„Szapáry Frigyes” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
forrás pótlása |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
|||
Szapári, muraszombathi és széchyszigeti [[gróf]] '''Szapáry Frigyes''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1869]]. [[november 5.]] – [[Bécs]], [[1935]]. [[március 18.]]) lovassági [[Rendfokozat|tábornok]], diplomata, nagykövet, nagybirtokos. |
Szapári, muraszombathi és széchyszigeti [[gróf]] '''Szapáry Frigyes''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1869]]. [[november 5.]] – [[Bécs]], [[1935]]. [[március 18.]]) lovassági [[Rendfokozat|tábornok]], diplomata, nagykövet, nagybirtokos. |
||
| 5. sor: | 4. sor: | ||
[[Szapáry László (katona)|Szapáry László]] és Marianne von Grünne harmadik gyermekeként született. Jogot tanult. Diplomáciai pályáját [[Olaszország]]ban kezdte, ahol [[1899]]-től követségi attasé volt. [[1903]]-tól [[Berlin]]ben működött szintén attaséként, majd [[1907]]-től követségi titkár [[München]]ben. [[1909]]-től az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] közös külügyminisztériumának kabinetfőnöke, az elnöki osztály vezetője [[1912]]-től. [[1913]]-tól a Monarchia [[oroszország]]i nagykövete. Az [[első világháború]] kitörését megelőző tárgyalásokban jelentős szerepe volt. [[1914]]. [[Augusztus 6.|augusztus 6-án]] ő adta át a Monarchia Oroszországnak szóló hadüzenetét. Rendelkezési állományba került [[1915]]-ben. Az örökös jogú [[Főrendiház]] tagja volt. |
[[Szapáry László (katona)|Szapáry László]] és Marianne von Grünne harmadik gyermekeként született. Jogot tanult. Diplomáciai pályáját [[Olaszország]]ban kezdte, ahol [[1899]]-től követségi attasé volt. [[1903]]-tól [[Berlin]]ben működött szintén attaséként, majd [[1907]]-től követségi titkár [[München]]ben. [[1909]]-től az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] közös külügyminisztériumának kabinetfőnöke, az elnöki osztály vezetője [[1912]]-től. [[1913]]-tól a Monarchia [[oroszország]]i nagykövete. Az [[első világháború]] kitörését megelőző tárgyalásokban jelentős szerepe volt. [[1914]]. [[Augusztus 6.|augusztus 6-án]] ő adta át a Monarchia Oroszországnak szóló hadüzenetét. Rendelkezési állományba került [[1915]]-ben. Az örökös jogú [[Főrendiház]] tagja volt. |
||
== Források == |
|||
* {{MÉL|2||ABC14240/14519.htm}} |
|||
* [http://opac.pim.hu/index.jsp;jsessionid=5C4A948CA415533A1D268CD2046AAC3F?from_page=details&page=details&dbname=gyujtemeny_kat_bib&bib1id=55500&bib1field=9992&term=Szap%C3%A1ry+Frigyes+1869-1935+%3A+gyerek%7C71003%7C556566&b_from_page=details&b_dbname=gyujtemeny_kat_bib&b_group=null&b_bib1id=55500&b_bib1field=9992&b_term=Gr%C3%83%C2%BCnne%20Marianne%201835-1906%20:%20anya%7C574891%7C6&b_too_many_records=null&b_rc=null&b_pos=null&b_offset=null&b_stepsize=null&b_oldOffset=null Petőfi Irodalmi Múzeum] |
|||
{{csonk-dátum|csonk-család|2007 májusából}} |
{{csonk-dátum|csonk-család|2007 májusából}} |
||
A lap 2013. március 20., 23:59-kori változata
Szapári, muraszombathi és széchyszigeti gróf Szapáry Frigyes (Buda, 1869. november 5. – Bécs, 1935. március 18.) lovassági tábornok, diplomata, nagykövet, nagybirtokos.
Élete
Szapáry László és Marianne von Grünne harmadik gyermekeként született. Jogot tanult. Diplomáciai pályáját Olaszországban kezdte, ahol 1899-től követségi attasé volt. 1903-tól Berlinben működött szintén attaséként, majd 1907-től követségi titkár Münchenben. 1909-től az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztériumának kabinetfőnöke, az elnöki osztály vezetője 1912-től. 1913-tól a Monarchia oroszországi nagykövete. Az első világháború kitörését megelőző tárgyalásokban jelentős szerepe volt. 1914. augusztus 6-án ő adta át a Monarchia Oroszországnak szóló hadüzenetét. Rendelkezési állományba került 1915-ben. Az örökös jogú Főrendiház tagja volt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Petőfi Irodalmi Múzeum
