Mezei sóska

növényfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 3.

A mezei sóska, réti sóska, kerti sóska vagy egyszerűen sóska (Rumex acetosa) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó évelő, lágyszárú levélzöldség. Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában, Ázsiában és Chilében is.

Mezei sóska
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Keserűfűfélék (Polygonaceae)
Alcsalád: Polygonoideae
Nemzetség-
csoport
:
Rumiceae
Nemzetség: Lórom (Rumex)
Faj: R. acetosa
Tudományos név
Rumex acetosa
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Mezei sóska témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei sóska témájú médiaállományokat és Mezei sóska témájú kategóriát.

Megjelenése

szerkesztés

30–50 cm magas, ovális levelei csomóban nőnek, két oldalt a nyél mellett, kis csúcsokat alkotva behasítottak. Apró pirosas színű virágai a szár végén kalászban nőnek,[1] bugavirágzatot alkotnak.[2] A virágzás május elejétől egészen augusztusig tart.[3]

Hatóanyagai

szerkesztés

Jellegzetes savanyú ízét a benne található oxálsavnak köszönheti,[3] melynek étvágyserkentő hatása is van. Magas C-vitamin-tartalmának köszönhetően hatékonynak tartják a skorbut gyógyítására és megelőzésére. Sok ásványi sót, meszet, foszfort, vasat, magnéziumot, valamint A-vitamint tartalmaz.[1] Fő hatóanyagai a flavonoidok, cserzőanyagok és polifenolok. A gyökérben tannin, antrakinonok és naftalén-diolészterek találhatóak.[4]

Gyógyhatásai

szerkesztés

Régen vértisztítóként alkalmazták. Immunrendszer-erősítő, vizelethajtó, nyákoldó hatású.[2] A gyökeréből készült kivonatát gyomor- és bélhurut esetén használják, gyengén hashajtó hatású, míg a terméséből készült kivonat hasmenésre javasolt.[4]

Felhasználása

szerkesztés

A spenótból készült főzelékhez hasonló jellegű étel készíthető belőle, de használják saláták ízének fokozására, valamint levesek, omlettek készítésénél is.[1]

A borsmustárhoz (rukkola) hasonlóan nyers, fiatal, zsenge leveleit olaszos tésztákhoz is szokták keverni, így azok könnyebbek és rostban gazdagabbak tőle.

Frissen szedve kedvelt gyerekcsemege.

Egészségügyi veszélyek

szerkesztés

A sóskában található oxálsav vese- és húgyhólyagkövek képződését segítheti elő hosszú távon, valamint a reumás és ízületi gyulladásos betegek fájdalmait is fokozhatják, ezért ilyen esetekben érdemes kerülni a fogyasztását.[1]

Sóska Észak-Amerikában

szerkesztés

A sóska angol neve „common sorrel” vagy „garden sorrel”; élelmiszerboltokban nem kapható, ezért cserepes vagy ültetendő mag formájában kell beszerezni és otthon termeszteni.

Egyes esetekben a „Farmer's Market”-eken (termesztői piacon) vásárolható meg a növény természetes (nyári) szezonja alatt.

Képgaléria

szerkesztés
 
Kifejlett növény
 
Virágzat
 
Levél
 
Magok
 
Illusztráció
  1. a b c d Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 184. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2
  2. a b Mezei sóska. hazipatika.com
  3. a b Mezei sóska. novenyhatarozo.info. [2017. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
  4. a b Sóska. kertlap.hu. (Hozzáférés: 2016. december 5.)