Kiejtés

  • IPA: [ ˈɒɲɒɡ]

Főnév

anyag

  1. A tárgyakat felépítő különböző kémiai és fizikai tulajdonságokkal rendelkező elemi részek, atomok.

Etimológia

A latin materia tükörfordítása, ugyanis materia > mater (a.m. anya).

Fordítások

Ragozás

anyag ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset anyag anyagok
tárgyeset anyagot anyagokat
részes eset anyagnak anyagoknak
-val/-vel anyaggal anyagokkal
-ért anyagért anyagokért
-vá/-vé anyaggá anyagokká
-ig anyagig anyagokig
-ként anyagként anyagokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben anyagban anyagokban
-on/-en/-ön anyagon anyagokon
-nál/-nél anyagnál anyagoknál
-ba/-be anyagba anyagokba
-ra/-re anyagra anyagokra
-hoz/-hez/-höz anyaghoz anyagokhoz
-ból/-ből anyagból anyagokból
-ról/-ről anyagról anyagokról
-tól/-től anyagtól anyagoktól
anyag birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én anyagom anyagaim
a te anyagod anyagaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
anyaga anyagai
a mi anyagunk anyagaink
a ti anyagotok anyagaitok
az ő anyaguk anyagaik

Származékok

Szókapcsolatok

  • anyag - Értelmező szótár (MEK)
  • anyag - Etimológiai szótár (UMIL)
  • anyag - Szótár.net (hu-hu)
  • anyag - DeepL (hu-de)
  • anyag - Яндекс (hu-ru)
  • anyag - Google (hu-en)
  • anyag - Helyesírási szótár (MTA)
  • anyag - Wikidata
  • anyag - Wikipédia (magyar)