Nart

település Horvátországban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. február 6.

Nart (horvátul: Nard) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Valpóhoz tartozik.

Nart (Nard)
A Szent Katalin templom
A Szent Katalin templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségValpó
Jogállásfalu
Irányítószám31550
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség377 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság90 m
Terület17,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 39′ 51″, k. h. 18° 28′ 49″45.664058°N 18.480166°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 51″, k. h. 18° 28′ 49″45.664058°N 18.480166°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nart témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Eszéktől légvonalban 18, közúton 25 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re keletre, a Szlavóniai-síkság szélén, a Dráva jobb partján fekszik. Valpóval egy 5,4 km-es aszfaltozott út köti össze.

Története

szerkesztés

A települést 1470-ben „Narth” néven említik először Valpó várának tartozékaként.[2] Birtokosai a Marótiak, a Gerébek és a Perényiek voltak. Nevét általában a horvát „na rtu” (a fokon) kifejezésből származtatják, mivel a falu a Dráva hordalékkúpján települt. A török Valpó várának elestével 1543-ban szállta meg. A török uralom idején katolikus keresztény lakossága volt, akik szegényes házakban laktak. Főként halászatból éltek. Utolsó török birtokosa az eszéki Ibrahim aga volt. 1687-ben a felszabadító harcok során elnéptelenedett, a keresztény seregek ugyanis itt keltek át a Dráván Valpó felszabadítására. Később a lakosság visszatért. 1702-ben 15 ház állt a településen.

A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa. Fekvéséből adódóan gyakran volt árvizeknek kitéve, amelyeket általában a hó tavaszi hirtelen olvadása okozott.

Az első katonai felmérés térképén „Narad” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Nard” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Nard” néven 89 házzal, 552 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]

1857-ben 523, 1910-ben 690 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 84%-a horvát, 2%-a német anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát, 3%-a roma nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 516 lakosa volt.

Lakossága

szerkesztés
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
523 524 517 573 630 690 671 750 665 749 718 654 623 608 545 516

Nevezetességei

szerkesztés

Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma a valpói Szeplőtelen fogantatás plébánia filiája. A templomot 1815-ben építették a falu kegyura, Prandau Gusztáv báró anyagi támogatásával. Az előtte itt állt templom fából épült és sárral volt tapasztva. 1754-ben szentelték fel a maival azonos titulusra. A templomot három szobor díszíti. A főoltár Szent Katalin szobra Marin Mikić szobrászművész alkotása, 1950-ben gipszből készült. A másik két szobor Jézus szívét és a Lourdes-i Szűzanyát ábrázolja. A templomot díszítő festmények Szent Valentin, Szent Leopold Mandić, Szent Nikola Tavelić és Páduai Szent Antal képei.

A faluban a valpói Matija Petar Katančić általános iskola négyosztályos területi iskolája működik. A falu első iskoláját 1914-ben nyitották meg. Nem ismert, hogy az iskola épületét mikor építették. Előbb egyosztályos, majd később kétosztályos iskolaként működött.

Az NK Drava Nard labdarúgóklubot 1952-ben alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

szerkesztés
  • DVD Nard önkéntes tűzoltó egyesület.
  • UŠR „Šaran” Nard sporthorgász egyesület.
  • LD „Prepelica” Šag-Nard vadásztársaság.

További információk

szerkesztés