[Oszmán Birodalom]] [[Köprülü Ahmed]] vezette hadseregével [[Szentgotthárd]] vidékén. Az európai hadak váratlanul elsöprő győzelmet arattak. [[Magyarország]]on a [[Török háborúk Magyarországon|török elleni háborúk]] során ennek óriási jelentősége volt, hisz [[Mohácsi csata|Mohács (1526)]] és [[Mezőkeresztesi csata|Mezőkeresztes (1596)]] után ez volt az első nagy, nyílt ütközet, amely ráadásul nem a török győzelmével végződött.<br> |
|||
A [[17. század]]ban a város északi határa húzódott itt, amikor [[1653]]-ban a [[Hollandia|hollandok]] egy védőfalat építettek az utca mentén: nevét innen és az eredeti holland nevéről, a ''De Waal Straat''ról kapta. Majd egy évszázadig az utcában állt a városháza, amit később Federal Hallnak kereszteltek, és amelynek lépcsőin tette le hivatali esküjét az első [[Az Amerikai Egyesült Államok elnökei|amerikai elnök]], [[George Washington]]. A Wall Streeten írták alá [[1792]]-ben a kereskedők a ''Buttonwood Agreement''et, ez jelentette a később megalakult tőzsde alapját. Bár a tőzsde történetének első 100 évében sokszor költözött, mindig a Wall Streeten vagy annak közvetlen közelében maradt; a mai épületét [[1903]]-ban vették birtokba a brókerek. A részvénypiac mellett itt volt a kakaótőzsde és többek közt New York első bankjának a székhelye is. A századfordulón és az [[1920-as évek]]ben építkezési láz kezdődött, a korábbi néhány emeletes ház helyére toronyházakat, felhőkarcolókat építettek. A legmagasabb a 283 méteres ''Manhattan Company Building'' (ma Trump Building), rövid ideig a világ legmagasabb épülete is volt. Míg korábban szinte csak irodák voltak az utcában, ma egyre több épületet alakítanak luxusszínvonalú lakóházzá. Kedvelt turistacélpont is, jelkép jellege és hírneve évente sokmillió embert vonz. |
|||
Európai viszonylatban is jelentős a győzelem. A kontinensen dúló török háborúk fő hadszíntere [[Magyarország]] volt, ahol eddig a törökök szárazföldi hadereje rendkívül eredményesen harcolt. Taktikájuk fegyvernemi síkon történő munkamegosztásból állt, amelyet a [[16. század]]tól kezdve alkalmaztak. Ebben a [[gyalogság]]gal és a [[tüzérség]]gel minél nagyobb tűzerőt igyekeztek kifejteni, ezáltal a nagyszámú lovasság ezen támogatás mellett heves, átütő támadással könnyen lerohanta az ellenséget. Ennek a harcmodornak nem kedveztek a rossz terep- és látásviszonyok. Igaz, sokszor jól működött, de ha a megfelelő tényezők nem voltak adottak, akkor az európai gyalogság, amely [[pika|pikával]] volt felszerelve, fölénybe került. A török taktikában nem sok változás ment végbe az elmúlt több mint egy évszázad során, de a nyugatiban annál több. Az új típusú seregnek először volt alkalma nyílt csatában megmérkőzni a törökökkel, s legyőzte őket, jelezve ezzel, hogy a törökök taktikája már nem olyan hatásos, mint korábban volt.<br> |
|||
A török sereg másik sebezhető pontja az volt, hogy mivel nagyrészt fegyelmezetlen, nem reguláris egységekből állt, azok rendezett visszavonulást nem tudtak végrehajtani. Itt egy rossz parancs következtében pánik lett úrrá a török harcosokon, akik fejvesztett menekülésbe fogtak és belerohantak a megáradt [[Rába|Rábába]], magukkal rántva a reguláris katonák egy részét. Sokan megfulladtak, másokat a francia gyalogság rájuk irányított [[muskéta]]tüze ölt meg. Így az oszmán-török sereg erkölcsileg is vereséget szenvedett. |
|||
<div align="right">{{billentyű|[[ |
<div align="right">{{billentyű|[[Szentgotthárdi csata (1664)|<big>Tovább a szócikkhez…</big>]]}}</div> |
||
---- |
---- |
||
''A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:'' [[A spanyol nyelv igeragozása]] • [[StarCraft]] • [[Fender]] • [[Meroé |
''A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek:'' [[Wall Street]] • [[A spanyol nyelv igeragozása]] • [[StarCraft]] • [[Fender]] • [[Meroé]] |
||
<div align="right">{{billentyű|[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek|<big>További kiemelt lapok…</big>]]}}</div> |
<div align="right">{{billentyű|[[Wikipédia:Kiemelt szócikkek|<big>További kiemelt lapok…</big>]]}}</div> |
||
A lap 2008. április 21., 10:33-kori változata
.jpg)
Az 1664-es szentgotthárdi csata során 1664. augusztus 1-jén a Raimondo Montecuccoli vezette keresztény csapatok csaptak össze az Oszmán Birodalom Köprülü Ahmed vezette hadseregével Szentgotthárd vidékén. Az európai hadak váratlanul elsöprő győzelmet arattak. Magyarországon a török elleni háborúk során ennek óriási jelentősége volt, hisz Mohács (1526) és Mezőkeresztes (1596) után ez volt az első nagy, nyílt ütközet, amely ráadásul nem a török győzelmével végződött.
Európai viszonylatban is jelentős a győzelem. A kontinensen dúló török háborúk fő hadszíntere Magyarország volt, ahol eddig a törökök szárazföldi hadereje rendkívül eredményesen harcolt. Taktikájuk fegyvernemi síkon történő munkamegosztásból állt, amelyet a 16. századtól kezdve alkalmaztak. Ebben a gyalogsággal és a tüzérséggel minél nagyobb tűzerőt igyekeztek kifejteni, ezáltal a nagyszámú lovasság ezen támogatás mellett heves, átütő támadással könnyen lerohanta az ellenséget. Ennek a harcmodornak nem kedveztek a rossz terep- és látásviszonyok. Igaz, sokszor jól működött, de ha a megfelelő tényezők nem voltak adottak, akkor az európai gyalogság, amely pikával volt felszerelve, fölénybe került. A török taktikában nem sok változás ment végbe az elmúlt több mint egy évszázad során, de a nyugatiban annál több. Az új típusú seregnek először volt alkalma nyílt csatában megmérkőzni a törökökkel, s legyőzte őket, jelezve ezzel, hogy a törökök taktikája már nem olyan hatásos, mint korábban volt.
A török sereg másik sebezhető pontja az volt, hogy mivel nagyrészt fegyelmezetlen, nem reguláris egységekből állt, azok rendezett visszavonulást nem tudtak végrehajtani. Itt egy rossz parancs következtében pánik lett úrrá a török harcosokon, akik fejvesztett menekülésbe fogtak és belerohantak a megáradt Rábába, magukkal rántva a reguláris katonák egy részét. Sokan megfulladtak, másokat a francia gyalogság rájuk irányított muskétatüze ölt meg. Így az oszmán-török sereg erkölcsileg is vereséget szenvedett.
A kezdőlapon legutóbb megjelent szócikkek: Wall Street • A spanyol nyelv igeragozása • StarCraft • Fender • Meroé