„Arvád” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
az összes állítás forrása látható a cikkben, alant. |
00 |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Javasolt világörökségi helyszín}} |
{{Javasolt világörökségi helyszín}} |
||
{{Sziget infobox |
|||
[[Fájl:Ruad large.jpg|thumb|300px|Arvád műholdképe]] |
|||
| név = Arvád |
|||
| helyi név = أرواد |
|||
| kép = Ruad large.jpg |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = A sziget műholdképe |
|||
| fekvése = [[Földközi-tenger]] |
|||
| szigetcsoport = |
|||
| szigetek száma = |
|||
| nagyobb szigetek = |
|||
| terület = 0,2 |
|||
| rang = |
|||
| hosszúsága = 0,8 |
|||
| szélessége = 0,3 |
|||
| tengerszint feletti magasság = |
|||
| legmagasabb pont = |
|||
| ország = {{Szíria}} |
|||
| adminisztratív egység típusa = |
|||
| adminisztratív egység neve = |
|||
| adminisztratív egység típusa 1 = |
|||
| adminisztratív egység neve 1 = |
|||
| adminisztratív egység típusa 2 = |
|||
| adminisztratív egység neve 2 = |
|||
| székhely = |
|||
| legnagyobb település = |
|||
| államvezetés = |
|||
| államfő neve = |
|||
| népsűrűség = |
|||
| népcsoportok = |
|||
| kisebbségek = |
|||
| időzóna = |
|||
| megjegyzések = |
|||
| térkép = |
|||
| pozíciós térkép = Szíria |
|||
| térképfelirat = Arvád' |
|||
| szélességi fok = 34 |
|||
| szélességi ívperc = 51 |
|||
| szélességi ívmásodperc = 21 |
|||
| szélesség = É |
|||
| hosszúsági fok = 35 |
|||
| hosszúsági ívperc = 51 |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = 32 |
|||
| hosszúság = K |
|||
| weboldal = |
|||
}} |
|||
'''Arvád''' ({{arabul|أرواد}} – Arwād, {{görögül|Aradosz}}, {{latinul|Aradus}}) [[Szíria]] egyetlen szigete a [[Földközi-tenger]]en, [[Tartúsz]] kikötővárosa mellett, amely már a [[bronzkor]] óta folyamatosan lakott. |
'''Arvád''' ({{arabul|أرواد}} – Arwād, {{görögül|Aradosz}}, {{latinul|Aradus}}) [[Szíria]] egyetlen szigete a [[Földközi-tenger]]en, [[Tartúsz]] kikötővárosa mellett, amely már a [[bronzkor]] óta folyamatosan lakott. |
||
24. sor: | 68. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
{{commonskat|Arwad}} |
|||
* Ross Burns: Monuments of Syria. London/New York, I.B. Tauris, 1999. ISBN 1860642446 |
* Ross Burns: Monuments of Syria. London/New York, I.B. Tauris, 1999. ISBN 1860642446 |
||
* {{commons-natúr|category:Arwad}} |
|||
{{portál|Földrajz||}} |
|||
[[Kategória:A Földközi-tenger szigetei]] |
[[Kategória:A Földközi-tenger szigetei]] |
||
[[Kategória:Szíria települései]] |
[[Kategória:Szíria települései]] |
A lap 2013. április 6., 12:58-kori változata
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Arvád (أرواد) | |
A sziget műholdképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szíria |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Földközi-tenger |
Terület | 0,2 km² |
Hosszúság | 0,8 km |
Szélesség | 0,3 km |
Tengerszint feletti magasság | 1,5 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 51′ 21″, k. h. 35° 51′ 32″34.855833°N 35.858889°EKoordináták: é. sz. 34° 51′ 21″, k. h. 35° 51′ 32″34.855833°N 35.858889°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Arvád témájú médiaállományokat. |
Arvád (arabul: أرواد – Arwād, görögül: Aradosz, latinul: Aradus) Szíria egyetlen szigete a Földközi-tengeren, Tartúsz kikötővárosa mellett, amely már a bronzkor óta folyamatosan lakott.
Elhelyezkedése
Arvád nagyjából ovális, észak-déli irányba elnyújtott, mintegy 800 méter hosszú és 300 méter széles szigete Tartúsz városától nagyjából 5, a tengerparttól pedig megközelítőleg 2,5 kilométerre nyugatra fekszik a Földközi-tengeren.
Története
III. Thotmesz egyiptomi fáraó Kr. e. 1450 körül ötödik hadjárata során elfoglalta a szigetet. A Kr. e. 14. század közepéről származó Amarna-levelek jelentős kereskedelmi központként emlékeznek meg a kánaániták által lakott Arvádról, amelynek lakóit az Ószövetség Kánaántól származtatja.[1] A föníciai városállam Kr. e. 1200 körül, a tengeri népek támadása révén került ki Egyiptom befolyása alól. Arvád a tengeri kereskedelemben Türoszhoz mérhető fontosságra tett szert a Kr. e. 1. évezred első felében, és a szárazföldön is kiterjesztette a befolyását: északra a vagy hatvan kilométerre fekvő mai Dzsabláig, a szárazföld belseje felé pedig a vagy nyolcvan kilométerrel keletebbre levő mai Homszig. Az Alavita-hegység alacsonyabb déli vonulatai között a Baal-templomáról ismert Baotocecea részben a hajóépítéshez nélkülözhetetlen faanyag kitermelését biztosította. Ebben az időszakban Amrít volt a szigetlakók szárazföldi „elővárosa”.
A Kr. e. 8. század végén, III. Tukulti-apil-Ésarra idején asszír uralom alá került vazallusként, Kr. e. 600 körül az Újbabiloni Birodalom, Kr. e. 539-ben pedig az Óperzsa Birodalom része lett. A perzsa flotta részeként aradoszi hajók is részt vettek a Kr. e. 480-as szalamiszi csatában. Nagy Sándor Kr. e. 333-as érkezésekor a sziget királya, Gerosztratosz behódolt neki, ezért a város megőrizhette autonómiáját. Az aradoszi flottát a Ptolemaidák ellen felhasználó Szeleukidák alatt a viszonylagos belső önállóság megmaradt, de a Kr. e. 3. század közepén a monarchia megszűnt. Kr. e. 64-ben római uralom alá került Szíria egészével együtt, és Kr. e. 46-ban Caesar, Kr. e. 41-ben pedig Marcus Antonius büntette meg ellenséges lakóit.
A római időszakban Aradosz napja leáldozott, korábbi szárazföldi támaszpontja, Antaradosz (a mai Tartúsz) jobb kikötési lehetőségeivel hamarosan túlnőtt anyavárosán – igaz, csak I. Constantinus idején, a 4. század elején vált külön igazgatása a szigetétől. Szent Pál állítólag megállt itt római utazása során. A Bizánci Birodalomban flottatámaszpontként működött, de a szárazföldi városok után Aradosz is a muszlim arabok kezére került 640-ben. A keresztes háborúk korában Tartúszhoz hasonlóan a templomos lovagok felügyeletére bízták, akik egészen 1302-ig tudták magukat tartani a szigeten – az utolsó szárazföldi keresztes erősségek már 1291-ben elestek.
Látnivalói
A sziget ma elhanyagoltsága és szennyezettsége ellenére kedvelt turistalátványosság, rendszeres hajójárat közlekedik kikötője és a tartúszi tengerpart között. A mindmáig folyamatosan lakott sziget teljesen beépült és meglehetősen zsúfolt, utcái szűkek és kacskaringósak. A kikötő, amit az ókorban mesterséges szirttel választottak ketté, a sziget északkeleti felén van. A kikötő környékén számos étterem és szuvenírárus kapott helyet.
Az ókori, küklopikus falakból, amelyek a dél-délnyugati oldalt védték, helyenként kisebb szakaszok maradtak meg. Két kisebb erősség is fennmaradt: az egyik az oszmán kori helyőrségé volt, a másik pedig a keresztesek jórészt lerombolt várából készült. Ez utóbbiban ma kis múzeum működik. A sziget látványossága még a hagyományos fahajógyártás: a part felé néző, keleti oldalon számos hajóépítő műhely van, amelyek jórészt a rendszeres arvádi járatokat látják el, illetve halászhajókat gyártanak.
Hivatkozások
- ↑ Biblia, Teremtés könyve, X.19
Források
- Ross Burns: Monuments of Syria. London/New York, I.B. Tauris, 1999. ISBN 1860642446