„Disszugáz” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2013. március 28., 20:56-kori változata

A dissous gáz oldott gázt jelent (dissous francia szó=oldott), de általában a lánghegesztéshez használt acetilént (C₂H₂) értjük alatta.

Az ömlesztő hegesztéshez koncentrált hőhatást kell biztosítani. Ehhez valamilyen éghető gázt oxigénnel keverve égetnek el erre alkalmas berendezéssel, hegesztőpisztollyal. Az éghető gáz lehet hidrogén, acetilén, propán-bután stb., de általában acetilént alkalmaznak. Az acetilént régebben közvetlenül a kis nyomású acetilénfejlesztőből származó acetilénnel végezték úgy, hogy kalcium-karbidra vizet öntöttek, és a reakcióból acetilén és kalcium-hidroxid keletkezett (CaC₂+2H₂O=C₂H₂+Ca(OH)₂). Manapság az acetilént ipari méretekben metánból állítják elő parciális oxidációval (2CH₄+3/2O₂=C₂H₂+3H₂O).

Az acetilén gáz a nyomás kismértékű emelkedésével, és már viszonylag kis hőmérsékleten (335 °C fölött) robbanásszerű térfogat-növekedés, valamint hőfejlődés mellett alkotóira, hidrogénre és szénre esik szét. Gázpalackban való tárolásának az a nehézsége, hogy a legtöbb gázzal ellentétben nagy nyomáson nem cseppfolyósítható: kritikus nyomása 2 bar, és kritikus térfogata is kicsi. A palackozáshoz azt a tulajdonságát használják fel, hogy jól oldódik acetonban. 1 liter aceton 1 bar nyomáson, 15 °C-on körülbelül 24 liter acetilén gázt képes elnyelni. Ezt az acetilén–aceton elegyet a palackon belül egy porózus töltőmassza foglalja magába. A töltőmassza feladata a palack robbanásának megakadályozása. A massza lehet kalcium-hidroszilikát vagy azbeszt, kovaföld és cement porózus keveréke.

A dissous gázt hosszú, hengeres fémpalackokban hozzák forgalomba, amelyben a maximális nyomás 15, legfeljebb 20 bar. Ezen a nyomáson 1 liter aceton 360 liter acetilént nyel el szobahőmérsékleten. Egy 40 literes palackban 16 liternyi aceton van, ami 15 bar nyomáson 5400 liter tárolható dissous gázt jelent. A dissous gázpalack sárga színjelzést visel. Hegesztéskor az hegesztőpisztolyban lezajló égést oxigén hozzákeveréssel biztosítják. Mind az acetilént, mind az oxigént nyomáscsökkentő szelepen át vezetik az égőbe. Megemlítendő, hogy az összes palackozott gázok közül egyedül a dissous gázpalack reduktorát rögzítik kengyeles megoldással, a többit menetesen.

Az acetilén elégetésekor lejátszódó kémiai reakció egyenlete:

2C₂H₂ + 5O₂ = 4CO₂ + 2H₂O,

ami azt jelenti, hogy a tökéletes égéskor 1 m³ acetilénhez 2,5 m³ oxigénre van szükség, aminek egy része a környező levegőből származik. A gyakorlatban az ideális állapottól, azaz a semleges lángtól gyakran eltérnek, elsősorban a hegesztett tárgy anyagától függően.

Források

Dr. Kovács Mihály: Hegesztés. Tankönyvmester Kiadó, 2003. ISBN 9639460400
Szabó László: Forgácsolás, hegesztés Hozzáférés: 2013. március 28.
Az acetiléngáz tulajdonságai, veszélyei, palackozása

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+A '''dissous gáz''' oldott gázt jelent (''dissous'' francia szó=oldott), de általában a [[Hegesztés (fémek)#Az acetilén|lánghegesztéshez használt acetilént]] (C<sub>2</sub>H<sub>2</sub>) értjük alatta.
-{{lektor}}
-Az elnevezés a francia nyelvből ered, franciául a „dissous” ''oldott''at jelent. Leggyakrabban az [[acetilén]] gázt nevezik '''dissous gáz'''nak.
+Az ömlesztő [[Hegesztés (fémek)|hegesztéshez]] koncentrált hőhatást kell biztosítani. Ehhez valamilyen éghető gázt oxigénnel keverve égetnek el erre alkalmas berendezéssel, hegesztőpisztollyal. Az éghető gáz lehet [[hidrogén]], [[acetilén]], [[propán]]-[[bután]] stb., de általában [[acetilén]]t alkalmaznak. Az acetilént régebben közvetlenül a kis nyomású acetilénfejlesztőből származó acetilénnel végezték úgy, hogy [[kalcium-karbid]]ra vizet öntöttek, és a reakcióból acetilén és kalcium-hidroxid keletkezett (CaC<sub>2</sub>+2H<sub>2</sub>O=C<sub>2</sub>H<sub>2</sub>+Ca(OH)<sub>2</sub>). Manapság az acetilént ipari méretekben [[metán]]ból állítják elő parciális oxidációval (2CH<sub>4</sub>+3/2O<sub>2</sub>=C<sub>2</sub>H<sub>2</sub>+3H<sub>2</sub>O).
-Leggyakrabban fémek [[Hegesztés (fémek)|hegesztéséhez]] használják. Hosszú, hengeres fémpalackokban hozzák forgalomba.
-Az acetilén gáz a [[nyomás]] kismértékű emelkedésével, és már viszonylag kis hőmérsékleten (335 °C fölött) robbanásszerű térfogat-növekedés, valamint hőfejlődés mellett alkotóira, [[hidrogén]]re és [[szén]]re esik szét. Ezt elkerülendő az acetilént [[aceton]]ban elnyeletik, és a palackokban így kerül forgalomba. 1 [[liter]] aceton 1 [[bar (mértékegység)|bar]] nyomáson 15 °C-on kb. 24 liter acetilén gázt képes elnyelni. Ezt az acetilén és aceton elegyet a palackon belül egy [[porózus]] töltőmassza foglalja magába. A töltőmassza feladata a palack [[robbanás]]ának megakadályozása. A massza lehet [[kalcium-hidroszilikát]], vagy [[azbeszt]], [[kovaföld]] és [[cement]] keveréke. Acetilén gáz alkalmazáskor nem haladhatja meg a 1,5 bar nyomást, mert különben bomlani kezd, de az előbb leírt palackszerkezet lehetővé teszi a 30 bar-on (3 Mpa) való tárolást. Az így forgalomba hozott acetilén gázt ''dissous gáz''nak nevezik.
+Az acetilén gáz a [[nyomás]] kismértékű emelkedésével, és már viszonylag kis hőmérsékleten (335 °C fölött) robbanásszerű térfogat-növekedés, valamint hőfejlődés mellett alkotóira, hidrogénre és [[szén]]re esik szét. Gázpalackban való tárolásának az a nehézsége, hogy a legtöbb gázzal ellentétben nagy nyomáson nem  cseppfolyósítható: kritikus nyomása 2 bar, és kritikus térfogata is kicsi. A palackozáshoz azt a tulajdonságát használják fel, hogy jól oldódik [[aceton]]ban. 1 liter aceton 1 bar nyomáson, 15 °C-on körülbelül 24 liter acetilén gázt képes elnyelni. Ezt az acetilén–aceton elegyet a palackon belül egy porózus töltőmassza foglalja magába. A töltőmassza feladata a palack robbanásának megakadályozása. A massza lehet [[kalcium-hidroszilikát]] vagy [[azbeszt]], [[kovaföld]] és [[cement]] porózus keveréke.
+A dissous gázt hosszú, hengeres fémpalackokban hozzák forgalomba, amelyben a maximális nyomás 15, legfeljebb 20 bar. Ezen a nyomáson 1 liter aceton 360 liter acetilént nyel el szobahőmérsékleten. Egy 40 literes palackban 16 liternyi aceton van, ami 15 bar nyomáson 5400 liter tárolható dissous gázt jelent. A dissous gázpalack sárga színjelzést visel. Hegesztéskor az hegesztőpisztolyban lezajló égést oxigén hozzákeveréssel biztosítják. Mind az acetilént, mind az oxigént nyomáscsökkentő szelepen át vezetik az égőbe. Megemlítendő, hogy az összes palackozott gázok közül egyedül a dissous gázpalack reduktorát rögzítik kengyeles megoldással, a többit menetesen.
-Egy acetilén palack gáztartalmát közelítően úgy lehet kiszámolni, hogy a palack literben mért űrtartalmát megszorozzuk a palackban mért nyomással, bar-ban leolvasva, és a szorzatot kilenccel megszorozzuk. 40 literes palackban 8 bar nyomáson 40x8x9=2880L=2,9 m³ [[gáz]] van közelítően.
+Az acetilén elégetésekor lejátszódó kémiai reakció egyenlete:
-== Forrás ==
+:2C<sub>2</sub>H<sub>2</sub> + 5O<sub>2</sub> = 4CO<sub>2</sub> + 2H<sub>2</sub>O,
-* Dr. Kovács Mihály – Hegesztés.
+ami azt jelenti, hogy a tökéletes égéskor 1 m<sup>3</sup> acetilénhez 2,5 m<sup>3</sup> oxigénre van szükség, aminek egy része a környező levegőből származik. A gyakorlatban az ideális állapottól, azaz a semleges lángtól gyakran eltérnek, elsősorban a hegesztett tárgy anyagától függően.
+== Források ==
-{{csonk-kémia}}
+* Dr. Kovács Mihály: Hegesztés. Tankönyvmester Kiadó, 2003. ISBN 9639460400
+* [http://www.uni-miskolc.hu/~wwwfemsz/forgacs.htm Szabó László: Forgácsolás, hegesztés] Hozzáférés: 2013. március 28.
+* [http://kmvb.weboldala.net/hegesztes/7.htm Az acetiléngáz tulajdonságai, veszélyei, palackozása]
 {{DEFAULTSORT:Dissousgaz}}