„Lofoten” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Javasolt világörökségi helyszín}} |
{{Javasolt világörökségi helyszín}} |
||
{{Sziget infobox |
|||
| ⚫ | |||
| név = Lofoten |
|||
| helyi név = Lofotr, Lofotveggen |
|||
| kép = reine-3.jpg |
|||
| képméret = |
|||
| ⚫ | |||
| térkép = Norway - Lofoten.PNG |
|||
| fekvése = [[Atlanti-óceán]] |
|||
| szigetcsoport = |
|||
| szigetek száma = |
|||
| nagyobb szigetek = [[Hinnøya]], [[Austvågøy]], [[Gimsøya]], [[Vestvågøy]], [[Flakstad]], [[Moskenes]]øya , [[Værøy]], [[Røst]] |
|||
| terület =1227 |
|||
| rang = |
|||
| hosszúsága = |
|||
| szélessége = |
|||
| tengerszint feletti magasság = |
|||
| legmagasabb pont = |
|||
| ország = {{Norvégia}} |
|||
| adminisztratív egység típusa = Megye |
|||
| adminisztratív egység neve = [[Nordland megye]] |
|||
| adminisztratív egység típusa 1 = |
|||
| adminisztratív egység neve 1 = |
|||
| adminisztratív egység típusa 2 = |
|||
| adminisztratív egység neve 2 = |
|||
| székhely = |
|||
| legnagyobb település = |
|||
| államvezetés = |
|||
| államfő neve = |
|||
| népsűrűség = |
|||
| népcsoportok = |
|||
| kisebbségek = |
|||
| időzóna = |
|||
| megjegyzések = |
|||
| pozíciós térkép = <!-- opcionális, amennyiben pl. nincs a térkép paraméter kitöltve --> |
|||
| térképfelirat = <!-- a pozíciós térképhez tartozik!--> |
|||
| szélességi fok = |
|||
| szélességi ívperc = |
|||
| szélességi ívmásodperc = |
|||
| szélesség = |
|||
| hosszúsági fok = |
|||
| hosszúsági ívperc = |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = |
|||
| hosszúság = |
|||
| weboldal = |
|||
}} |
|||
'''Lofoten''' egy szigetcsoport és [[Norvégia hagyományos régiói|hagyományos régió]] [[Norvégia]] északi részén, [[Nordland megye|Nordland megyében]]. Bár a sarkkörön belül fekszik, olyan meleg időszakai vannak, amelyek rekordszintű hőmérsékleti anomáliát képviselnek a szélességi körön. |
'''Lofoten''' egy szigetcsoport és [[Norvégia hagyományos régiói|hagyományos régió]] [[Norvégia]] északi részén, [[Nordland megye|Nordland megyében]]. Bár a sarkkörön belül fekszik, olyan meleg időszakai vannak, amelyek rekordszintű hőmérsékleti anomáliát képviselnek a szélességi körön. |
||
| 7. sor: | 52. sor: | ||
== Földrajza, természeti környezete == |
== Földrajza, természeti környezete == |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Map-of-Lofoten-and-Vesteraalen.svg|thumb|left|200px|Lofoten és északra Vesterålen kerület]] |
||
Lofoten a 67. és a 68. északi szélességi fokok közt helyezkednek el. A szigetcsoport természeti szépségeiről, változatos élővilágáról híres, hagyományos iparága a halászat. |
Lofoten a 67. és a 68. északi szélességi fokok közt helyezkednek el. A szigetcsoport természeti szépségeiről, változatos élővilágáról híres, hagyományos iparága a halászat. |
||
Lofotenhez [[Vågan]], [[Vestvågøy]], [[Flakstad]], [[Moskenes]], [[Værøy]] és [[Røst]] községek tartoznak. |
Lofotenhez [[Vågan]], [[Vestvågøy]], [[Flakstad]], [[Moskenes]], [[Værøy]] és [[Røst]] községek tartoznak. |
||
Fő szigetei északról dél felé haladva: |
'''Fő szigetei északról dél felé haladva: ''' |
||
* [[Hinnøya]] déli része |
* [[Hinnøya]] déli része |
||
* [[Austvågøy]] (526,7 km² {{coor dm|68|20|N|14|40|E|}}), |
* [[Austvågøy]] (526,7 km² {{coor dm|68|20|N|14|40|E|}}), |
||
| 21. sor: | 66. sor: | ||
Lofoten teljes szárazföldi területe 1227 km², lakossága 24 500 fő. |
Lofoten teljes szárazföldi területe 1227 km², lakossága 24 500 fő. |
||
[[Fájl:Map-of-Lofoten-and-Vesteraalen.svg|thumb|right|210px|Lofoten és északra Vesterålen kerület]] |
|||
A szigetcsoport és a tőle keletre fekvő kontinens közt helyezkedik el a nagy nyíltvízi [[Vestfjord]], északra [[Vesterålen]] kerület. Lofoten fontosabb városai: [[Leknes]] Vestvågøyön és [[Svolvær]] [[Vågan]]ban. A szigetek látképére a hegycsúcsok, sziklák, védett öblök jellemzők. Legmagasabb hegye az 1161 méter magas [[Higravstinden]] Austvågøyön. A dagályforgók híres rendszere, a [[Moskstraumen]] Nyugat-Lofotenen helyezkedik el: a [[maelström]] örvények mintapéldája és névadója. |
A szigetcsoport és a tőle keletre fekvő kontinens közt helyezkedik el a nagy nyíltvízi [[Vestfjord]], északra [[Vesterålen]] kerület. Lofoten fontosabb városai: [[Leknes]] Vestvågøyön és [[Svolvær]] [[Vågan]]ban. A szigetek látképére a hegycsúcsok, sziklák, védett öblök jellemzők. Legmagasabb hegye az 1161 méter magas [[Higravstinden]] Austvågøyön. A dagályforgók híres rendszere, a [[Moskstraumen]] Nyugat-Lofotenen helyezkedik el: a [[maelström]] örvények mintapéldája és névadója. |
||
| 28. sor: | 72. sor: | ||
== Éghajlata == |
== Éghajlata == |
||
| ⚫ | |||
A tél Lofotenen a sarkkörön túli fekvéséhez mérten nagyon enyhe és ennél nagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a szélességi fokhoz képest nincs is a Földön. Røst és [[Værøy]] a bolygó legészakabbra fekvő területei, ahol egész évben fagypont felett van az átlaghőmérséklet. Lofoten északkeleti része valamivel hűvösebb: Svolværben a januári átlaghőmérséklet −1,5 °C (30 °F) (júliusban és augusztusban a 24 órás átlaghőmérséklet itt 13 °C, vagyis 56 °F). |
A tél Lofotenen a sarkkörön túli fekvéséhez mérten nagyon enyhe és ennél nagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a szélességi fokhoz képest nincs is a Földön. Røst és [[Værøy]] a bolygó legészakabbra fekvő területei, ahol egész évben fagypont felett van az átlaghőmérséklet. Lofoten északkeleti része valamivel hűvösebb: Svolværben a januári átlaghőmérséklet −1,5 °C (30 °F) (júliusban és augusztusban a 24 órás átlaghőmérséklet itt 13 °C, vagyis 56 °F). |
||
| 35. sor: | 80. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:henningsvaer.jpg|thumb|left|180px|Henningsvær, halászfalu Lofotenen a halászszezonban (2001. április)]] |
||
[[Vågar]] Észak-Norvégia első ismert városa. A korai [[viking kor]]ban már biztosan létezett, de lehet, hogy jóval korábban is, a mai [[Kabelvåg]] falu közelében [[Vågan]] önkormányzat területén. (A viking kori leleteket bemutató [[Lofotr]] múzeum mégsem itt, hanem a vestvågøyi [[Borg, Vestvågøy|Borg]] közelében kapott helyet.) |
[[Vågar]] Észak-Norvégia első ismert városa. A korai [[viking kor]]ban már biztosan létezett, de lehet, hogy jóval korábban is, a mai [[Kabelvåg]] falu közelében [[Vågan]] önkormányzat területén. (A viking kori leleteket bemutató [[Lofotr]] múzeum mégsem itt, hanem a vestvågøyi [[Borg, Vestvågøy|Borg]] közelében kapott helyet.) |
||
A szigetek már több, mint ezer éve a tengeri tőkehalhalászat fontos központja. A nagy halászatokra főleg télen kerül sor, amikor a [[tőkehal]]ak tömegesen délre vándorolnak a [[Barents-tenger]]ről Lofotenhez ívni. Az itt kifogott hal exportjának központja sokáig a dél-norvégiai [[Bergen]] volt, főleg abban az időben, amikor a [[balti-tenger]]i kereskedelmet a [[Hanza]] uralta ([[13. század|13]]-[[17. század]]). Az alacsonyabban fekvő lofoti területeken, különösen Vestvågøyben már a bronzkor óta fontos szerepet játszik a mezőgazdaság is. |
A szigetek már több, mint ezer éve a tengeri tőkehalhalászat fontos központja. A nagy halászatokra főleg télen kerül sor, amikor a [[tőkehal]]ak tömegesen délre vándorolnak a [[Barents-tenger]]ről Lofotenhez ívni. Az itt kifogott hal exportjának központja sokáig a dél-norvégiai [[Bergen]] volt, főleg abban az időben, amikor a [[balti-tenger]]i kereskedelmet a [[Hanza]] uralta ([[13. század|13]]-[[17. század]]). Az alacsonyabban fekvő lofoti területeken, különösen Vestvågøyben már a bronzkor óta fontos szerepet játszik a mezőgazdaság is. |
||
| ⚫ | |||
[[Fájl:henningsvaer.jpg|thumb|left|180px|Henningsvær, halászfalu Lofotenen a halászszezonban (2001. április).]] |
|||
[[1941]] márciusában a szigeteket a brit [[Combined Operations]] kommandóscsapatai rohanták le a [[Claymore-hadművelet]] keretében, karácsonykor pedig újabb inváziót éltek át a szigetek, az [[Anklet-hadművelet]]et, amely a [[Vågsøy]]ben lévő német állások elleni nagyobb [[Archery-hadművelet]]et fedezte. |
[[1941]] márciusában a szigeteket a brit [[Combined Operations]] kommandóscsapatai rohanták le a [[Claymore-hadművelet]] keretében, karácsonykor pedig újabb inváziót éltek át a szigetek, az [[Anklet-hadművelet]]et, amely a [[Vågsøy]]ben lévő német állások elleni nagyobb [[Archery-hadművelet]]et fedezte. |
||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Cod lofoten.jpg|thumb|200px|right| Hagyományos tőkehalszárítás Lofotenen]] |
||
| ⚫ | |||
[[Fájl:henningsvaer-3.jpg|thumb|right|200px|Lofoten délről, a levegőből, 1996 májusában]] |
|||
A szigetcsoportnak három kis repülőtere van, amelyek főképp [[Bodø]]vel kötik össze: [[Svolvær repülőtér, Helle|Svolvær repülőtér]], [[Leknes repülőtér]] és [[Røst repülőtér]]. [[Værøy]]nek helikopterkikötője van. A közeli [[Vesterålen]]ben van a [[Stokmarknes repülőtér, Skagen|Stokmarknes repülőtér]], a szintén közeli [[Harstad/Narvik repülőtér, Evenes|Harstad/Narvik repülőtérről]] pedig közvetlen járatok indulnak olyan távoli úticélokra is, mint [[Oslo]] és [[Trondheim]]. |
A szigetcsoportnak három kis repülőtere van, amelyek főképp [[Bodø]]vel kötik össze: [[Svolvær repülőtér, Helle|Svolvær repülőtér]], [[Leknes repülőtér]] és [[Røst repülőtér]]. [[Værøy]]nek helikopterkikötője van. A közeli [[Vesterålen]]ben van a [[Stokmarknes repülőtér, Skagen|Stokmarknes repülőtér]], a szintén közeli [[Harstad/Narvik repülőtér, Evenes|Harstad/Narvik repülőtérről]] pedig közvetlen járatok indulnak olyan távoli úticélokra is, mint [[Oslo]] és [[Trondheim]]. |
||
| 53. sor: | 99. sor: | ||
== Sziklamászás, kerékpározás == |
== Sziklamászás, kerékpározás == |
||
| ⚫ | |||
Lofoten hegyeit alpesi stílusú gerinceik, csúcsaik és gleccsereik vonzóvá teszik a hegy- és sziklamászás kedvelői számára, bár az itteni hegyek nem emelkednek 1200 méternél magasabbra. A legfontosabb hegymászóközpont Henningsvær Austvågøyán. A hegymászók leggyakrabban Austvågøya és Moskenesøya hegyeit választják. |
Lofoten hegyeit alpesi stílusú gerinceik, csúcsaik és gleccsereik vonzóvá teszik a hegy- és sziklamászás kedvelői számára, bár az itteni hegyek nem emelkednek 1200 méternél magasabbra. A legfontosabb hegymászóközpont Henningsvær Austvågøyán. A hegymászók leggyakrabban Austvågøya és Moskenesøya hegyeit választják. |
||
A lap 2013. március 28., 19:33-kori változata
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Lofoten (Lofotr, Lofotveggen) | |
 | |
| Reine, Lofoten, a Reinebringen tetejéről (2003 júniusában) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Norvégia |
| Megye | Nordland megye |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Atlanti-óceán |
| Nagyobb szigetek | Hinnøya, Austvågøy, Gimsøya, Vestvågøy, Flakstad, Moskenesøya , Værøy, Røst |
| Terület | 1227 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 1161 m |
| Legmagasabb pont | Higravstinden |
| Időzóna | UTC+01:00 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 Lofoten
Pozíció Norvégia térképén
| |
 é. sz. 68° 19′ 59″, k. h. 14° 39′ 59″68.333056°N 14.666389°EKoordináták: é. sz. 68° 19′ 59″, k. h. 14° 39′ 59″68.333056°N 14.666389°E | |
| Lofoten weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lofoten témájú médiaállományokat. | |
Lofoten egy szigetcsoport és hagyományos régió Norvégia északi részén, Nordland megyében. Bár a sarkkörön belül fekszik, olyan meleg időszakai vannak, amelyek rekordszintű hőmérsékleti anomáliát képviselnek a szélességi körön.
A név eredete
A Lofoten név eredetileg Lofotr volt: a lo jelentése „hiúz”, fotr pedig lábat jelent – a „hiúzláb” nevet a szigetek látképük miatt kaphatták. Lofotr eredetileg csak Vestvågøy szigetének a neve volt, de aztán az egész szigetláncot is ezen a néven kezdték el emlegetni. Egy másik használatos név a Lofotveggen, aminek jelentése szó szerint „hiúzlábfal”. Ha ugyanis valaki Bodø felől tekint a szigetláncra egy magas pontról, egybefüggőnek tűnő, mintegy száz kilométer hosszú és 800-1000 méter magas falat lát.
Földrajza, természeti környezete
Lofoten a 67. és a 68. északi szélességi fokok közt helyezkednek el. A szigetcsoport természeti szépségeiről, változatos élővilágáról híres, hagyományos iparága a halászat. Lofotenhez Vågan, Vestvågøy, Flakstad, Moskenes, Værøy és Røst községek tartoznak.
Fő szigetei északról dél felé haladva:
- Hinnøya déli része
- Austvågøy (526,7 km² é. sz. 68° 20′, k. h. 14° 40′68.333333°N 14.666667°E),
- Gimsøya (46,4 km² é. sz. 67° 18′, k. h. 14° 11′67.300000°N 14.183333°E),
- Vestvågøy (411,1 km² é. sz. 68° 10′, k. h. 13° 45′68.166667°N 13.750000°E),
- Flakstadøya (109,8 km² é. sz. 68° 05′, k. h. 13° 20′68.083333°N 13.333333°E),
- Moskenesøya (185,9 km² é. sz. 67° 55′, k. h. 13° 00′67.916667°N 13.000000°E),
még délebbre pedig Værøy (é. sz. 67° 40′, k. h. 12° 40′67.666667°N 12.666667°E) és Røst (é. sz. 67° 37′, k. h. 12° 07′67.616667°N 12.116667°E) kicsi, különálló szigetei.
Lofoten teljes szárazföldi területe 1227 km², lakossága 24 500 fő.
A szigetcsoport és a tőle keletre fekvő kontinens közt helyezkedik el a nagy nyíltvízi Vestfjord, északra Vesterålen kerület. Lofoten fontosabb városai: Leknes Vestvågøyön és Svolvær Våganban. A szigetek látképére a hegycsúcsok, sziklák, védett öblök jellemzők. Legmagasabb hegye az 1161 méter magas Higravstinden Austvågøyön. A dagályforgók híres rendszere, a Moskstraumen Nyugat-Lofotenen helyezkedik el: a maelström örvények mintapéldája és névadója.
A tenger Lofotennél bővelkedik az életben. Itt van a világ legnagyobb mélytengeri korallágya, a 40 kilométer hosszan elnyúló Røst, Røst önkormányzattól nyugatra. A szigetcsoporton sok tengeri sas és kormorán, illetve egyéb tengeri madarak milliói élnek. Sok a vidra és Austvågøyön rénszarvasok is élnek.
Éghajlata
A tél Lofotenen a sarkkörön túli fekvéséhez mérten nagyon enyhe és ennél nagyobb pozitív hőmérsékleti anomália a szélességi fokhoz képest nincs is a Földön. Røst és Værøy a bolygó legészakabbra fekvő területei, ahol egész évben fagypont felett van az átlaghőmérséklet. Lofoten északkeleti része valamivel hűvösebb: Svolværben a januári átlaghőmérséklet −1,5 °C (30 °F) (júliusban és augusztusban a 24 órás átlaghőmérséklet itt 13 °C, vagyis 56 °F).
A legszárazabb a hónapok közül május és június, októberben ezekhez képest átlagban háromszoros mennyiségű a csapadék. A tipikus hőmérséklet Lofotenen napközben májusban 9 °C (48 °F), júliusban 15 °C (60 °F), szeptemberben 11 °C (52 °F). Késő ősszel és tél elején gyakran erős szelek érkeznek, március vége és október közepe közt azonban ritkák. Az enyhe telek ellenére a hó és a havas eső nem ritka és a hegyeken jelentős mennyiségű hó halmozódhat fel.
Svolværben a nap folyamatosan a horizont felett van május 25. és július 17. között, télen viszont december 4. és január 7. között nem kel fel. Leknesben május 26. és július 17. közt van a horizont fölött és december 9. és január 4. közt alatta.
Története
Vågar Észak-Norvégia első ismert városa. A korai viking korban már biztosan létezett, de lehet, hogy jóval korábban is, a mai Kabelvåg falu közelében Vågan önkormányzat területén. (A viking kori leleteket bemutató Lofotr múzeum mégsem itt, hanem a vestvågøyi Borg közelében kapott helyet.)
A szigetek már több, mint ezer éve a tengeri tőkehalhalászat fontos központja. A nagy halászatokra főleg télen kerül sor, amikor a tőkehalak tömegesen délre vándorolnak a Barents-tengerről Lofotenhez ívni. Az itt kifogott hal exportjának központja sokáig a dél-norvégiai Bergen volt, főleg abban az időben, amikor a balti-tengeri kereskedelmet a Hanza uralta (13-17. század). Az alacsonyabban fekvő lofoti területeken, különösen Vestvågøyben már a bronzkor óta fontos szerepet játszik a mezőgazdaság is.
1941 márciusában a szigeteket a brit Combined Operations kommandóscsapatai rohanták le a Claymore-hadművelet keretében, karácsonykor pedig újabb inváziót éltek át a szigetek, az Anklet-hadműveletet, amely a Vågsøyben lévő német állások elleni nagyobb Archery-hadműveletet fedezte.
Közlekedés
A szigetcsoportnak három kis repülőtere van, amelyek főképp Bodøvel kötik össze: Svolvær repülőtér, Leknes repülőtér és Røst repülőtér. Værøynek helikopterkikötője van. A közeli Vesterålenben van a Stokmarknes repülőtér, a szintén közeli Harstad/Narvik repülőtérről pedig közvetlen járatok indulnak olyan távoli úticélokra is, mint Oslo és Trondheim.
A Lofotenre utazók számára gyakori átszállóhely Bodø, ahonnan nem csak repülőjáratok indulnak a szigetcsoportra, hanem komp is a Lofotenen lévő Moskenesbe. Kompjárat van Svolvær és a Hamarøyben lévő Skutvik közt is, összeköttetéssel az E6-os úttal. A Hurtigruten hajójáratok is megállnak Svolværben és Stamsundban, és az előbbit katamarán járatok is összeköti Narvikkal.
A Lofotent szolgáló fő közút az E10-es európai út, amely Å településről indul, majd Svolvær, Lødingen és Evenes érintésével teremt kapcsolatot Narvik és Svédország felé. Korábban az útvonal 30 km-rel hosszabb volt, Melbu és Fiskebøl között kompátkeléssel, de a 2007-ben elkészült Lofast nevű út jelentősen lerövidítette és meggyorsította a közlekedést, kiváltva a kompot és a lassú belterületi szakaszokat.
Sziklamászás, kerékpározás
Lofoten hegyeit alpesi stílusú gerinceik, csúcsaik és gleccsereik vonzóvá teszik a hegy- és sziklamászás kedvelői számára, bár az itteni hegyek nem emelkednek 1200 méternél magasabbra. A legfontosabb hegymászóközpont Henningsvær Austvågøyán. A hegymászók leggyakrabban Austvågøya és Moskenesøya hegyeit választják.
A szigeteknek kiterjedt kerékpárúthálózata van, többnyire a partok mentén, de akadnak 3-400 méteres emelkedők is. Ballstad and Nusfjord között külön kompjárat jár, hogy a biciklisek elkerülhessék a hosszú és meredek Nappstraum alagutat.
Külső hivatkozások
