Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén. Északról a Balaton és Veszprém vármegye, nyugatról Zala vármegye, délről Horvátország, keletről pedig Fejér, Tolna valamint Baranya vármegye határolja. A vármegyeszékhely a "virágok városa"ként is becézett Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is számontartott Siófok. Hajdanán a területet Somogyországnak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is.

Somogy vármegye
Somogy vármegye címere Somogy vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegyeszékhely	Kaposvár
Járások száma	8
Települések száma	246
megyei jogú városok	1
egyéb városok	15
nagyközségek	2
ISO 3166-2	HU-SO
Főispán	Dr. Neszményi Zsolt
Népesség
Teljes népesség	293 470 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	48,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6065,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Somogy vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Somogy vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy vármegye témájú médiaállományokat.

A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Somogy vármegye története cikkben található.

Földrajz

Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva.

Lásd még: Somogy vármegye védett természeti értékeinek listája

Somogy vármegye jellemző földrajzi pontjai

• Szélső települések égtájak szerint:
  • legészakibb települése Balatonvilágos (Siófoki járás),
  • legdélibb települése Szentborbás (Barcsi járás),
  • legkeletibb települése Balatonvilágos (Siófoki járás),
  • legnyugatibb települése Őrtilos (Csurgói járás).
• Tengerszint feletti magasság:
  • legmagasabb pontja a Szólád, Kötcse és Kereki közötti Almán-tető (316 m).

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között

Somogy megye kialakítása 1950-ben
(1 Somogy megyétől Zala megyéhez, 2 Somogy megyétől Fejér megyéhez, 3 Somogy megyétől Baranya megyéhez, 4 Veszprém megyétől Somogy megyéhez, 5 Tolna megyétől Somogy megyéhez, 6 Veszprém megye, 7 Fejér megye, 8 Vas megye, 9 Zala megye 1950-től, 10 mai megyehatár, 11 megszűnt 1949-es megyehatár, 12 később megszűnt 1950-es megyehatár)

Járások 1950–1983 között

Somogy vármegyéhez az 1950-es megyerendezés előtt kilenc járás (Barcsi, Csurgói, Igali, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatádi, Szigetvári és Tabi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Baranya megyéhez a Szigetvári járást, így 1950. február 1-jétől nyolc járás volt Somogy megye területén.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén megszűnt az Igali járás, új Siófoki járás alakult, továbbá a Lengyeltóti járás helyét székhelyének áthelyezésével a Fonyódi járás vette át. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Somogy megyében nyolc járás volt (Barcsi, Csurgói, Fonyódi, Kaposvári, Marcali, Nagyatádi, Siófoki és Tabi).

Ezt követően 1983-ig a nyolcból négy járás szűnt meg: a Tabi 1968-ban (egy községét a Fonyódi járáshoz csatolták, a többit a Siófokihoz), a Csurgói 1970-ben (beolvadt a Nagyatádi járásba), a Fonyódi 1974-ben (felosztották a Marcali és a Siófoki járás között), végül a Barcsi 1978-ban (teljes területével az egyidejűleg várossá nyilvánított Barcs városkörnyékévé alakult). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki).

Városok 1950–1983 között

Somogy megye területén az 1950-es megyerendezés idején egyetlen város volt, a megyeszékhely Kaposvár, mely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Kaposvár attól kezdve a megyéhez tartozott, és jogállása 1954-ig közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város, 1954-től járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város lett.

Egészen 1968-ig Kaposvár maradt a megye egyetlen városa. Ezután viszont 1983-ig további négy település kapta meg a városi rangot: Siófok (1968), Nagyatád (1971), Marcali (1977) és Barcs (1978).

Városkörnyékek 1971‑1983 között

Somogy megyében 1983-ig négy város körül alakult városkörnyék: Kaposvár (1973), Marcali és Siófok (1977), végül Barcs (1978) körül. Míg az előbbi három járásszékhely maradt városkörnyékközpontként is, addig a Barcsi járás Barcs várossá nyilvánításával egyidejűleg megszűnt és teljes területével átalakult a Barcsi városkörnyékké.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984 elején mind a négy járás (Kaposvári, Marcali, Nagyatádi és Siófoki) megszűnt, a négy meglévő városkörnyék (Barcsi, Kaposvári, Marcali és Siófoki) mellé ötödikként csatlakozott a Nagyatádi, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (Boglárlelle, Csurgó és Tab), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott: Boglárlelle 1986-ban, Csurgó és Tab pedig 1989-ben. Végül a megye kilencedik városa Fonyód lett, szintén 1989-ben, ez azonban már nem lett városkörnyék-központ.

Önkormányzat és közigazgatás

A Vármegyeháza klasszicista épülete Kaposváron

A Somogy Vármegyei Kormányhivatal modern épülete

Járások 2013-tól

Somogy vármegye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám	Járás neve	Székhely	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
1	Barcsi járás	Barcs	26	1	23 817	696,47	34
2	Csurgói járás	Csurgó	18	1	16 807	496,19	34
3	Fonyódi járás	Fonyód	21	4	34 599	645,44	54
4	Kaposvári járás	Kaposvár	78	4	117 492	1 591,36	74
5	Marcali járás	Marcali	37	1	34 734	904,24	38
6	Nagyatádi járás	Nagyatád	18	1	26 100	647,07	40
7	Siófoki járás	Siófok	24	3	51 761	657,05	79
8	Tabi járás	Tab	24	1	12 786	427,24	30

Kistérségek 2014-ig

Somogy vármegye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak voltak:

Kód	Kistérség neve	Központ	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
4410	Balatonföldvári kistérség	Balatonföldvár	13	1	11 475	241,73	47
4401	Barcsi kistérség	Barcs	26	1	23 817	696,47	34
4402	Csurgói kistérség	Csurgó	18	1	16 807	496,19	34
4403	Fonyódi kistérség	Fonyód	11	3	23 616	372,82	63
4411	Kadarkúti kistérség	Kadarkút	23	2	19 885	531,96	37
4404	Kaposvári kistérség	Kaposvár	54	2	97 040	1 041,14	93
4405	Lengyeltóti kistérség	Lengyeltóti	10	1	10 983	272,62	40
4406	Marcali kistérség	Marcali	38	1	35 301	922,5	38
4407	Nagyatádi kistérség	Nagyatád	18	1	26 100	647,07	40
4408	Siófoki kistérség	Siófok	11	2	40 286	415,32	97
4409	Tabi kistérség	Tab	24	1	12 786	427,24	30

Népesség

A vármegye lakossága a 2019-es mérések szerint 301 429 fő.^[forrás?] A megye népessége 1960-ban volt a legmagasabb 368 183 fővel.^[forrás?]

Lakosságának 90%-a magyar, de jelentős a németek, a romák és némely településen a horvátok száma is.

Gazdaság

A vármegye mezőgazdaságában jelentős szerepet játszik a Balaton déli partja közelében található a kb. 3500 hektár területű dél-balatoni borvidék. Közel 4000 szőlősgazda 16 hegyközség területén termeli a szőlőt ezen a vidéken, ahol már a római korban is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt.

A vármegye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) ^[forrás?]

1. MOL Földgázszállító Zrt. (20)
2. Törley Pezsgőpincészet Kft. (176)
3. Agro-Centrál Bt. (486)

Turizmus

A siófoki hajókikötő

A vármegye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a vármegyeszerte megtalálható gyógyfürdők és a vármegyeszékhely, Kaposvár épített öröksége és országos jelentőségű fesztiváljai jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a vármegye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék.

Épített örökség: a kulturális turizmus lehetőségei

Nevezetességek Dél-Dunántúl turisztikai régióban:

Kaposvár

Egyetemi város, püspökségi központ, megyei jogú város, Somogy vármegye székhelye, a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése. Figyelemre méltó létesítménye a Pannon Lovasakadémia. A Csiky Gergely Színház a Dunántúl egyik kivételes szépségű szecessziós épülete. Kaposvár belvárosa építészeti szempontból Európában egyedülálló, mert 220-nál is több eklektikus és szecessziós épület áll itt, sehol máshol nincs ennyi ilyen kis területen. A kaposszentjakabi városrészben állnak az 1061-ben alapított apátság romjai.

Szenna

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménynek, a népi építészetet bemutató falumúzeumnak köszönhetően 1982-ben Europa Nostra-díjat kapott település. A Zselici Természetvédelmi Terület része.

Kaposmérő

A Kaposmérő és Bárdudvarnok közt található Kassai-völgy a lovasíjászat központja, ahol ahol a 9. századi harcmodort idézik fel korhű jelmezekben. Évente két alkalommal itt gyűlnek össze a világ lovasíjászai. A helyszínen 160 éves kazah jurtát állítottak ki. Az íjkészítés mellett lovasíjász bemutatókra, rendhagyó történelemórákra is sor kerül a völgyben.

Andocs

A 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő Ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is láthatóak a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét a Szűz Mária szobrot, Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.

Somogyvámos

A Krisna-völgy a Balatontól 30 km-re, Kaposvár irányában fekvő biofarm, vallási központ és idegenforgalmi látványosság mintegy 260 ha területen. Dísztavak, ligetek, arborétumok - több száz növény- és állatfajjal, biokertészet, méhészet és templom tekinthető meg. A Völgyben százötven Krisna-hívő szerzetes lakik, ők ökogazdálkodás révén, védikus életmóddal, önfenntartásra törekedve élnek itt.

A falu határában a szántóföld közepén áll a híres Árpád-kori romtemplom, a Pusztatemplom.

Nikla

Irodalmi jelentőségű hely, mely Berzsenyi Dániel, a „niklai remete” emlékét őrzi. A Berzsenyi-kúria ma múzeum, a költő életét, munkásságát mutatja be. Az udvarban még áll az a gesztenyefa, melyet maga Berzsenyi Dániel ültetett. Berzsenyi sírhelye ugyancsak Niklán tekinthető meg.

Gölle

Ugyancsak irodalmi emlékhely, itt született 1900. január 25-én Fekete István író, akinek 2004. augusztus 14-én hamvait is itt temették újra felesége kezdeményezésére, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…” Szülőháza ma emlékmúzeum.

A Zselic dombvidéke

Nevezetességek Balaton régióban:

Somogyvár

Fő látnivalója a bencés monostor. A történelmi hagyomány szerint Géza fejedelem halálakor Koppány vezérnek a mai Somogyvár területén vagy a közelében volt a vezéri szállása, és innen indultak lázadó csapatai Veszprém ostromára 997-ben. A Kupa-várhegyen végzett ásatások, amelyek során a vár teljes belső területét feltárták, azonban egyértelműen bizonyították, hogy a Kupa-várhegy nem lehetett Koppány székhelye. A feltárás során kiderült, hogy az 1091-ben Szent László király által felszentelt Szent Egyed bencés monostor körül valószínűleg csak a 12. században épült várfal. 1991-ben nyitották meg a látogatók előtt.

Berzsenyi Dániel szobra niklai emlékmúzeuma kertjében

További műemlékek:

• Nagyberki – Vigyázó kastély
• Mosdós – kórház

Múzeumok:

• Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár
• Zichy Mihály Emlékmúzeum, Zala
• Somogyfajszi Őskohó Múzeum
• Kunffy Lajos Emlékmúzeum, Somogytúr
• József Attila Emlékmúzeum, Balatonszárszó
• Latinovits Zoltán Emlékkiállítás, Balatonszemes

Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus

Gyógyfürdők a vármegyében:

• Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő - Nagyatád: A Széchenyi tér parkjában épült létesítmény, 1997-ben újították fel. A fedett térben 32, 38 és 42 fokos vizű gyógymedencék és kádfürdők használhatóak. A gyógyvíz reumatikus illetve ízületi panaszok kezelésére, törések utáni rehabilitációra, nőgyógyászati problémák gyógyítására szolgál.

• Kaposvári Uszoda és Gyógyfürdő - Kaposvár: „Virágfürdő” fantázianéven szerepel. 1960-ban találták meg vízét és 1969-ben nyitották meg a létesítményt. Alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz táplálja medencéit magas bróm, jód illetve fluorid-ion tartalommal, főleg mozgásszervi panaszokat, reumatikus betegségeket trombózis utáni állapotot, izomhúzódásokat, izomgyengeséget, csonttöréseket, porcsérüléseket kezelnek vele. Alkalmas baleseti sérülések utókezeléshez és nőgyógyászati bántalmak ápolásához is. [1] Archiválva 2009. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

• Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ - Barcs: 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos víze 1317 m mélységből jut a felszínre, főleg mozgásszervi panaszok és gyulladások kezelésére alkalmas. [2]

• Igali Gyógyfürdő - Siófok- Igal: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévize jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele. [3]

• Csokonyavisontai Gyógy- és Strandfürdő - Csokonyavisonta: alkáli-hidrogén-karbonátos, magas jodid-, fluorid- és metakovasav-tartalmú vize 1943-ban olajkutatás során jutott a felszínre. A gyógyvizet savtúltengés, emésztési zavarok, funkcionális epebántalmak, székrekedés, elfajulásos gerincbántalmak, nőgyógyászati idült panaszok, vesebetegségek és mozgásszervi problémák kezelésére ajánlják.

Lásd még:

• Dél-Dunántúl turisztikai régió, Balaton turisztikai régió
• Örökségünk – Somogyország Kincse
• 
  Kaposvár, a megyeszékhely
• 
  Siófok, a Balaton fővárosa
• 
  Balatonföldvár kikötője
• 
  A kőröshegyi völgyhíd
• 
  Rippl-Rónai József villája
• 
  Somogyvámosi pusztatemplom
• 
  Hagyományos magyar parasztház Istvándin
• 
  Panorámakilátó Balatonvilágoson

Települései

A megyére aprófalvas településszerkezet jellemző.

Városok

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)

Kaposvár

Siófok

Marcali

Barcs

Nagyatád

Balatonboglár

Csurgó

Fonyód

Balatonlelle

Tab

Nagybajom

Lengyeltóti

Kadarkút

Zamárdi

Balatonföldvár

Igal

Somogy vármegye városai

Sorsz.	Település	Lakónépesség	Járás
1.	Kaposvár	58 830 fő (2024. jan. 1.) +/-	Kaposvári járás
2.	Siófok	24 021 fő (2024. jan. 1.) +/-	Siófoki járás
3.	Marcali	10 502 fő (2024. jan. 1.) +/-	Marcali járás
4.	Barcs	9672 fő (2024. jan. 1.) +/-	Barcsi járás
5.	Nagyatád	9333 fő (2024. jan. 1.) +/-	Nagyatádi járás
6.	Balatonboglár	5390 fő (2024. jan. 1.) +/-	Fonyódi járás
7.	Csurgó	4295 fő (2024. jan. 1.) +/-	Csurgói járás
8.	Fonyód	5065 fő (2024. jan. 1.) +/-	Fonyódi járás
9.	Balatonlelle	4904 fő (2024. jan. 1.) +/-	Fonyódi járás
10.	Tab	4063 fő (2024. jan. 1.) +/-	Tabi járás
11.	Nagybajom	3176 fő (2024. jan. 1.) +/-	Kaposvári járás
12.	Lengyeltóti	2915 fő (2024. jan. 1.) +/-	Fonyódi járás
13.	Zamárdi	2741 fő (2024. jan. 1.) +/-	Siófoki járás
14.	Kadarkút	2303 fő (2024. jan. 1.) +/-	Kaposvári járás
15.	Balatonföldvár	2251 fő (2024. jan. 1.) +/-	Siófoki járás
16.	Igal	1396 fő (2024. jan. 1.) +/-	Kaposvári járás

Községek, nagyközségek

Alsóbogát Andocs Ádánd Babócsa Bakháza Balatonberény Balatonendréd Balatonfenyves Balatonkeresztúr Balatonmáriafürdő Balatonőszöd Balatonszabadi Balatonszárszó Balatonszemes Balatonszentgyörgy Balatonújlak Balatonvilágos Baté Bábonymegyer Bálványos Bárdudvarnok Bedegkér Beleg Berzence Bélavár Bodrog Bolhás Bolhó Bonnya Böhönye Bőszénfa Buzsák Büssü Csákány Cserénfa Csokonyavisonta Csoma Csombárd Csököly Csömend

Csurgónagymarton Darány Drávagárdony Drávatamási Ecseny Edde Felsőmocsolád Fiad Fonó Főnyed Gadács Gadány Gamás Gálosfa Gige Gölle Görgeteg Gyékényes Gyugy Hajmás Hács Háromfa Hedrehely Hencse Heresznye Hetes Hollád Homokszentgyörgy Hosszúvíz Iharos Iharosberény Inke Istvándi Jákó Juta Kapoly Kaposfő Kaposgyarmat Kaposhomok

Kaposkeresztúr Kaposmérő Kaposszerdahely Kaposújlak Karád Kastélyosdombó Kaszó Kazsok Kálmáncsa Kánya Kára Kelevíz Kercseliget Kereki Kéthely Kisasszond Kisbajom Kisbárapáti Kisberény Kisgyalán Kiskorpád Komlósd Kötcse Kőkút Kőröshegy Kutas Lad Lakócsa Lábod Látrány Libickozma Lulla Magyaratád Magyaregres Mernye Mesztegnyő Mezőcsokonya Mike

Miklósi Mosdós Nagyberény Nagyberki Nagycsepely Nagykorpád Nagyszakácsi Nágocs Nemesdéd Nemeskisfalud Nemesvid Nikla Nyim Orci Ordacsehi Osztopán Öreglak Ötvöskónyi Őrtilos Pamuk Patalom Patca Patosfa Pálmajor Péterhida Pogányszentpéter Polány Porrog Porrogszentkirály Porrogszentpál Potony Pusztakovácsi Pusztaszemes Ráksi Rinyabesenyő Rinyakovácsi Rinyaszentkirály Rinyaújlak Rinyaújnép

Ságvár Sántos Sávoly Segesd Sérsekszőlős Simonfa Siójut Som Somodor Somogyacsa Somogyaracs Somogyaszaló Somogybabod Somogybükkösd Somogycsicsó Somogydöröcske Somogyegres Somogyfajsz Somogygeszti Somogyjád Somogymeggyes Somogysámson Somogysárd Somogysimonyi Somogyszentpál Somogyszil Somogyszob Somogytúr Somogyudvarhely Somogyvámos Somogyvár Somogyzsitfa Szabadi Szabás Szántód Szegerdő Szenna Szenta

Szentbalázs Szentborbás Szentgáloskér Szenyér Szilvásszentmárton Szorosad Szólád Szőkedencs Szőlősgyörök Szulok Tapsony Tarany Taszár Táska Teleki Tengőd Tikos Torvaj Tótújfalu Törökkoppány Újvárfalva Varászló Várda Vése Visnye Visz Vízvár Vörs Zala Zákány Zákányfalu Zics Zimány Zselickisfalud Zselickislak Zselicszentpál

Testvérmegye

Somogy vármegye 1997-ben kötött „testvérmegyei” megállapodást a kínai Kanszu tartománnyal, az együttműködést 2016-ban megújították.

Források

• Dél-Dunántúl turisztikai régió hivatalos portál Archiválva 2006. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Falvak.hu - Szenna
• Krisna-völgy

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Somogy vármegye témájú médiaállományokat.

• A Somogy Vármegyei Önkormányzat honlapja
• Somogy megyei információs portál
• 2007-es KSH-adatok
• Szentiványi Árpád: Somogyország - fényképek - Hetedhéthatár
• Somogy.lap.hu - linkgyűjtemény