Tamási kistérség

kistérség Tolna megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 12.
Tamási kistérség
régió Dél-Dunántúl
megye Tolna
terület (km²) 1028,3
népesség (2002, fő) 43251
népsűrűség (fő/km²) 42
megyekód 17
KSH-kód 4705

A Tamási kistérség egy kistérség volt Tolna megyében, központja Tamási volt. 2014. február 25-én, a többi kistérséggel együtt megszűnt, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (264. § (12) bekezdés) alapján.

Települései

szerkesztés
Belecska Diósberény Dúzs Értény Felsőnyék
Fürged Gyönk Hőgyész Iregszemcse Kalaznó
Keszőhidegkút Kisszékely Koppányszántó Magyarkeszi Miszla
Mucsi Nagykónyi Nagyszékely Nagyszokoly Ozora
Pári Pincehely Regöly Simontornya Szakadát
Szakály Szárazd Tamási Tolnanémedi Udvari
Újireg Varsád

A tamási kistérség Tolna megye nyugati, északnyugati határán helyezkedett el. A kistérség a Somogy, Tolna és Baranya megyék által alkotott dél-dunántúli régió megyéi közül Somogy és Baranya megyével, azok kettő illetve egy kistérségével volt határos.

A kistérség természetföldrajzi szempontból a Dunántúli-dombság természetföldrajzi nagytáj két középtájára terjedt ki. A területnek a Kapos folyótól nyugatra fekvő része Külső-Somogy természetföldrajzi középtájhoz, második fele a Kapos és a Sárvíz által határolt Tolnai-Hegyhát kistájhoz tartozott. Míg a Külső-Somogyhoz tartozó terület a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából volt fontos felszíni formái alapján is, a Tolnai-hegyháthoz tartozó változatos domborzati adottságú területek a vidékfejlesztésben fontos szerepet játszó turizmus számára voltak a legalkalmasabbak. Nem véletlen, hogy a megyében ezen a területen indult be elsőként szervezetten a falusi turizmus.

A területen az agyagon, löszön (téglagyártási alapanyag) és a homokon kívül (építkezési kötő- és vakolóanyag) hasznosítható kőzettani nyersanyag nem volt, így bányászat nem zajlott a kistérségben. Teljes területe a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozott. A Kaposnak a kistérség területére eső legnagyobb mellékvízfolyása a Koppány volt. A kistérség északi peremén folyt a Sió csatorna, amelyen keresztül a Balaton felesleges vizét vezették le a Dunába. A kistérség természetes eredetű állóvizekben szegény volt.

Története

szerkesztés

Nevezetességei

szerkesztés

További információk

szerkesztés