„Ireneusz Iredyński” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
korrektúra, lektor, bevezető, forma rendben; forrása továbbra sincs |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
⚫ | |||
{{gondok |
|||
⚫ | '''Ireneusz Iredynski''' ([[Ivano-Frankivszk|Stanisławów]] (ma Ivano-Frankivszk), 1939. július 4. – [[Varsó]], 1985. december 9.) [[lengyelek|lengyel]] író, dramaturg, forgatókönyvíró, valamint számos rádiójáték és dal szövegének szerzője. Művei [[német nyelv|német]], [[angol nyelv|angol]], [[francia nyelv|francia]], [[szerbhorvát nyelv|szerbhorvát]] és [[finn nyelv|finn]] fordításban jelentek meg. |
||
|szócikkel=igen |
|||
|korr=igen |
|||
|lektor=2013 januárjából |
|||
⚫ | |||
|nincs bevezető=igen |
|||
|tömörítendő= |
|||
|nem nevezetes= |
|||
|forma=igen |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
== Életpályája == |
|||
⚫ | Müldner-Nieckowski |
||
⚫ | A [[második világháború]]t követően, melynek édesanyja is áldozatául esett, édesapjával a szülőhelyéről nyugati vidékre, [[Wałbrzych]]ba költöztek. Édesapjával állandó konfliktusban állt, idős nagynénjei nevelték, akiktől tizennégy évesen elmenekült. Egyidejűleg kellett gondoskodnia magáról és iskolába járnia. Kóborolt, mindent elvállalt, hogy egy kis pénzhez jusson. Nagyon nehéz körülmények között élt, szegénysége és az otthon hiánya korán megszerettették vele az alkoholt. Az őt körülvevő rossz dolgok elől az ekkor írt verseiben teremtett jobb, szebb világba menekült. |
||
Nem akart – ellenségei meghatározásában - az „ifjúság gyanús példaképe” lenni, nem értékelte sem saját, sem hősei viselkedésének követőit. Ezzel egyidőben műveiben nem csak, hogy nem dicsőítette és nem szerepeltette a cinizmust és a nihilizmust, de kompromisszumok nélkül leplezte le azt. |
|||
⚫ | Egyik kedvenc olvasmánya [[Molnár Ferenc]]: ''[[A Pál utcai fiúk]]'' című könyve volt. Sok tanára szerette. Gimnáziumi irodalomtanárnője, Krzywicka asszony rendszeresen vendégül látta otthonában, ahol találkozhatott a tanárnő bátyjával, a [[Jagelló Egyetem]] professzorával. A tanárnő [[Władysław Tatarkiewicz|Tatarkiewicz]] műveit ajánlotta Iredynskinek. Tanult, írt, verseket publikált, és a [[Lengyel Írószövetség]] legifjabb tagja lett. |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
1939. július 4-én született. A háborút követően, melynek édesanyja is áldozatául esett, édesapjával a családi Stanisławowoból nyugati földekre, Wałbrzychba költöztek. Édesapjával állandó harcokban állt, idős nagynénjei nevelték, akiktől tizennégy évesen az „emberek közé” menekült. |
|||
⚫ | |||
Egyik kedvenc olvasmánya Molnár Ferenc „Pál utcai fiúk” című könyve volt. |
|||
⚫ | Sok tanára szerette. Gimnáziumi |
||
Költőként 1955-ben debütált, első regénye 1962-ben jelent meg. |
Költőként 1955-ben debütált, első regénye 1962-ben jelent meg. |
||
Drámáit Lengyelországban (Sopot, Katowice, Lublin, |
Drámáit Lengyelországban ([[Sopot]], [[Katowice]], [[Lublin]], [[Poznań]], [[Wrocław]], [[Toruń]], [[Varsó]], [[Krakkó]], [[Olsztyn]], [[Szczecin]]), illetve a Magyarországon [[Mészáros Márta|Mészáros Mártával]] együttműködésben többször is vendégszereplő krakkói Helena Modrzejewska Színházban, valamint több, ismert külföldi színházban ([[berlin]]i Theatre Forum, [[zürich]]i Schauspielhaus, [[arlington]]i New Polish Theatre) is műsorra tűzték. |
||
A forgatókönyvei alapján készült filmek rendezői többek közt Halina Bielińska, Zbigniew Kuźmiński, Roman Załuski, Krzysztof Kisielewski, Sylwester Chęciński ( |
A forgatókönyvei alapján készült filmek rendezői többek közt [[Halina Bielińska]], [[Zbigniew Kuźmiński]], [[Roman Załuski]], [[Krzysztof Kisielewski]], [[Sylwester Chęciński]] ''([[Férj és feleség]])'' és [[Jerzy Trojan]] voltak. Trojan filmjében a kor olyan híres lengyel színészei játszottak, mint [[Zbigniew Cybulski]], [[Leon Niemczyk]], [[Witold Pyrkosz]], [[Marek Perepeczko]], [[Jan Nowicki]], [[Andrzej Seweryn]], [[Jan Englert]] és [[Kazimierz Kaczor]]. |
||
Iredynski úgy vélte, hogy az emberi sorsokat meglepően gyakran dönti el a véletlen, |
Iredynski úgy vélte, hogy az emberi sorsokat meglepően gyakran dönti el a véletlen, ennek ellenére hinnünk kell abban, hogy minden tőlünk függ. <!-- Az életben folytatott játszma a rossz ellen védekező, érzékeny emberek álcája. Hitt abban, hogy az embereknek, a világnak lehet adni és továbbadni. ?? --> |
||
Egy rádióinterjúban |
Egy rádióinterjúban azt nyilatkozta: „Igyekszem jól használni a nyelvet…de végül a kapkodás mindig megzavar. Szeretem a tökéletesre csiszolt mondatokat. A célzott, éles párbeszédeket. Természetesen sok időt szánok ezekre. A közvéleménnyel ellentétben, ez a legnehezebb munkák egyike, minden nap órákat kell ülni az írógép mellett.” |
||
Több tíz díj és kitüntetés birtoka – első (újságírói) díját debütáló verseskötetéért kapta, - egy ismerőse viccesen „homo laureatus”-nak nevezte. |
Több tíz díj és kitüntetés birtoka – első (újságírói) díját debütáló verseskötetéért kapta, - egy ismerőse viccesen „homo laureatus”-nak nevezte. |
||
Súlyos betegen halt meg |
Súlyos betegen halt meg negyvenhat éves korában; a [[Powazki temető]] katakombáiban helyezték végső nyugalomra. |
||
A varsói J. Majdecki és J. Wernik Kiadó kezdte meg Ireneusz Iredynski munkásságának ismételt kiadását. |
|||
Munkáinak új kiadását a varsói J. Majdecki és J. Wernik Kiadó kezdték meg. |
|||
== Művei == |
|||
{{csonk-szakasz}} |
|||
== Értékelése == |
|||
⚫ | [[Piotr Müldner-Nieckowski]] Ireneusz Iredynski Válogatott műveinek 1. kötetéhez írt előszavában a következőket írta Iredynskiről: „Munkássága - ellentétben azzal, ahogy bizonyos enciklopédiák (...) állítják, - nem tartozott az úgynevezett [[cinizmus]] és [[nihilizmus]] anarchisztikus áramlatához a lengyel irodalomban.” |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
{{csonk-irod}} |
|||
[[Kategória:Lengyel írók]] |
A lap 2013. március 31., 12:21-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2013 januárjából) |
Ireneusz Iredynski (Stanisławów (ma Ivano-Frankivszk), 1939. július 4. – Varsó, 1985. december 9.) lengyel író, dramaturg, forgatókönyvíró, valamint számos rádiójáték és dal szövegének szerzője. Művei német, angol, francia, szerbhorvát és finn fordításban jelentek meg.
Életpályája
A második világháborút követően, melynek édesanyja is áldozatául esett, édesapjával a szülőhelyéről nyugati vidékre, Wałbrzychba költöztek. Édesapjával állandó konfliktusban állt, idős nagynénjei nevelték, akiktől tizennégy évesen elmenekült. Egyidejűleg kellett gondoskodnia magáról és iskolába járnia. Kóborolt, mindent elvállalt, hogy egy kis pénzhez jusson. Nagyon nehéz körülmények között élt, szegénysége és az otthon hiánya korán megszerettették vele az alkoholt. Az őt körülvevő rossz dolgok elől az ekkor írt verseiben teremtett jobb, szebb világba menekült.
Egyik kedvenc olvasmánya Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című könyve volt. Sok tanára szerette. Gimnáziumi irodalomtanárnője, Krzywicka asszony rendszeresen vendégül látta otthonában, ahol találkozhatott a tanárnő bátyjával, a Jagelló Egyetem professzorával. A tanárnő Tatarkiewicz műveit ajánlotta Iredynskinek. Tanult, írt, verseket publikált, és a Lengyel Írószövetség legifjabb tagja lett.
Költőként 1955-ben debütált, első regénye 1962-ben jelent meg.
Drámáit Lengyelországban (Sopot, Katowice, Lublin, Poznań, Wrocław, Toruń, Varsó, Krakkó, Olsztyn, Szczecin), illetve a Magyarországon Mészáros Mártával együttműködésben többször is vendégszereplő krakkói Helena Modrzejewska Színházban, valamint több, ismert külföldi színházban (berlini Theatre Forum, zürichi Schauspielhaus, arlingtoni New Polish Theatre) is műsorra tűzték.
A forgatókönyvei alapján készült filmek rendezői többek közt Halina Bielińska, Zbigniew Kuźmiński, Roman Załuski, Krzysztof Kisielewski, Sylwester Chęciński (Férj és feleség) és Jerzy Trojan voltak. Trojan filmjében a kor olyan híres lengyel színészei játszottak, mint Zbigniew Cybulski, Leon Niemczyk, Witold Pyrkosz, Marek Perepeczko, Jan Nowicki, Andrzej Seweryn, Jan Englert és Kazimierz Kaczor.
Iredynski úgy vélte, hogy az emberi sorsokat meglepően gyakran dönti el a véletlen, ennek ellenére hinnünk kell abban, hogy minden tőlünk függ.
Egy rádióinterjúban azt nyilatkozta: „Igyekszem jól használni a nyelvet…de végül a kapkodás mindig megzavar. Szeretem a tökéletesre csiszolt mondatokat. A célzott, éles párbeszédeket. Természetesen sok időt szánok ezekre. A közvéleménnyel ellentétben, ez a legnehezebb munkák egyike, minden nap órákat kell ülni az írógép mellett.”
Több tíz díj és kitüntetés birtoka – első (újságírói) díját debütáló verseskötetéért kapta, - egy ismerőse viccesen „homo laureatus”-nak nevezte.
Súlyos betegen halt meg negyvenhat éves korában; a Powazki temető katakombáiban helyezték végső nyugalomra.
Munkáinak új kiadását a varsói J. Majdecki és J. Wernik Kiadó kezdték meg.
Művei
Értékelése
Piotr Müldner-Nieckowski Ireneusz Iredynski Válogatott műveinek 1. kötetéhez írt előszavában a következőket írta Iredynskiről: „Munkássága - ellentétben azzal, ahogy bizonyos enciklopédiák (...) állítják, - nem tartozott az úgynevezett cinizmus és nihilizmus anarchisztikus áramlatához a lengyel irodalomban.”
Jaroslaw Wernik véleménye szerint Irenusz Iredynski munkásságában éppúgy megtalálhatóak az európai egzisztencializmusra, mint az amerikai beatmozgalomra jellemző elemek.
Stanisław Lem, az ismert lengyel sci-fi író Dosztojevszkijhez hasonlította Iredynskit.