Ugrás a tartalomhoz

„Ireneusz Iredyński” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
korrektúra, lektor, bevezető, forma rendben; forrása továbbra sincs
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás|2013 januárjából}}
{{gondok
'''Ireneusz Iredynski''' ([[Ivano-Frankivszk|Stanisławów]] (ma Ivano-Frankivszk), 1939. július 4. – [[Varsó]], 1985. december 9.) [[lengyelek|lengyel]] író, dramaturg, forgatókönyvíró, valamint számos rádiójáték és dal szövegének szerzője. Művei [[német nyelv|német]], [[angol nyelv|angol]], [[francia nyelv|francia]], [[szerbhorvát nyelv|szerbhorvát]] és [[finn nyelv|finn]] fordításban jelentek meg.
|szócikkel=igen
|korr=igen
|lektor=2013 januárjából
|nincs forrás=2013 januárjából
|nincs bevezető=igen
|tömörítendő=
|nem nevezetes=
|forma=igen
}}
1985-ben halt meg Varsóban '''Ireneusz Iredynski''', [[lengyelek|lengyel]] [[író]], dramaturg, forgatókönyvíró, valamint számos rádiójáték és dal szövegének szerzője. Művei német, angol, francia, szerb-horvát és finn fordításban jelentek meg.


== Életpályája ==
Müldner-Nieckowski Piotr Ireneusz Iredynski Válogatott műveinek 1. kötetéhez írt előszavában a következőket írta Iredynskiről: „Munkássága - ellentétben azzal, ahogy bizonyos enciklopédiák (...) állítják, - nem tartozott az úgynevezett cinizmus és nihilizmus anarchisztikus áramlatához a lengyel irodalomban.” Először is, a lengyel irodalomban, a Lengyel Népköztársaság propagandája ellenére, soha nem létezett ilyen áramlat, másrészt Iredynski nem azonosult ezzel az ideológiával.
A [[második világháború]]t követően, melynek édesanyja is áldozatául esett, édesapjával a szülőhelyéről nyugati vidékre, [[Wałbrzych]]ba költöztek. Édesapjával állandó konfliktusban állt, idős nagynénjei nevelték, akiktől tizennégy évesen elmenekült. Egyidejűleg kellett gondoskodnia magáról és iskolába járnia. Kóborolt, mindent elvállalt, hogy egy kis pénzhez jusson. Nagyon nehéz körülmények között élt, szegénysége és az otthon hiánya korán megszerettették vele az alkoholt. Az őt körülvevő rossz dolgok elől az ekkor írt verseiben teremtett jobb, szebb világba menekült.
Nem akart – ellenségei meghatározásában - az „ifjúság gyanús példaképe” lenni, nem értékelte sem saját, sem hősei viselkedésének követőit. Ezzel egyidőben műveiben nem csak, hogy nem dicsőítette és nem szerepeltette a cinizmust és a nihilizmust, de kompromisszumok nélkül leplezte le azt.


Egyik kedvenc olvasmánya [[Molnár Ferenc]]: ''[[A Pál utcai fiúk]]'' című könyve volt. Sok tanára szerette. Gimnáziumi irodalomtanárnője, Krzywicka asszony rendszeresen vendégül látta otthonában, ahol találkozhatott a tanárnő bátyjával, a [[Jagelló Egyetem]] professzorával. A tanárnő [[Władysław Tatarkiewicz|Tatarkiewicz]] műveit ajánlotta Iredynskinek. Tanult, írt, verseket publikált, és a [[Lengyel Írószövetség]] legifjabb tagja lett.
Jaroslaw Wernik véleménye szerint Irenusz Iredynski munkásságában éppúgy megtalálhatóak az európai egzisztencializmusra, mint az amerikai beat-mozgalomra jellemző elemek.

Stanislaw Lem, az ismert lengyel sci-fi író [[Dosztojevszkij]]hez hasonlítja Iredynskit.

1939. július 4-én született. A háborút követően, melynek édesanyja is áldozatául esett, édesapjával a családi Stanisławowoból nyugati földekre, Wałbrzychba költöztek. Édesapjával állandó harcokban állt, idős nagynénjei nevelték, akiktől tizennégy évesen az „emberek közé” menekült.
Elveszett fiú volt ekkor, akinek egyidőben kellett gondoskodnia magáról és iskolába járnia. Kóborolt, mindent elvállalt, hogy egy kis pénzhez jusson. Nagyon nehéz körülmények között élt, szegénysége és az otthon hiánya korán megszerettették vele az alkoholt. Az őt körülvevő rossz dolgok elől az ekkor írt verseiben teremtett jobb, szebb világba menekült.
Egyik kedvenc olvasmánya Molnár Ferenc „Pál utcai fiúk” című könyve volt.
Sok tanára szerette. Gimnáziumi irodalom tanárnője, Krzywicka asszony rendszeresen vendégül látta otthonában, ahol találkozhatott a tanárnő bátyjával, a Jagelló Egyetem professzorával. A tanárnő ajánlotta Iredynskinek, hogy olvasson Tatarkiewiczet. Tanult, írt, verseket publikált, és a Lengyel Írószövetség legifjabb tagja lett.


Költőként 1955-ben debütált, első regénye 1962-ben jelent meg.
Költőként 1955-ben debütált, első regénye 1962-ben jelent meg.


Drámáit Lengyelországban (Sopot, Katowice, Lublin, Poznan, Wroclaw, Torun, Varsó, Krakkó, Olsztyn, Szczecin), illetve a Magyarországon (Mészáros Mártával együttműködésben többször is vendégszereplő krakkói Helena Modrzejewska Színház), valamint több, ismert külföldi színházban (berlini Theatre Forum, zürichi Schauspielhaus, arlingtoni New Polish Theatre) is műsorra tűzték.
Drámáit Lengyelországban ([[Sopot]], [[Katowice]], [[Lublin]], [[Poznań]], [[Wrocław]], [[Toruń]], [[Varsó]], [[Krakkó]], [[Olsztyn]], [[Szczecin]]), illetve a Magyarországon [[Mészáros Márta|Mészáros Mártával]] együttműködésben többször is vendégszereplő krakkói Helena Modrzejewska Színházban, valamint több, ismert külföldi színházban ([[berlin]]i Theatre Forum, [[zürich]]i Schauspielhaus, [[arlington]]i New Polish Theatre) is műsorra tűzték.
A forgatókönyvei alapján készült filmek rendezői többek közt Halina Bielińska, Zbigniew Kuźmiński, Roman Załuski, Krzysztof Kisielewski, Sylwester Chęciński (Iredynski forgatókönyve alapján rendezett filmjét Magyarországon „FÉRJ ÉS FELESÉG” címmel ismerhette meg a közönség), és Jerzy Trojan. Trojan filmjében a kor híres lengyel színészei játszottak: Zbigniew Cybulski, Leon Niemczyk, Witold Pyrkosz, Marek Perepeczko (Magyarországon a „Janosik” című tévésorozat főszereplőjeként ismert), Jan Nowicki (számos magyar filmben szerepelt), Andrzej Seweryn, Jan Englert, Kazimierz Kaczor.
A forgatókönyvei alapján készült filmek rendezői többek közt [[Halina Bielińska]], [[Zbigniew Kuźmiński]], [[Roman Załuski]], [[Krzysztof Kisielewski]], [[Sylwester Chęciński]] ''([[Férj és feleség]])'' és [[Jerzy Trojan]] voltak. Trojan filmjében a kor olyan híres lengyel színészei játszottak, mint [[Zbigniew Cybulski]], [[Leon Niemczyk]], [[Witold Pyrkosz]], [[Marek Perepeczko]], [[Jan Nowicki]], [[Andrzej Seweryn]], [[Jan Englert]] és [[Kazimierz Kaczor]].


Iredynski úgy vélte, hogy az emberi sorsokat meglepően gyakran dönti el a véletlen, azonban hinnünk kell abban, hogy minden tőlünk függ. Az életben folytatott játszma a rossz ellen védekező, érzékeny emberek álcája. Hitt abban, hogy az embereknek, a világnak lehet adni és továbbadni.
Iredynski úgy vélte, hogy az emberi sorsokat meglepően gyakran dönti el a véletlen, ennek ellenére hinnünk kell abban, hogy minden tőlünk függ. <!-- Az életben folytatott játszma a rossz ellen védekező, érzékeny emberek álcája. Hitt abban, hogy az embereknek, a világnak lehet adni és továbbadni. ?? -->


Egy rádióinterjúban saját maga nyilatkozta: „Igyekszem jól használni a nyelvet…de végül a kapkodás mindig megzavar. Szeretem a tökéletesre csiszolt mondatokat. A célzott, éles párbeszédeket. Természetesen sok időt szánok ezekre. A közvéleménnyel ellentétben, ez a legnehezebb munkák egyike, minden nap órákat kell ülni az írógép mellett.”
Egy rádióinterjúban azt nyilatkozta: „Igyekszem jól használni a nyelvet…de végül a kapkodás mindig megzavar. Szeretem a tökéletesre csiszolt mondatokat. A célzott, éles párbeszédeket. Természetesen sok időt szánok ezekre. A közvéleménnyel ellentétben, ez a legnehezebb munkák egyike, minden nap órákat kell ülni az írógép mellett.”


Több tíz díj és kitüntetés birtoka – első (újságírói) díját debütáló verseskötetéért kapta, - egy ismerőse viccesen „homo laureatus”-nak nevezte.
Több tíz díj és kitüntetés birtoka – első (újságírói) díját debütáló verseskötetéért kapta, - egy ismerőse viccesen „homo laureatus”-nak nevezte.


Súlyos betegen halt meg 1985. december 9-én, negyvenhat éves korában, Varsóban. A Powazki temető katakombáiban helyezték végső nyugalomra.
Súlyos betegen halt meg negyvenhat éves korában; a [[Powazki temető]] katakombáiban helyezték végső nyugalomra.

A varsói J. Majdecki és J. Wernik Kiadó kezdte meg Ireneusz Iredynski munkásságának ismételt kiadását.
Munkáinak új kiadását a varsói J. Majdecki és J. Wernik Kiadó kezdték meg.

== Művei ==
{{csonk-szakasz}}

== Értékelése ==
[[Piotr Müldner-Nieckowski]] Ireneusz Iredynski Válogatott műveinek 1. kötetéhez írt előszavában a következőket írta Iredynskiről: „Munkássága - ellentétben azzal, ahogy bizonyos enciklopédiák (...) állítják, - nem tartozott az úgynevezett [[cinizmus]] és [[nihilizmus]] anarchisztikus áramlatához a lengyel irodalomban.”

[[Jaroslaw Wernik]] véleménye szerint Irenusz Iredynski munkásságában éppúgy megtalálhatóak az európai [[egzisztencializmus]]ra, mint az amerikai [[beatmozgalom]]ra jellemző elemek.

[[Stanisław Lem]], az ismert lengyel sci-fi író [[Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij|Dosztojevszkij]]hez hasonlította Iredynskit.

{{csonk-irod}}
[[Kategória:Lengyel írók]]

A lap 2013. március 31., 12:21-kori változata

Ireneusz Iredynski (Stanisławów (ma Ivano-Frankivszk), 1939. július 4. – Varsó, 1985. december 9.) lengyel író, dramaturg, forgatókönyvíró, valamint számos rádiójáték és dal szövegének szerzője. Művei német, angol, francia, szerbhorvát és finn fordításban jelentek meg.

Életpályája

A második világháborút követően, melynek édesanyja is áldozatául esett, édesapjával a szülőhelyéről nyugati vidékre, Wałbrzychba költöztek. Édesapjával állandó konfliktusban állt, idős nagynénjei nevelték, akiktől tizennégy évesen elmenekült. Egyidejűleg kellett gondoskodnia magáról és iskolába járnia. Kóborolt, mindent elvállalt, hogy egy kis pénzhez jusson. Nagyon nehéz körülmények között élt, szegénysége és az otthon hiánya korán megszerettették vele az alkoholt. Az őt körülvevő rossz dolgok elől az ekkor írt verseiben teremtett jobb, szebb világba menekült.

Egyik kedvenc olvasmánya Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című könyve volt. Sok tanára szerette. Gimnáziumi irodalomtanárnője, Krzywicka asszony rendszeresen vendégül látta otthonában, ahol találkozhatott a tanárnő bátyjával, a Jagelló Egyetem professzorával. A tanárnő Tatarkiewicz műveit ajánlotta Iredynskinek. Tanult, írt, verseket publikált, és a Lengyel Írószövetség legifjabb tagja lett.

Költőként 1955-ben debütált, első regénye 1962-ben jelent meg.

Drámáit Lengyelországban (Sopot, Katowice, Lublin, Poznań, Wrocław, Toruń, Varsó, Krakkó, Olsztyn, Szczecin), illetve a Magyarországon Mészáros Mártával együttműködésben többször is vendégszereplő krakkói Helena Modrzejewska Színházban, valamint több, ismert külföldi színházban (berlini Theatre Forum, zürichi Schauspielhaus, arlingtoni New Polish Theatre) is műsorra tűzték.

A forgatókönyvei alapján készült filmek rendezői többek közt Halina Bielińska, Zbigniew Kuźmiński, Roman Załuski, Krzysztof Kisielewski, Sylwester Chęciński (Férj és feleség) és Jerzy Trojan voltak. Trojan filmjében a kor olyan híres lengyel színészei játszottak, mint Zbigniew Cybulski, Leon Niemczyk, Witold Pyrkosz, Marek Perepeczko, Jan Nowicki, Andrzej Seweryn, Jan Englert és Kazimierz Kaczor.

Iredynski úgy vélte, hogy az emberi sorsokat meglepően gyakran dönti el a véletlen, ennek ellenére hinnünk kell abban, hogy minden tőlünk függ.

Egy rádióinterjúban azt nyilatkozta: „Igyekszem jól használni a nyelvet…de végül a kapkodás mindig megzavar. Szeretem a tökéletesre csiszolt mondatokat. A célzott, éles párbeszédeket. Természetesen sok időt szánok ezekre. A közvéleménnyel ellentétben, ez a legnehezebb munkák egyike, minden nap órákat kell ülni az írógép mellett.”

Több tíz díj és kitüntetés birtoka – első (újságírói) díját debütáló verseskötetéért kapta, - egy ismerőse viccesen „homo laureatus”-nak nevezte.

Súlyos betegen halt meg negyvenhat éves korában; a Powazki temető katakombáiban helyezték végső nyugalomra.

Munkáinak új kiadását a varsói J. Majdecki és J. Wernik Kiadó kezdték meg.

Művei

Értékelése

Piotr Müldner-Nieckowski Ireneusz Iredynski Válogatott műveinek 1. kötetéhez írt előszavában a következőket írta Iredynskiről: „Munkássága - ellentétben azzal, ahogy bizonyos enciklopédiák (...) állítják, - nem tartozott az úgynevezett cinizmus és nihilizmus anarchisztikus áramlatához a lengyel irodalomban.”

Jaroslaw Wernik véleménye szerint Irenusz Iredynski munkásságában éppúgy megtalálhatóak az európai egzisztencializmusra, mint az amerikai beatmozgalomra jellemző elemek.

Stanisław Lem, az ismert lengyel sci-fi író Dosztojevszkijhez hasonlította Iredynskit.