Otto Jindra

Otto Henrik Jindra (Chlumetz, 1886. március 18. – Prága, 1932. május 2.) az Osztrák–Magyar Monarchia 9 légi győzelmet arató ászpilótája volt az első világháborúban.

Otto Jindra
Született	1886. március 18. Chlumetz
Meghalt	1932. május 2. (46 évesen) Prága
Állampolgársága	osztrák–magyar
Nemzetisége	cseh
Fegyvernem	tüzérség, légierő
Rendfokozata	őrnagy
Egysége	Flik 1
Csatái	első világháború
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Jindra témájú médiaállományokat.

Élete

Otto Jindra 1896. március 18-án született a csehországi Chlumetzben. Miután elvégezte a gimnáziumot, a hadapródiskolában tüzérnek tanult. 1905-ben kezdte meg szolgálatát a 14. hegyitüzérezred hadnagyaként. Több sportnak hódolt, jól lovagolt, vívott és sízett; ezenkívül biciklizett, autót, sőt mozdonyt vezetett. 1912 novemberében főhadnaggyá léptették elő. A világháború kitörésekor az orosz frontra került. Előbb ütegparancsnok, majd ezredadjutáns lett, de már 1914. szeptemberében kérelmezte áthelyezését a léghajós osztályba. Az 1. repülőszázadban elsősorban felderítő és tüzérségi tűzvezető feladatokat teljesített. November 14-én is felderítést végzett, amikor túl alacsonyan repült és kétüléses Albatros B.I-ét súlyosan megrongálta egy orosz lovasegység puskatüze. A kényszerleszállás után megsemmisítette a gépet és átkelve a frontvonalon pilótájával együtt visszatért saját csapataihoz.

1915. január 21-én lelőtték a századparancsnok, Josef Smetana repülőgépét, ő pedig fogságba esett; helyére Jindrát nevezték ki az egység élére. 1915. június 13-án Albatros B.I felderítőgépére két orosz Morane-Saulnier egyfedelű támadt. Jindra pisztolyával, Max Libano pilóta pedig karabélyával lőtte az ellenséges repülőket, míg mindkettő kényszerleszállást nem volt kénytelen végrehajtani, az egyik Monasztiriszka, a másik Dubovice mellett. Augusztus 27-én Csortkivnél ismét két Morane-Saulnier kezdeményezett légiharcot Jindra és Johann Mattl pilóta ellen. Egyiküket földre kényszerítették, a másik elmenekült. Néhány nap múlva, szeptember 1-én Jindrát előléptették századossá. 1915 őszén nem hivatalosan megtanult repülőgépet vezetni és december 11-re összegyűjtötte a tábori pilóta státuszhoz szükséges 12 ellenséges terület fölötti bevetést.

1916. január 5-én Ridkivcsinél egy légiharc során gépe benzintankja kilyukadt és kénytelen volt kényszerleszállást végrehajtani. Március 29-én Albatros B.I-ében Szokal mellett sikerült lelőnie egy újabb Morane-Saulniert. Április 9-én megszerezte ötödik légi győzelmét, egy ismeretlen típusú, kétfedelű, orosz repülőt kényszerített földre.

1916. április 12-én II. Miklós cár Hotinban meglátogatta a fronton harcoló katonáit. Jindra és egyik pilótája, Godwin Brumowski huszárcsínyt hajtott végre: egy kétüléses Albatros B.I-essel a díszszemle fölé repültek és ledobtak hét kis bombát. Hamarosan négy repülőgép támadt rájuk, de közülük sikerült kettőt lelőniük. Szeptember 26-án Hansa-Brandenburg C.I-es felderítőjére két Nieuport támadt, és egyiküket kilőtte. Kilencedik és utolsó győzelmét 1916. december 18-án érte el egy megfigyelőballon kilövésével.

Jindra továbbra is rendszeresen indult bevetésekre, de újabb ellenséges repülőgépeket nem sikerült lelőnie. 1917. szeptember 3-án Câmpulung Moldovenescnél a légvédelem súlyosan megrongálta Hansa-Brandenburg C.I-ét és kényszerleszállást hajtott végre. Miután 1917 végén a hatalomra jutott bolsevikok megkezdték a tűzszüneti tárgyalásokat, a keleti fronton abbamaradtak a harcok. Jindra 1918 januárjától a 11. repülőpótszázad, áprilistól pedig az öt századból (Flik 101G-106G) egyesített bombázóosztály parancsnoka lett. Május 5-én egy éjszakai repülés során balesetet szenvedett és olyan súlyosan megsérült, hogy egészen a háború végéig lábadozott; előbb kórházban, majd prágai otthonában.

A háború után segített a létrejövő csehszlovák állam légierejének megszervezésében. A balesete okozta maradandó egészségkárosodása miatt 1921-ben leszerelték. Ezután a polgári repülésben tevékenykedett, légitársaságot alapított, tagja volt a repülőkluboknak, versenyeket és bemutatókat szervezett.

Otto Jindra 1932. május 2-án halt meg, mindössze 46 éves korában.

Kitüntetései

• Vaskoronarend III. osztály a hadidíszítménnyel és kardokkal
• Katonai Érdemkereszt III. osztály hadidíszítménnyel és kardokkal (kétszer)
• Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal (kétszer)
• Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal
• Károly Csapatkereszt
• Katonai Jubileumi Kereszt
• Vaskereszt

Győzelmei

Sorszám	Idő	Egység	Repülőgépe
1	1915. június 13.	1. repülőszázad	Albatros B.I
2	1915. június 13.	1. repülőszázad	Albatros B.I
3	1915. augusztus 27.	1. repülőszázad	Albatros B.I
4	1916. március 29.	1. repülőszázad	Albatros B.I
5	1916. április 9.	1. repülőszázad	Albatros B.I
6	1916. április 12.	1. repülőszázad	Albatros B.I
7	1916. április 12.	1. repülőszázad	Albatros B.I
8	1916. szeptember 26.	1. repülőszázad	Hansa-Brandenburg C.I
9	1916. december 18.	1. repülőszázad	Hansa-Brandenburg C.I

Források

• Otto Jindra az Aerodrome honlapján (angol nyelven) (PHP). Air War, 2010. december 1.
• Otto Jindra az en.valka.cz honlapján (angol nyelven) (PHP). valka.cz, 2010. december 1.
• szerk.: Gondos László: Repülőászok 1914-1918. Budapest: Zrínyi Kiadó, 58-61. o. (2015). ISBN 978 963 327 634 1 
• Otto Jindra rövid összefoglalója életéről egy táblázatban (cseh nyelven) (PHP). Valka, 2010. december 1.
• Otto Jindra élete (cseh nyelven) (PHP). Air War, 2010. december 1. [2014. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva].