Ugrás a tartalomhoz

„Michael Ende” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 37 interwiki link migrálva a Wikidata d:q76498 adatába
Források + Irodalomportál.
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
'''Michael Andreas Helmuth Ende''' (Garmisch-Partenkirchen, [[1929]]. [[november 12.]] – Filderstadt-Bonlanden, [[1995]]. [[augusztus 28.]]) [[németek|német]] [[író]], aki gyermekkönyvei révén vált ismertté.
'''Michael Andreas Helmuth Ende''' (Garmisch-Partenkirchen, [[1929]]. [[november 12.]] – Filderstadt-Bonlanden, [[1995]]. [[augusztus 28.]]) [[németek|német]] [[író]], aki gyermekkönyvei révén vált ismertté.


56. sor: 55. sor:
* 1998 A senkikertje (Der Niemandsgarten)
* 1998 A senkikertje (Der Niemandsgarten)


== Források ==
{{Portál|Németország|-}}
* [http://ekultura.hu/olvasnivalo/eletrajz/cikk/2003-11-11%2000:00:00/michael-ende-eletrajz Michael Ende életrajza az Ekultúra oldalán]
* [http://moly.hu/szerzok/michael-ende Szerzői adatlapja a Molyon]
* [http://www.port.hu/michael_ende/pls/w/person.person?i_pers_id=20670 Michael Ende a PORT.hu oldalon]
* [http://www.imdb.com/name/nm0256779/ IMDB-adatlapja] {{en}}

{{Portál|Németország||Irodalom}}


{{DEFAULTSORT:Ende Michael}}
{{DEFAULTSORT:Ende Michael}}

A lap 2013. március 23., 16:55-kori változata

Michael Andreas Helmuth Ende (Garmisch-Partenkirchen, 1929. november 12. – Filderstadt-Bonlanden, 1995. augusztus 28.) német író, aki gyermekkönyvei révén vált ismertté.

Élete

Michael Ende 1929-ben született Edgar Ende szürrealista festő és felesége gyermekeként. Első életéveit Münchenben töltötte, ide járt gimnáziumba is.

Néhány héttel a második világháború vége előtt behívták a hadseregbe, ám ő inkább elmenekült. Csak 1948-ban sikerült befejeznie gimnáziumi tanulmányait Stuttgartban. Ezt követően 1948 és 1950 között Münchenben színi iskolába járt, amelyet sikeresen elvégzett.

1953-ig különböző színházakban dolgozott, ahol politikai kabarék szövegeit írta. 1954 és 1962 között a Bayerischer Rundfunk nevű rádióadó filmkritikusa volt.

Saját, zömében drámai színdarabjai azonban nem hozták meg Ende számára a várva várt sikert. Gombos Jim és Lukács, a masiniszta című gyermekeknek szóló kéziratát tizenkét kiadó utasította el, mígnem 1960-ban a Thienemann kiadó jóvoltából megjelenhetett, és egy csapásra ismertté tette a szerzőt. Az anyagi függetlenséget a második kötet, a Gombos Jim és a rettegett 13 kiadása (1962) hozta meg számára.

1970-ben első feleségével, Ingeborg Hoffmann-nal elhagyta Németországot és Olaszországban telepedett le, mert a német kritikusok "gyerek-firkász"-nak ("Schreiberling für Kinder") titulálták és azzal vádolták, hogy műveivel menekülni próbál a valódi világból. Olaszországban született meg 1973-ban hatalmas sikert elérő meseregénye, a Momo, amelyet ő maga illusztrált. 1978-ban bemutatták a könyvből készült operát, 1985-ben pedig a filmet, amelyben Ende kisebb mellékszerepet vállalt.

1979-ben született meg leghíresebb műve, A Végtelen Történet, amelynek 1984-es megfilmesítésétől azonban elhatárolódott, mert túlságosan giccsesnek tartotta.

1985-ben elhunyt felesége, és Ende ezt követően visszaköltözött Münchenbe. 1989-ben elvette feleségül Mariko Sato japán fordítót, aki átültette az író néhány művét japán nyelvre.

1995-ben Stuttgart közelében hunyt el gyomorrákban. Münchenben nyugszik. Síremléke, amelyet Ludwig Valentin Angerer tervezett, egy túlméretezett, bronzból készült nyitott könyv, amelyből műveinek mesefigurái nőnek ki.

Ende a huszadik század legkedveltebb és legsikeresebb német nyelvű szerzőinek egyike, akit az irodalomkritikusok azonban szinte teljes egészében figyelmen kívül hagytak. Nagy sikerét és ismertségét részben a két regényéből készült filmnek is köszönheti.

Fontosabb művei

  • 1960 Gombos Jim és Lukács, a masiniszta (Jim Knopf und Lukas der Lokomotivführer)
  • 1962 Gombos Jim és a rettegett 13 (Jim Knopf und die wilde 13)
  • 1967 A játékrontó (Die Spielverderber)
  • 1969 Das Schnurpsenbuch
  • 1972 Tranquilla Trampeltreu, az állhatatos teknősbéka (Tranquilla Trampeltreu, die beharrliche Schildkröte)
  • 1972 Momo (Momo)
  • 1978 A kis paprikajancsi (Das kleine Lumpenkasperle)
  • 1978 Lirum Larum Willi Warum
  • 1978 Álomfaló csodamanó (Das Traumfresserchen)
  • 1979 A Végtelen Történet (Die unendliche Geschichte) első magyar kiadás: Árkádia Könyvkiadó 1985 puhafedeles
  • 1981 A sárkány és a pillangó (Der Lindwurm und der Schmetterling Oder der seltsame Tausch)
  • 1982 Az árnyékvarrógép (Die Schattennähmaschine)
  • 1982 Bűvészmese (Das Gauklermärchen)
  • 1983 Tükör a tükörben (Der Spiegel im Spiegel)
  • 1984 Norbert Nackendick balladája (Die Ballade von Norbert Nackendick)
  • 1984 Filemon Faltenreich
  • 1985 Der Giggolori
  • 1986 Álmok zsibvására (Trödelmarkt der Träume – Mitternachtslieder und leise Gedichte)
  • 1987 Norbert Nackendick vagy a csupasz orrszarvú (Norbert Nackendick Oder Das nackte Nashorn)
  • 1988 Ofélia árnyékszínháza (Ophelias Schattentheater)
  • 1989 A sátánármányosparázsvarázspokolikőrpuncspancslódítóbódítóka (Der satanarchäolügenialkohöllische Wunschpunsch)
  • 1990 Történet a tálról és a kanálról (Die Geschichte von der Schüssel und dem Löffel)
  • 1991 Ilka titka (Lenchens Geheimnis)
  • 1992 A szabadság börtöne (Das Gefängnis der Freiheit)
  • 1993 A csábító (Der Rattenfänger)
  • 1993 Teddy és az állatok (Der Teddy und die Tiere)
  • 1993 A teliholdlegenda (Die Vollmondlegende)
  • 1994 Michael Ende kartotékszekrénye (Michael Endes Zettelkasten)
  • 1994 Varázslóiskola és más történetek (Die Zauberschule und andere Geschichten)
  • 1998 A senkikertje (Der Niemandsgarten)

Források